Kovács Emőke | 2018.12.13. 07:00
A lisztes kankalintól Nedeczky főhadnagyig
Szám Dorottya biológus és újságíró, de kiváló ismerője Lesencetomaj és vidéke történetének. Nemrégiben látott napvilágot Lesencetomaj című kötete, melynek szerkesztője és egyik szerzője is egyben. Szám Dorottyával Kovács Emőke beszélgetett.

– Nyáron megjelent egy szép könyv Lesencetomaj történetéről, melynek Ön a szerkesztője és egyik szerzője. Meséljen erről a kötetről: hogyan készült, kik vettek részt az alkotói folyamatban, miképpen állt össze ilyen szép kerek egésszé?

Már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a lesencetomaji lakosok körében, hogy készüljön a gazdag múltú településről egy kiadvány. Ugyanis van mire büszkének lennünk: az alig több mint 1000 lelkes Balaton-melléki falu több, magasrangú állami és egyházi tisztviselőt, bátor katonát adott hazánknak. Lesencetomaji születésű volt Nedeczky Lajos honvéd főhadnagy, a szabadságharc lelkes támogatója, Deák Ferenc egyik leghívebb barátja. Itt működtette gazdaságát Deym Nándor gróf, akinek Monarchia-szerte híressé vált konyakját a Lesencevidék szőlőjéből állították elő. Élete utolsó éveit Lesencetomajon töltötte Károlyi József gróf, Károlyi Mihály miniszterelnök féltestvére. Ugyancsak a településhez kötődik Hertelendy Kálmán honvéd százados, Budavár 1849-es ostromának hőse.

A hírességek mellett fontos hangsúlyoznom azt is, hogy Lesencetomaj jól ismert település a régészek körében, hiszen közép-európai szinten egyedülálló lelőhelynek számít a Piroskereszt Keszthely-kultúrás temető. Környezeti értékei is jelentősek: a településen megtalálható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park címernövénye, a fokozottan védett lisztes kankalin, melynek tövenkénti eszmei értéke negyedmillió forint. A község láprétjén csörgedező, egykor bővízű Lesence-patak – mely a település névadója – malomipari jelentőséggel bírt, vármegyeszerte szállítottak innen őrölt gabonát.
Az eredményes helytörténeti kutatáshoz tehát adott volt több kalandos életrajz, páratlan régészeti emlékek és környezeti értékek, könnyen hozzáférhető forrásanyagok és mindemellett a falu segítőkész idős lakói, akik továbbadták emlékeiket, féltve őrzött családi fényképeiket. A könyv elkészültében társszerzőként működött közre S. Perémi Ágota régész, Hangodi László múzeológus, valamint jómagam is. Mindemellett még egy fontos feladat is hárult rám: a kötet összeállítását koordináltam és a szerkesztésért feleltem.

– Miképpen folytak kutatásai, milyen forrásokat használt? Találkozott különlegességekkel?

Aki Lesencetomaj helytörténetét szeretné kutatni, nem elég odautaznia. Lesencetomaj a vármegyerendszer felszámolásáig Zala megye része volt, így jelentős mennyiségű forrásanyag található Zalaegerszegen a levéltárban, a könyvtárban és a Göcseji Múzeumban. Sok-sok lesencetomaji régészeti lelet lelhető fel a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban és a keszthelyi Balatoni Múzeumban, de találkozhatunk Lesencetomajról származó római kori oltárkővel a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében is. Az 1848-49-es szabadságharcban részt vett lesencetomajiak katonai iratait a Hadtörténeti Múzeum és annak bécsi testvérmúzeuma őrzi. Meglepően jól dokumentáltak Lesencetomaj 20. századi történetének legsötétebb évei, a kommunista terror és a holokauszt időszaka egyaránt.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárában lesencetomaji lakosokról készült ügynökaktákat vehettem kézbe, de itt bukkantam rá az egyetlen fotóra, amely Lesencetomaj 1956-os forradalmár hőséről, Góth Ferencről készült. Számos érdekesség található a tapolcai Wass Albert Könyvtárban, a több rendszerváltást megélt Tapolczai Lapokban, amelynek egyes számai csak mikrofilmen olvashatók. Mindemellett – a modern technikának köszönhetően – jelentős mennyiségű internetes forrást használtam fel, például a Hungaricanán egy jó minőségű reformkori községtérképre bukkantam, amely a könyv előzéke lett. Sokszor azonban nem a magányos kutatás, hanem egy-egy idős házaspárnál töltött bizalommal és könnyekkel teli beszélgetés vagy egy kávé melletti levéltári tapasztalatcsere volt az, ami újabb lendületet adott a munkához. Alkalmam adódott beszélgetni egy, az ötvenes években katonai szolgálatot teljesítő pilótával és egy, az ötvenhatos eseményekre visszaemlékező, ma már dédmama korú lesencetomaji VB-titkárral. Úgy vélem, a szemtanúként elbeszélt történelem gazdagítja, érdekesebbé teszi a kötetet, még ha az élő anyag szigorúbb forráskritikát is kíván.

– A Lesencetomaj kötet gazdag képanyagú. Milyen koncepció mentén válogatták ki a könyv illusztrációt?

Tapolcán születtem, pár éves kitérőket leszámítva azóta itt élek, és el sem tudom képzelni az életemet a Balatontól távol. Szenvedélyem a fotózás. Közhely, de igaz, hogy egy jó kép többet mond ezer szónál. Emiatt fektettünk nagy hangsúlyt arra, hogy igényes, jó minőségű fotókkal illusztráljuk a kötetet. Lesencetomaj szőlőhegyéről egyedülálló kilátás nyílik a Balatonra és a Tapolcai-medence hegyeire, amely már önmagában is remek fotótéma. Mi azonban a panorámaképektől egy lépéssel tovább mentünk: Török Zsolt tapolcai operatőr drónnal készített légifelvételeket a településről, így egy egészen új perspektívából örökíthettük meg a tájat és a település építészeti örökségét.

– Ön nem történész, hanem biológus és újságíró, de mégis nagy érdeklődéssel és szeretettel fordul e vidék és történetei felé. Milyen további kutatási témái, tervei vannak?

Szeretnék megtudni többet a szülővárosom, Tapolca 20. századi múltjáról. Szívesen kipróbálnám magamat egy teljesen más műfajban, a regényírásban is. Szabadidőmben érlelődik bennem egy huszadik századi bűnügyi regény cselekménye, egy szabadon alakítható történet képzeletbeli szereplőkkel, de létező Balaton-parti helyszínekkel, valós történelmi eseményekkel a háttérben.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva