A koraközépkor idején az 1055-ben alapított Tihanyi Apátság működése évszázadokon át meghatározta a környék életét. A 13. században kiépült a balatoni végvárrendszer, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy e vidék viszonylag későn került a török kezére.
A 18. században több terv is született: nem igazán tudták mit is kezdjenek a tóval: lecsapolják, feltöltsék, hogyan hasznosítsák?
A 19. század elejére Gróf Festetics György Keszthelyen megalapította Európa első mezőgazdasági felsőfokú intézményét, majd helikoni irodalmi ünnepségeket, költőversenyeket szervezett.
A reformkorban Balatonfüred vált az ország egyik szellemi központjává. A kor arisztokráciájának képviselői mellett neves írók, költők, közéleti személyiségek – Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Széchenyi István – is megfordultak a Balatonon.
A társadalmi és a társas élet, a füredi savanyúvíz nagy vonzerőt jelentettek. A tóban való fürdőzés ekkor még nem vált megszokottá, hiszen a korszak emberei nem igazán tudtak úszni, így féltek is a nagy tótól.
A balatoni vízi közlekedést a Kisfaludy Sándor költőről elnevezett gőzös vízre bocsátása oldotta meg. Kossuth Lajos és Széchenyi István összefogásaként tette meg első próbaútját a tavon 1846-ban.
1848-ban, Garay János megírta az első Balatonról szóló verseskötetet, Balatoni kagylók címmel.Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc némiképp megtörte a Balaton fejlődésének ívét.
Igazi mérföldkőnek számított az 1861-es esztendő, amikor megépült a Pest-Budát Nagykanizsával összekötő vaspálya, s mindez új utakat nyitott a Balaton déli parti települései számára.
Az igazi balatoni fürdőélet az 1860-as évektől kezdődött. A vasúthálózat kiépülésével számos virágzó fürdőtelep született meg a Balaton déli partján: Siófok, Földvár, Boglár, Lelle, Fonyód hívogatta már a nyaralni vágyókat.
kikötő, a parton a Hullám és a Balaton szálló, a háttérben, jobbra a Festetics-kastély. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.144
Széleskörű Balaton-kultusz kezdődött, sorra épültek a villák, nyaralók, szállók. Híres emberek vásároltak nyaralókat a tó partján. Füredre költözött a korszak írófejedelme, Jókai Mór, s itt nyaralt Blaha Lujza is. Krúdy Gyula szintén többször megfordult, főként Siófokon.
Elterjedtek a vízi sportok, igen népszerűvé vált az evezés és a vitorlázás. 1882-től rendszeres vitorlásversenyeket rendeztek a tavon. Szekrényessy Kálmán katonatiszt 1880. augusztus 29-én először úszta át a Balatont Siófok és Balatonfüred között. Mindezzel hagyományt teremtett.
A 20. század elejére megépült az Észak-Balatonparti vasút. Majd számos új kikötő nyílt. Az első világháború és a trianoni békediktátum nem akasztotta meg e vidék fejlődését. Magyarország elveszítette magaslati üdülőhelyeit, így egyetlen nagy nyaralóhely maradt: a Pannon Tenger és vidéke.
Siófok, strand 1916 Fotó: Fortepan
Siófok, strand 1916 Fotó: Fortepan
A tó fejlődését, fejlesztését külön kormánybiztos, valamint a Balatoni Szövetség és a Balatoni Intéző Bizottság koordinálta. Színes kulturális, társadalmi, sportélet alakult ki a tó mellett, ahol szépségversenyeket, bálokat rendeztek, s ahol akadtak kaszinók, lóversenypályák, színi előadások, európai mintára készített csodás növényzetű kertek és parkok.
Bál 1914 Fotó: Fortepan
Révfülöp a hajóállomás épülete a Jókai csavargőzös 1936 Fotó: Fortepan
A szép, békebeli Balaton-képet azonban darabokra törte a második világháború. Ezt követően gyökeresen megváltozott a tó arculata. A kommunista diktatúra idején a tömeges munkásüdültetésre helyezték a hangsúlyt. Majd Kádárék az 1960-as években meglátták az idegenforgalmi perspektívát a térségben, s szemet hunytak a virágzó Zimmer frei biznisz felett.
Keszthely 1952 Fotó: Fortepan
Háttérben a balatonszemesi hajókikötő mólója 1957 Fotó: Fortepan
Siófok 1966 Fotó: Fortepan
Megépültek a nyugatiakat vonzó szállodák és hotelek, s zsúfolásig teltek a keletiek számára megfizethető kempingek és magánszállások. A Balatonon minden nyáron leomlott a vasfüggöny, egy boldog-békés világ képzete alakult ki, amely azonban kissé groteszk és kétarcú volt. A kialakuló kétarcú tömegturizmussal párhuzamosan a magyar értelmiség és írótársadalom számára menedéket, inspiráló erőt jelentett e vidék. A tó életében a rendszerváltoztatás újabb fejezetet nyitott.
Foki-hegy, a Piroska Csárda terasza, háttérben a Touring Hotel. 1974 Fotó: Fortepan
Szöveg: Kovács Emőke
