Áder János Szári Zsolt halászati mérnökkel, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztossal, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával korábban megkezdett beszélgetését folytatva kifejtette,
egy húsz évvel ezelőtti hibás döntés után most van ismét akkora területe az államnak, amely pontot tehet a balatoni halászat betiltása körüli komoly vitákra.
A halgazdálkodási társaság ugyanis a Balatonéval azonos vízminőségben tud olyan kedvelt fajokat nevelni, mint például a ponty, a csuka, a harcsa, vagy a fogas.
Szári Zsolt hangsúlyozta, a jelenleg rendelkezésre álló területen könnyedén tudják pótolni a Balaton halállományát, a felesleggel pedig ki tudnak lépni a piacra. Ebben nagy segítséget jelent, hogy a balatoni hal egy hónapja megkapta az Európai Uniótól az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék minősítést – tette hozzá.
Az államfő úgy látja, jó úton halad annak a célkitűzésnek a megvalósítása, hogy a Balaton váljon Európa egyik legkedveltebb horgászvizévé.
Szári Zsolt ezzel egyetértve megjegyezte, mára világviszonylatban is elismerően nyilatkoznak a Balaton pontyállományáról, ami annak köszönhető, hogy eredménnyel jártak a nagy halak védelmére hozott intézkedések.
Szári Zsolt miniszteri biztosi munkájáról szólva közölte, egy év múlva ki kell kristályosodnia az olyan kérdéseknek, mint például, hogy érdemes-e kotorni a Balaton medréből az algavirágzás lehetőségének csökkentése érdekében.
A klíma változik, a Balaton vízgyűjtője nagyon csekély, nagyon sérülékeny, ezért azon is el kell kezdeni gondolkodni, hogy 30-40 év múlva hogyan kell majd megoldani a Balaton vízpótlását
– mondta.
Áder János aláhúzta, erre a munkára is igaz az a népi bölcsesség, hogy inkább kétszer mérni, mint egyszer vágni. A Balatont érintő elhamarkodott, nem kellően átgondolt döntéseknek ugyanis – például a busa és az angolna betelepítésének – rendkívül káros következményei voltak – jegyezte meg a köztársasági elnök.
Forrás: MTI
Nyitókép: Krausz Andrea