Elsőre sokan a legendás amerikai 66-os útra gondoltak, ami a motorosok álma, de a kiállításon nem erről van szó. A tárlat címe a 66 esztendős művész életére, illetve alkotásaira utal, amelyekre Pócsik Andrea hívta fel a közönség figyelmét. A filmesztéta és kultúrakutató egyebek mellett kiemelte, a hatvanhatos útnak ezen állomásán túlsúlyba kerülnek az absztrakt képek. Az absztrakt realizmus valójában a realizmus és az absztrakció határán egyensúlyozó festészet. A kiállítás nyitja nem egy kulcs, hanem egy zsanér felnagyított képe: az óriási méretű rozsdás ajtórészlet mintha egy korábbi kép, egy környékbeli, növényekkel benőtt, roskadozó parasztház részlete lenne.
(Fotó: Pesthy Márton/Napló)
A kultúrakutató kiemelte, Boda Balázs képei gondolkodásra késztetnek az erős érzelmi hatásuk mellett. A színek, formák, vonalak kavalkádja kirajzolódó tárgyak vagy tájak felkutatására indít, de helyettük többnyire a természeti elemek működésére utaló jeleket lehet felfedezni. Leggyakrabban a víz, a tűz építő-pusztító erejét.
(Fotó: Pesthy Márton/Napló)
– Boda Balázs rozsdaerdeje számomra az időtlen emlékezés színtere: az apokaliptikusnak tűnő tájak a visszafordíthatatlan átváltozás képi megfogalmazásai – hangsúlyozta Pócsik Andrea, aki külön méltatta a Paloznaki Képíró Műhelyt, amit a művész Oláh Katival, a feleségével, alkotótársával együtt hozott létre. Úgy mondta, az nem csak két kiváló, alkotó ember cégére, hanem egy nyitott tér, egy galéria.
(Fotó: Pesthy Márton/Napló)
Kivételes ízlésük, otthonteremtő képességük és a falakon, ablakmélyedésben elhelyezett műveik aurája mellett is az embernek olyan benyomása támad, mintha a szépség állandóan elillanna a többnyire nyitva álló bejárati ajtó felől az előszobán, a kis nappalin és a galérián át ki a szabadba, a kert, a Balaton irányába. Ám ők nem hagyják. Folyton-folyvást újrateremtik.
(Fotó: Pesthy Márton/Napló)
|
Boda Balázs képzőművész 1954-ben született Devecserben. Budapesten nevelkedett, ahol megkezdte a középiskolát, majd Győrben, a bencés gimnáziumban érettségizett. Ezután a Filmgyárban helyezkedett el, ahol elvégezte a berendező szakot, de kipróbálta magát az Operaházban mint színpadi díszítő, majd a Magyar Televíziónál mint díszletfestő. Később aranyművességet tanult, és a ’80-as évektől a képzőművészet mellett állapodott meg. Budapestről 1986-ban Paloznakra, később Óbudavárra költözött, ahol feleségével, Oláh Katival létrehozták a Paloznaki Képíró Műhelyt. 2007-től ismét Paloznakon laknak. A művész szobrai üzenetet közvetítenek a múltból a mának, Boda Balázs szívesen használ régi ipari vasöntvényeket, követ, amik a csipkével kombinálva erőteljes hatásúak. Kompozícióját motiválja, hogy az alkotás térbelisége, anyagainak kontrasztja izgalmas legyen, illetve az, hogy az anyagok a saját történetük mellett a művész történeteit is elmeséljék. |
(Fotó: Pesthy Márton/Napló)
Forrás: Veol.hu
