Sok szempontból más volt az idei nyári szezon, mint az előző években, hiszen a koronavírus nagyban befolyásolta az emberek utazási lehetőségeit és kedvét is. A tavaszi korlátozások után azonban a nyári szezonban nem lehetett okuk panaszra a szálláshelyek és vendéglátóhelyek tulajdonosainak.
A likeBalaton.hu kérésére Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese összegezte az idényt, és szólt az őszi időszak előrejelzéseiről is. Elöljáróban röviden úgy fogalmazva:
„rendkívül sikeres szezont zártunk a Balatonnál.”
— A bel- és külföldi vendégéjszakák száma várakozáson felül alakult. Ezt a Magyar Turisztikai Ügynökség számtalan kampánnyal is igyekezett elősegíteni. Arra hívtuk fel a magyarok figyelmét, hogy valószínűleg itthon jobb lesz nyaralni idén, és azzal, hogy ha itthon – például a Balatonnál – pihenünk, akkor nem csak élményeket szerzünk, hanem a balatoni vállalkozásokat, a helyi családokat is segítjük. Például azokat, akiknél alszunk vagy azokat a beszállítókat, akik a magánszálláshelyek számára a különböző alapanyagokat adják a reggelihez – tehát ez egy tovagyűrűző hatás.
Több mint 10 millió vendégéjszaka keletkezett a nyári hónapokban országosan, ami rendkívül jó eredménynek számít. A Balaton elhozta ennek negyven százalékát.
E térség sajátossága – és egyik értéke is – a magánszálláshelyek magas száma. Ezeken realizálódott a balatoni vendégéjszakák több mint 50 százaléka augusztusban. Ezért is volt fontos a kormánynak, hogy több mint ötezer magánszálláshely sikeresen pályázott felújításra a nyár elején – és már ki is utaltunk több mint 15 milliárd forintot felújításra. Ebből az összegből a Balatonnál ez az ötezer magánszálláshely megújul idén év végégig – hogy aztán amikor a jövő nyári szezonra jönnek a vendégek, megújult helyek várják őket.
300 ezerrel több magyar pihent augusztusban Magyarországon, mint 2019-ben. Ez a tavalyi rekordévet is figyelembe véve rendkívül jó eredménynek számít.
Júliusban 1,9 millió vendégéjszaka volt a Balatonnál, augusztusban 2,2 millió.
Tehát, még magasabb volt ez a szám, mint egy évvel korábban. Külön jó hír, hogy a Balaton képes volt külföldi vendégeket is megszólítani – azokból a desztinációkból, amelyek autóval könnyen elérhetőek. Az MTÜ kampánytevékenységet is folytatott ezekben az országokban: Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia voltak a Balaton fő küldőországai, ezek alkották a TOP 5-öt a nyári időszakban – részletezte Könnyid László.
Augusztusban az országos TOP 5 település között szerepelt két, a Balaton-régióhoz tartozó fürdőváros: Balatonfüred és Hévíz.
Ugyancsak az utolsó nyári hónapot összegezve a belföldi vendégek legkedveltebb települései az eltöltött vendégéjszaka szám szerinti sorrendben
Az előző időszakra visszatekintve azt tapasztalták, hogy főként a külföldi vendégek számának jelentős visszaesése miatt a júniusi vendégszám még jelentősen elmaradt a tavalyi értékektől, július-augusztusra azonban erőteljes növekedés indult el. Az idei és a tavalyi nyári hónapok vendégszámainak összehasonlításakor júniusban még megmutatkozik a járvány okozta visszaesés hatása, ugyanakkor a júliusi és az augusztusi belföldi vendégszám jelentősen meghaladta a tavalyi értékeket. |
Belföld az új külföld
— Mondhatjuk, hogy telházas volt a Balaton a vírushelyzet ellenére, vagy éppen annak következtében?
— Azt elmondhatjuk, hogy a belföld az új külföld, hiszen a Balatonhoz számos olyan vendég jött, aki korábban külföldön nyaralt. Ezt láttuk az átlagos tartózkodási idő hosszabbodásából is.
Míg országosan átlagosan a tartózkodási idő 3 éjszaka, a Balatonnál több mint 4 éjszaka volt ezen a nyáron.
Ez rendkívül szép eredmény. Azzal kapcsolatosan azonban óvatosan kell fogalmaznunk, hogy megtelt a Balaton. A Balaton kvázi soha nem telik meg – a vendégnek van egy olyan feladata, hogy időben foglaljon. Javítani fogja az előfoglalási hajlandóságot a vendégek körében, hogy aki magas szintű szolgáltatást szeretne az általa kiválasztott településen a Balatonnál, annak időben kell foglalnia. Látható az a trend, hogy nagyon sok magyar – az idei nyár tapasztalatai alapján – már befoglalt jövő nyárra is.
— Véget ért a nyár, már szeptember közepén járunk. Nagyon sokak nagyon régi vágya az, hogy a Balaton ne csak nyári utazási célpont legyen, hanem egész évben legyen jelentősége a turizmusban. Mik a jelenlegi kilátások, előrejelzések az őszi időszakra?
— A szeptemberi foglalások biztatóan alakulnak. Országosan elmondható, hogy a tavaly szeptemberi belföldi vendégéjszakák számának 80 százaléka már most, szeptember második harmadában járva vagy realizálódott, vagy be van foglalva. Tehát közelítjük a tavalyi belföldi vendégéjszaka számot. A kihasználtsági mutatókat nézve azt látjuk, hogy
a Balatonnál a szeptemberi hétvégék szinte kivétel nélkül teltházasak. Ezek biztató jelek.
—A Magyar Turisztikai Ügynökség őszi kampányában a Balaton is főszereplő. Mire irányítja a figyelmet ez a kampány, mi az üzenete a térséggel kapcsolatosan?
— Szeptember közepéig tart ez a kampány. Azt mondjuk, hogy a Balaton sokkal többet kínál, mint a nyári strandszezoni élmény. Az elmondható, hogy
szezont nem lehet hosszabbítani, hiszen ha véget ér a fürdési idény, nem lehet kitolni szeptember végéig, hanem új szezont kell nyitni. Új szezon a bor-gasztroturizmus és az aktív turizmus.
Most kell kerékpározni, most lehet evezőtúrára, bortúrára, borkóstolóra menni, most lehet meglátogatni azokat a gyógyfürdőket, melyek a Balatonnál és környékén vannak. Főszerephez juthat és kell jutnia Hévíznek, Zalakarosnak, Kehidakustánynak, vagy akár a siófoki fürdőnek.
Most kerül középpontba – és a kampányfilmben is felvillan – a keszthelyi Festetics-kastély, az épített kulturális örökség, elmehetünk Tihanyba megtekinteni az apátságot, elindulhatunk megnézni Balatonfüred épített villáit. A Balaton-régió háttértelepülésein most érdemes felfedezni például a veszprémi várat, a zirci arborétumot, vagy akár a herendi porcelánmanufaktúrát.
A kormány a napokban nevesítette a kiemelt turisztikai térségeket. A Balaton turisztikai térség korábban is nevesítve volt – ebben önmagában nincs újdonság. Viszont bekerült ebbe Zirc, Herend és Kislőd – pontosan azért, hogy még több élménykínálat legyen a főszezonon kívül.
— Több mindenről beszéltünk, ami az idei évben más volt, mint a korábbi esztendőkben. De mik a tapasztalatok, a koronavírus és a vele járó minden bizonytalanság mennyire változtatta meg a hazai – és ezen belül kiemelten a balatoni – turizmust?
— A vírushelyzethez kiválóan alkalmazkodott a szolgáltatói szektor. Az MTÜ tavasszal kidolgozta a COVID-19 kézikönyvet. A szolgáltatók ennek megfelelően tudtak felkészülni a főszezonra – ez örvendetes. Szép lassan a vendégek is alkalmazkodtak a helyzethez. Ezért tudtunk egy sikeres nyári szezont zárni. Én azt gondolom, hogy most, amikortól a kültéri esemény kevesebb lesz, és ahogy lassan megyünk előre az időben, amikor ismét zárt térben lesznek a vendégek, felértékelődik a felelős magatartás mindkét részről. Lett olyan hatása a vírushelyzetnek, hogy többet gondolunk itthonra, a foglalási, előretervezési hajlandóságban elsősorban belföld van a külföld helyett. Az is igaz, hogy
viszonylag sokan későn foglalnak szállást, többen a legutolsó pillanatban, hogy kivárják az eseményeket – viszont ez ellentétes a Balatonnál: ha valaki nem foglal elég korán, nem lesz szálláshelye.