Kardos Gáborral, a Gasztrohegy eseménysorozat egyik ötletgazdájával beszélgettünk a két ünnep közötti gasztrokaland tapasztalatairól, ízeiről, és persze eláruljuk nektek, mi minden vár rátok, ha januárban érkeztek a következő íztúrára.
– Komoly döntés előzte meg ennek a hétvégének a tematikáját, hiszen a Gasztrohegy hétvégék mindig egy alapanyag köré épülnek, a nagymamát viszont nem főztük meg – nevet Gábor. – Az volt a kiindulási pont, hogy minden étteremnek vannak titkos receptjei, minden házigazdának és séfnek van nagymamája, egy írott kis füzettel és sok-sok év tapasztalatával, praktikáival. A koncepció szerint ezeket a nagymama recepteket kellett a séfeknek értelmezni, újraértelmezni.
Fotó: Gasztrohegy
A feladat megoldása két gyökeresen eltérő irányt eredményezett. Az egyik vonal olyan ételeket kínált, mintha azt valóban egy nagymama készítette volna, még a tálalás is úgy nézett ki, mint otthon. A másik csoport ehhez képest egy óriási csavarral tett nagymamás fogásokat a tányérra. Egy dolog nem történt meg, szerencsére a nagymamát nem tuszkolta senki a fine dining irányába.
– Hogy fogadták a vendégek ezt az ételsort? A nagymama szóra mindenkinek van emléke, ízemléke, ez megkönnyítette vagy megnehezítette a séfek dolgát?
– Nem volt cél, hogy konkuráljunk a nagymamákkal. A gasztroközönség egy része szeret mást és másképp kapni, mint ami házilag elérhető, nekik csalódás lett volna, ha nem kapják meg a csavart, meghökkentést az ételekben, de aki kimondottan a házias konyha miatt jött el erre a hétvégére, az is elégedetten állt fel az asztaltól.
Fotó: Gasztrohegy
Kockázatos volt ez a tematika abból a szempontból, hogy meg tudunk-e felelni az elvárásoknak, ami a nagymama szó hallatán keletkezik a vendégekben. Ettől izgalmas a Gasztrohegy, hogy kihívások és újítások jellemzik.
Az ételsort nézve valóban volt itt minden, meghökkentő és jól ismert fogások is.
A Vánkosban kézzel nyújtott rétest kínáltak, ők teljesen a nagymama vonalat képviselték, de a Tölgyes Kúria mákos tésztája nem így néz ki a családi receptfüzetekben.
A Pláne Borteraszon ott volt Ádám nagymamája, aki maga sütötte a kapros juhtúrós lepényt a vendégeknek, de mellé egy olyan paprikás csirkét kínáltak, ami ravioliba volt töltve és az uborkasalátát hab formában tették mellé.
Nézd meg, milyen ételek voltak a badacsonyi tányérokon:
Bár a két ünnep között éppen vége volt a karácsonyi bejglimámornak, és többségünk karácsonykor a nagyi főztjét is megkóstolta, a vendégek pozitívan fogadták az ételeket.
– A visszajelzések nagyon fontosak számunkra – mondta Gábor – hiszen ez alapján tervezünk, újítunk, ha szükséges. A tavalyi év tapasztalata alapján a disznótoros tematikát decemberről áttettük februárra, akkor remélhetőleg sokkal hidegebb lesz, jobban kívánjuk a nehezebb falatokat. Januárban a vadászidény következik, vadhúsokkal a főszerepben, ezek az ételek is a téli időszakhoz köthetők. Badacsonyban nemcsak szőlő van: az erdőkből télen előjönnek az ott élő vadak is. Őz, szarvas, vaddisznó kerül a tányérokra, bogyókkal, borokkal, ahogy kell. Tavaly nagy sikere volt, idén új ételekkel repetázunk.
– Elárulod, milyen ételekkel készülnek a januári Gasztrohegyre az éttermek?
– Biztosan lesz fürj rilette, mangalica szalonnába göngyölt vadnyúl combfilé, konfitált őzcsülök, szarvas vadas, vadkocsonya, vörösboros őzlapocka.
Kattints ide a részletekért!
Nyitókép: Szindbád az Utazó
Készítette : Mihály Szilvia
