A természetvédő Csiszár Viktor 2011-ben még a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaként telepített odúkat kistestű énekesmadaraknak a város világhíres gyógytava köré. Az idei pedig már az ötödik év lesz, amikor tudományos rendszerességgel gyűjti is az adatokat az ezekben fészkelő vendégekről.

– Erre a monitoringvizsgálatra azért van szükség, mert a hasonló védett területeken is érvényesül az emberi beavatkozás, többek közt különféle, például a szúnyoggyérítéshez használt vegyszerek formájában- részletezte Csiszár Viktor. – Azt vizsgálom, hogy ezek a hatások milyen változásokat okoznak a madárvilágban. A kis testű énekesek az embernél jóval érzékenyebbek, így az egyedszámokon, a fészkelési és költési időben észlelhetők és jól nyomon követhetők a változások.

Fotó: Csiszár Viktor

Monitoringvizsgálatról van szó, vagyis a hévízi adatokat más odútelepekről származó információkkal vetik egybe. Csiszár Viktor még három, kisebb, ám összességében ugyancsak nagyjából ötven odúval működő telepet tart fenn erre a célra a megyében: az egyik Bezeréden, a második a Nagykapornak melletti Remetekert erdőben, a harmadik pedig Zalaegerszeg belvárosában található.

Mezei verébtojások, Fotó: Csiszár Viktor

– A tavalyi adatok alapján nem túl szívderítő a helyzet. Olyan eredményeket kaptunk Hévízen, amelyeket igazán mesterséges, az antropogén hatásoktól erősen terhelt területtől várna az ember. Csak egy dolgot említenék: a gyógytó körüli odúkban kikelt széncinegefiókák negyede elpusztult, miközben Bezeréden és a Remetekertben alig volt, illetve nem fordult elő elhullás. A megyeszékhelyen a hévízinél is nagyobb volt a pusztulás, de ott sűrűn lakott, belvárosi környezetről van szó. Az adatok értékelése még folyik, magam is kíváncsian várom, hogy az időjárási és egyéb szempontok figyelembevétele után mit lehet majd mondani, mi okozhatta a problémát.

Csiszár Viktor a közeli napokban kezdte meg az odútelepek idei rendszeres ellenőrzését, és újabb nagyon izgalmas szezonra számít. Elvégre a gyógytónál például alig van ember, a víz tükörsima, a környéken visszaesett a járműforgalom – a szezon végére majd kiderül, hogy mindezekre a járványügyi veszélyhelyzetből következő változásokra miként reagál az élővilág.

Barátcinege fiókák, Fotó: Csiszár Viktor

– A koronavírust én is nagyon komolyan veszem, és igazi sorscsapásnak tartom, tagadhatatlan azonban, hogy az életünk erőteljes lelassulásának a természet szempontjából vannak igencsak pozitív következményei.

Csiszár Viktor négy odútelepet vizsgál Fotó: archív/Pezzetta

– De az éremnek itt is van másik oldala. Mert Hévízen ugyan valóban szinte teljes a nyugalom a tónál, de például a Remetekertben kis túlzással az elmúlt évek alatt összesen nem láttam annyi kirándulót, mint csak az elmúlt hétvégi odúszemlém során. Tudom, hogy egyfelől ennek is örülni kell, hogy az emberekben feltámadt az igény a mozgásra, a természetjárásra, de biztos vagyok benne, hogy a madárvilág ezt zavarásként éli meg, és kevesebb lesz a lakott odú, mint a megelőző években. Abban azért bízom, hogy oda nem jutunk el, mint a főváros környéki erdőkben, ahol a rengeteg turista miatt hatalmas a taposási kár, az erdők pedig lassan nem is nevezhetők már erdőnek. A végére azonban mondjunk inkább egy jó hírt: dacára a szinte téliesre fordult időjárásnak, a zalaegerszegi telepen az elmúlt hétvégi első szemle során nemcsak lakott odúk akadtak, de egy széncinegepár már az első tojásokat is lerakta. Később talán a „sietség” okára is fény derül.

Forrás: zaol.hu