A vírus az éghajlatváltozásnál is jelentősebb hatást gyakorolt az iparágra – hangzott el a Balatoni Turisztikai Kutatóintézetnek a napokban megtartott online konferenciáján, amelyen a Balaton, mint élettér aktuális kihívásairól esett szó több friss felmérés tükrében.
Ilyen többek között az a nemrégiben lezárt munka is, amit a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete végzett az üdülőrégió 180 településén, és ami a vírus első hullámának hatásait vizsgálta. Fekete Károly, a Balatoni Integrációs Kft. kutatója többek között arról beszélt, hogy tavasszal az üdülőrégióban tartózkodók száma 30 ezer fővel emelkedett, így a helyben lakókkal együtt 300 ezer főre duzzadt az üdülőrégió lakossága. Ez az önkormányzatoknak nemcsak a szolgáltatások erőteljesebb igénybevétele okán jelentett többlet terhet, hanem a konfliktuskezelés miatt is. A települések a mintegy 7 milliárd forintra tehető összes elvonás ellenére is helytálltak az első hullám idején, amellett, hogy a védekezésre fordított költéseik nagyjából 600 millió forint extra kiadást jelentettek.
A pandémiával összefüggésben szó esett arról is, hogy a tavaszi bezártságot követően nyáron az aktív turizmus kifejezetten élénk volt, ami a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kirándulóhelyeinek látogatottságában és a kerékpáros programok iránti igény erősödésében is megmutatkozott.
Lőrincz Katalin egyetemi docens azt mondta:
a Balaton a legnépszerűbb hazai bringás úti cél, ahol a szolgáltatások szintjén a kerékpárosbarát-szálláshelyek fejlődését várnák a turisták, azzal együtt, hogy biztonságos bringautakon szeretnének tekerni.
Nagy kihívás lesz az E-bike terjedése. Néhány éven belül az elektromos rásegítéssel rendelkező biciklitulajdonosok lesznek többségben, akik egy fizetőképesebb vendégkört jelenthetnek a térségnek.
