„A kissé álmos településen megjelentek a „tőkeerős” vállalkozók, akik méltán vélik, hogy érdemes Berényben üzletet, vendéglőt építeni, mert a befektetett pénz hamarosan busásan megtérül. A Kócsag kemping forgalma csaknem kétszerese a tavalyinak, a fizetővendég-szobákat elfoglalták — akárcsak a kiadó villákat — a nyugat-európai nyaralók. A naturista strandon pedig naponta csaknem félezren fürödnek, napoznak, s a környéken a sietős kőművesmunka nesze hallatszik: egy kétszáz vendég befogadására alkalmas étterem és több kisebb elárusítóhely épül.
A fellendülés oka egy létesítmény, amely még kuriózumnak számít: a Balatonpart első naturista strandja. Június 15-én nyílt meg a magas kerítéssel körülvett nudista fürdőhely, s már az első napon több mint 150 vendége volt. A belépő ára 40 forint a strandot mindenki látogathatja, ha betartja a szabályokat, amelyek nagy táblákon, több nyelven olvashatók a fürdőhely bejáratánál – írta a 32 évvel ezelőtt a Somogy Néplap tudósítója, egy hónappal azután, hogy 1987 június 15-én átadták a vendégeknek a Balaton első nudista strandját. Ez lett Közép-Európa legnagyobb naturista központja.
Balatonberényben, ami addig, a Balaton legcsendesebb települése volt, egy szép fekvésű és hangulatos kis falu, a Déli part legszélén. Ez, akkoriban olyannyira újdonságnak számított, hogy az országban is mindössze egy ilyen működött Délegyházán.
Kezdetben úgy tűnt, hogy az ott élők inkább bizakodva és kíváncsisággal fogadják, hogy ezzel egycsapásra a figyelem középpontjába kerülnek, aztán helyi ellenállás kezdődött a falu plébánosának vezetésével.
Úgy február tájt, különös hírek, vélekedések keltek szárnyra a faluban – tudósított a megyei napilap. A túlbuzgó erkölcsvédők még aláírásokat is gyűjtöttek, mondván: Berény ősi tisztességét veszélyeztetik a naturisták, akik „pucéran járnak-kelnek majd a faluban”.
Balogh Tibor, a Naturisták Berényi Baráti Körének alapítója, nem sokkal ezután csöppent bele a naturista életérzésbe. 1990-ben, Vonyarcvashegyen nyaralt, két barátja biztatására ment Balatonberénybe, a nudista strandra. Azt mondja, egy titokzatos világot sejtettek a falak mögött. Nemcsak ők, akkoriban sokan csak azért mentek Berénybe, hogy megnézzék, hogy néz ki egy ilyen strand.
— Fal vette körül kívülről, hatalmas természetes nádasok vették körül a parton, szóval teljesen diszkrét és intim környezet volt már akkor is – emlékezett Balogh Tibor. — A másik két baráti házaspár soha többet nem tette be a lábát ilyen helyre, én viszont megszállott naturista lettem, és azóta nem telhet el nyár a berényi kemping nélkül, mert a meztelenséget nem lehet megunni. Mivel Balatonberény egy kis közösség, a helybeliekkel is gyorsan kapcsolatba kerültünk. Kezdetben valóban féltek, hogy ezzel laza erkölcsök fertőzik majd a falut, de gyorsan megnyugodtak, és onnantól inkább a lehetőséget látták, ami népszerűséget hozhat és felkelti az érdeklődést a település szálláshelyei, szolgáltatásai iránt. Ma már nehéz elképzelni, hogy a 80-as években az mennyire bátor döntés volt, hogy a falu befogadja a naturistákat. A strand aztán 1991-ben kempinggel bővült, onnantól pedig a rengeteg holland és német vendég mellett, egyre több magyar vendég is érkezett, az ország minden szegletéből.
Az még azért évekig eltartott, mire a nudizmus elfogadott lett a hazai fürdőkultúrában. Kezdetben, a kíváncsi leskelődők szinte naponta fúrtak lyukakat a palánkon, azt remélve, meztelen bombázókat kukkolhatnak majd. Olyan is volt, hogy rendőrt kellett hívni, mert többen azt gondolták, ez a legjobb párkereső, itt könnyűszerrel lehet partnert találni. De az is előfordult, hogy egy baráti házaspár késő éjszaka esett be a kempingbe – a déli parton ez volt az utolsó szálláshely – aztán reggel felháborodottan menekültek, mondván mindenki meztelen.
— A naturisták nagyon összetartó társaság, és mivel a többségünk évről-évre visszajárt, gyorsan baráti csapatként kezdet működni ez a közösség — mondta Balogh Tibor. — Szerveztünk utcabált a helyiekkel közösen, kirándulásokat, kulturális és sportversenyeket. Ebből született az ötlet, hogy kellene egy egyesület. 1999 június 19-én, egy esős szombaton 12 ember jött össze Szombathelyről, Sopronból, Kecskemétről, Budapestről, Keszthelyről azért, hogy létrehozzuk ezt a civil szervezetet, azóta pedig már háromszázan vagyunk. Közösen főzünk, szépítgetjük a kemping parkját, nagy játékok és művészeti-, irodalmi-, vagy sport hétvégék vannak a kempingben a szervezésünkben. A húszéves évfordulót múlt hét végén egy fergeteges bulival ünnepeltük, de lesz még alkalom, hogy az alapítókkal összejöjjünk kicsit emlékezni a nyáron. Az összetartásra jellemző, hogy húsz év után is, akár csak egy hétvégére is lejövünk, hogy beszélgessünk egy jót. Persze sok minden változott az elmúlt húsz év alatt: több mint tízezer vendégéjszakát töltenek itt a kempingezők, az pedig ma már nem számít kuriózumnak, ha valaki naturista és szabadon, ruha nélkül szereti élvezni a nyarat.
Fábos Erika
