– Láttam a bográcsolós fotót Instán és több képet is Füredről. Van ott nyaralótok?
– Nincs nyaralónk, de gyakran járok oda barátokhoz hétvégente. 2013-ban volt először nyílt vízi úszóverseny Balatonfüreden és attól a ponttól kezdve jöttek az Európa-kupák, Európa-bajnokságok, világbajnokságok is indultak onnan. Füred a nyílt vízi úszás egyik nagyon komoly helyszíne. Rengeteg emlék, élmény, tapasztalat köt nem csak a városhoz, de a Balatonhoz is.
– Az derül ki a veled készült interjúkból, hogy szeretsz jókat enni, a Balatonnál mit eszel szívesen?
– A halat nem szeretem, ettől függetlenül nagyon szeretek jókat enni, ez valóban így van. A Balatonnál is főleg azt, amit bográcsolunk. Ez a gyengém. Ha valaki szeretne „elcsábítani”, hívjon el egy kerti partira! (nevet) Imádom az ilyen társasági, családi kerti főzéseket, azért mert összekötnek és így, hogy közösen készítjük, nagyon jó program is egyben. Amit még nagyon szeretek a Balatonnál, azok a klasszik strandkaják: lángos, hot-dog, hamburger, szóval biztosan nem rántott húst vagy nem valami gourmet fogást fogok enni. Ez gyerekkorom óta így van: ha strandra, tópartra megyünk, akkor lángos! Hol máshol kezdesz reggel hétkor lángossal? (nevet)
– „Mennyi emléket rejt ez a hely.” Ezt írtad egy füredi fotóhoz. Milyen emlékeket? Elmesélnél egy számodra kedveset?
– Az, hogy a Balaton-átúszás női rekordját még mindig én tartom, nagy büszkeséggel tölt el, hiszen évente körülbelül tízezer ember ússza át a tavat. Ennek a legjobb női idejét tartani számomra nagyon jó érzés és szép emlék.
– “Nézz az égre, s meglátod a Balatont, nézz a Balatonra, s meglátod az eget.” (Eötvös Károly). Mit jelent ez számodra?
– Azt szeretem a Balatonban, hogy állandó változásban van. Kiszámíthatatlanok a hullámok és bár sokkal kisebbek, mint a tenger hullámai, nehéz benne úszni, mert meg kell küzdeni a kisebb hullámokkal is. Soha nem tudhatod, mire számíts úszás közben. Különleges ez a tó, minden tekintetben. Ha az északi parton vagy, a délit csodálod és ez fordítva is igaz. Na, és persze az, hogy magyar. Magyarországon van, és ezt különösen szeretem a Balatonban.
– A gyerekkori balatoni nyarakból mire emlékszel?
– Mivel Hódmezővásárhelyen születtem, és messze volt a Balaton, a Tiszánál töltöttem az időm, nem igazán jártunk a Balatonhoz, mert ott volt a közelemben a Tisza-part.
– Ezek szerint a te életedbe 2009-ben lépett be a Balaton, amikor részt vettél az első nyílt vízi megmérettetéseden, a Balaton-átúszáson.
– Igen, akkor kezdtem megismerkedni a tóval, akkor kezdett az életem részévé válni.
– Mire gondoltál, amikor elsőként értél célba?
– Élesen nem emlékszem már, de arra biztosan, hogy „megcsináltam”, „sikerült”.
– Milyen volt ez a nyarad, mit csináltál a Balatonnál?
– Voltam a barátaimnál, de idén sokkal kevesebbet, mint tavaly. Akkor Badacsonyban sokszor voltam. Ott megszálltunk, kirándultunk, élveztem. Idén nagyon odafigyeltem, hogy kevesebbet menjek közösségbe, és tudtam azt is, hogy az egész ország a Balatonon van.
– Oktatsz is egy úszóiskolában. Ott is fontosnak tartod hangsúlyozni a nyílt vízi úszást is? Jártok esetleg a Balatonhoz edzeni?
– Az úszóiskola, amit felépítettem, sok munkával jár, és igen, sokan érdeklődnek a nyílt vízi úszásról nálam is. Akit érdekel, segítjük és tanítjuk, de ezt nagyon szezonális dolognak érzem, ami főként a Balaton-átúszáshoz kapcsolódik. Olyankor az emberek nagyon sok kérdést tesznek fel a témában, de az év többi szakában, a normál úszásoktatás van előtérben. Amikor a tanítványaink mennek a Balaton-átúszásra, akkor természetesen ellátjuk őket hasznos tanácsokkal. Figyeljenek arra, hogy hogyan osztják be az erejüket, vagy hogy nem tudnak azonnal megkapaszkodni, letenni a lábukat, ha baj ban.
– Voltál sportnagykövet a Balaton-átúszáson. Milyen tanácsot adnál annak, aki eredményesen szeretné átúszni a Balatont?
– A legfontosabb, hogy megfelelő felszereléssel induljon el az ember: a számára legkényelmesebb fürdőruha, a speciális szemüveg és a jó úszósapka. Érdemes előtte, reggel megfelelően táplálkozni, olyasmit, ami energiát ad, de nyilván az sem mindegy, hogy mit: ezt mindannyian tudjuk, hogy az úszás esetében miért fontos. Az erő- és energiabeosztás is nagyon sokat számít: ha úgy érezzük a rajtnál, hogy a legjobb formában vagyunk, akkor se akarjuk az első száz méteren megváltani a világot, mert utána még van 5100 méter. Érdemes arra is tartalékolni.
– Még mindig kategorikusan ki tudod jelenteni, hogy hobbiból sem úszol soha többé?
– Ezt így soha nem jelentettem ki. Nyilván megvan az oka, hogy nem úszom már versenyszerűen, azon kívül úsztam már életem során eleget: kétszer körbeúsztam már a Földet, és ez már számomra nem ad akkora többletet, hogy csináljam. Ha sportról van szó, akkor inkább teniszezem, sétálok vagy kirándulok – olyan dolgokkal töltöm az időmet, melyeknek a kipróbálására most megvan a lehetőségem.
– Most motivációs előadásokat is tartasz, beszélgetsz emberekkel.
– Azt gondolom, hogy az embereknek a jelenlegi helyzetben nagyon szükségük van a hitre és a bátorságra, hogy túléljék ezt az időszakot. Hiszek abban, hogy ha csak egy minimális segítő kezet kapnak is, ha látják, hogy meg lehet csinálni, ha elmondjuk, hogy van kiút, akkor ők is könnyebben kezelik ezt a helyzetet. Én pedig ezt nem csak vallom az előadásaimon, hanem tényleg így is élek.
– Mi jut eszedbe a Balaton szó hallatán? Érzések, hangulatok, impressziók…
– Ha a Balatonra gondolok, olyankor mindig a pihenés jut eszembe: kikapcsolódás, nyugalom, nincs rohanás, család, barátok, pihenés.
Risztov Éva olimpiai bajnok, háromszoros világbajnoki ezüstérmes, hétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes, egyszeres Európa-bajnoki bronzérmes, hatszoros rövid pályás Európa-bajnok, hétszeres ifjúsági Európa-bajnok, a felnőttek között ötvennyolcszoros országos bajnok magyar úszó. (Forrás: Wikipedia) |
Nyitókép: Risztov Éva a 2012-es londoni olimpián
MTI Fotó: Illyés Tibor