Aki nem bánja, hogy kicsit eltávolodik a Balatontól, és kirándul egyet a Somló hegyhez, egy csipetnyi csodában részesülhet a szőlőtőkék tengeréből kimagasló bazaltfalak látványától. A 432 méter magas tanúhegy a Kisalföld és a Bakonyalja hordalékkúp-síkságának találkozásánál áll őrt, és története körülbelül 4 millió évvel ezelőtt kezdődött.
A Somló (Fotó: Mihály Szilvia)
Valamikor régen a Pannon-tenger hullámzott itt, és a mélyből feltörő izzó magma áttörte annak agyagos-homokos üledékét. A heves robbanások következtében bazalttufa szóródott a környékre, majd utána többször is nagy mennyiségű láva ömlött szerteszét, és megszilárdult a 100 méternél is vastagabb feketésszürke bazalt. Ez a kemény bazaltréteg megvédte az alatta fekvő puha réteget a lepusztulástól, míg a körülötte a vízfolyások lassan elhordták a laza pannon üledékeket. Ezért magasodik ki a Somló a környezetéből.
A táj arculatát meghatározzák az isteni somlói borokat termő szőlők, a gyümölcsösök és az őket megkoronázó bazaltfalak.
A Somló bazaltfalai (Fotó Szücs Ildikó)
A hegy tetején az egykori Somló vár romjaitól néhány száz méterre kilátó magasodik, amely első királyunk, Szent István nevét viseli. A kilátó különleges építmény, mint egy erődítmény őrzi az ősi hegyet. A közép-európai építészet egyik kimagasló alakja, Medgyaszay István tervezte 1938-ban, aki szívesen ötvözte a népi formaelemeket a modern vasbeton építészettel, és gyakran alkalmazott terméskő burkolatot is. A Balaton környékén az ő nevéhez fűződik a Veszprémi Petőfi Színház, a Laczkó Dezső Múzeum, vagy a balatonalmádi Szent Imre plébániatemplom is.
A 12 méter magas kilátó a hegy bazaltköveiből és tufáiból épült fel, felavatására 1938. július 12-én került sor, Szent István király halálának 900. évfordulójának évében. Ezért kapta első királyunk nevét, bár a második világháború után átkeresztelték Petőfi Sándor kilátóra, majd az 1990-es évek elején visszakapta eredeti nevét.
Szent István kilátó (Fotó Szücs Ildikó)
Az előtte elterülő lankás domboldalon áll még egy bazalt emlékoszlop, amely a kilátó építésének 50. jubileumára épült 1988-ban.
1999-ben épült ide egy Szent István emlékmű, amely két részből áll: egy 16 méter faszerkezetű keresztből, amely Vadász György építész alkotása, és a mellette található Szent István szoborból, amely Kiss Sándor szobrászművész keze munkáját dicséri.
Szent István emlékmű (Fotó Szücs Ildikó)
Itt található egy különleges emlékhely is, amely a Kárpátok magaslatain lévő 13 ősi, szakrális pontjainak egyike: Mária Tulipános Emlékhelye. Tábla hirdeti rendeltetését:
„A benső értéket felszínre hozó, megtartó és megvilágító hely, mely összhangban van a család egységével. A tettet és gerincet erősíti, a testre ható változásokat aktivizálja. A munkába, tanulásba fektetett erőt, értéket növeli és ébreszti a család erőteljes egységét és békéjét. Ültess virágot, a virág gyógyít!”
Mária Tulipános Emlékhelye (Fotó Szücs Ildikó)
Egy rejtélyes építmény szintén áll a domboldalon, amelybe egy fantáziadús 8 éves fiú egy aranypajszert tartó kezet látott, de a szobor eredeti mivoltát nem sikerült felkutatni vagy megfejteni, így mindenki azt lát bele, amit szeretne.
Aki felmerészkedik a kilátóhoz, meredek túrára készüljön bazaltlépcsőkön, köves emelkedőn és földes ösvényen át. Az egyik lehetséges megközelítései mód autóval, ha a Szent Margit kápolnánál parkolunk le, amely a Somló hegy szőlőtőkéi közt áll, Doba közelében. A 8-as főútról Somlóvásárhelynél kell jobbra lefordulni, vagyis nem a falu, hanem a hegy irányába. Innen indul a kitűnő pálinkák és pincészetek útja keskeny, de járható aszfalton. Néhány kilométert kell felfelé kaptatni, de a kápolnát nem lehet eltéveszteni és egy kialakított köves parkoló várja a kirándulókat, vagy a borokat felfedezni vágyókat.
Szent Margit kápolna az út elején (Fotó Szücs Ildikó)
Innen a sárga turistajelzés vezeti fel a hegyre a bátrakat és kíváncsiakat egy nagyjából 800 méteres felfelé menetelésen keresztül. Rögtön az elején találunk két fából készült szobrot a feltámadt Jézusról és a vele szembejövő Péterről. Ez máris elvarázsol minket valahová a múltba, egy másik korba, és mintegy útravalót ad a hegymászáshoz. Az utat a kétharmadánál megszakítja egy tágas tisztás, ahol pad várja a megpihenni vágyókat és tiszta időben csodás panoráma.
Az ösvény átvezet a tisztáson és újabb kaptató után kiérkezünk a kilátó előtt elterülő domboldalra, ahol tűzrakó- és pihenőhelyek teszik teljessé a túrát. Arra készülni kell, hogy a kilátóba nem minden nap lehet felmenni és a kilátásban gyönyörködni, ugyanis hivatalosan csak pénteken és hétvégén van nyitva, amikor felengedik a látogatókat.
Egyébként egy csigalépcső vezet fel a kilátóteraszra, ahonnan mesés körpanoráma tárul elénk: dél felé a távolban a balatoni tanúhegyek sorakoznak, nyugatra a szomszédos Ság-hegy, kelet felé a Bakony és a Kőris-hegy, északra tekintve pedig rálátunk a Somló hegyi várromra és környék településeinek házaira.
Csodás szőlők (Fotó Szücs Ildikó)
A bazalt tanúhegy ősöreg talaján sétálva, a szőlőlevelek zizegését és fák suttogó csendjét hallgatva elfelejtjük a meredek kaptatót, a hétköznapokat, és a jelenben állva megpihenhetünk, mert itt valóban távol vagyunk a világ zajától.
Az út elején, vagy akár utána egy érdekes szabadtéri fotókiállítást is megcsodálhatunk a szőlőtőkék között vezető kis ösvényen. A rögtönzött Szent Margit Fotógaléria Somlói arcokat vonultat fel, elsősorban a hegy borászait. Talán így még nagyobb kedvet kapunk a méltán elhíresült juhfarkhoz, és elindulunk felkutatni a hegyoldal legjobb – vagy inkább összes – borát. De ez már egy másik történet lenne.
Kiállítás a szabadban (Fotó Szücs Ildikó)
