Mivel a járványhelyzet kilátásai bizonytalanok, tervezni is nehéz. Szakértőnk szerint még nem értük el a mélypontot, és hosszú lesz a kiút.

– A nemzetközi idegenforgalom gyakorlatilag megszűnt. A kisebb légitársaságok sorban csődöt mondanak. A nagyobbak veszteségesek, azaz a következő tíz évben elhalasztják beruházásaikat. Ez kihat a repülőgépek gyártóira, a dolgozóikon keresztül pedig a vásárlóerőre is. A repterek is gondban vannak – sorolta Hirholcz Ákos idegenforgalmi szakember, és hozzátette: kérdéses, hogy a kínálati oldalon fenn tudnak-e maradni a vállalkozások a helyzet megváltozásáig. Azaz például meglesznek-e még a szálláshelyek akkor, amikor újra ki lehetne adni a szobáikat.

A jelenlegi bizonytalan kilátások miatt ugyanis a beruházók nem a turizmusba fektetik a pénzüket, hanem jobban jövedelmező ágazatokba, például az egészségügybe, a szállítmányozásba.

Így hotelek mehetnek tönkre, és hasonlóképp áldozatul esnek a vírusnak az utazási irodák. Sok fog bezárni. Hirholcz Ákos tájékoztatása szerint nemrég hazánkban mintegy nyolcszáz volt, fele szervező, másik fele csak viszonteladó. A kisebbek tönkremennek, ha nem indulnak be újra az utazások. Márpedig

szakértőnk szerint a jövő évi nyári szezonban sem számíthatnak másra, mint idén. Ráadásul be kellene fizetniük az utasok hazahozását biztosító garanciát, milliókat.

Valószínűleg nem tudják megoldani, vagy csak hitelből, aminek nőhet a költsége, hiszen kölcsönt adni nekik most kockázatos. Jól meg is fogják gondolni, leteszik-e a garanciát, hiszen nem látnak már jó üzletet tevékenységükben, az elmúlt időszakban jobbára csak kiadásaik voltak.

Olvasói fotó: Steinbach Gábor

– Azok a szálláshelyek, amelyek egyébként is fejlesztést terveztek az elkövetkező két évben, és azt előre tudták hozni, az idei szezonban elvégeztették azokat a munkákat, amelyekhez amúgy is be kellett volna zárniuk. Így jól járhatnak, de csak akkor, ha két éven belül helyreáll az idegenforgalom. Ha öt évig tart a jelenlegi helyzet, már nem nyernek vele – állítja a zánkai, közgazdász végzettséggel is rendelkező szakember, aki hazánkban több szolgáltatócégnél és hotelnél volt menedzser. Cipruson is vezetett szállodát. E szigetországban információi szerint a hotelek 75 százaléka ki se nyitott nyáron, ami kihat beszállítóikra, a takarítást végzőkre, a kirándulások szervezőire, még az áramhasználatra is.

Hirholcz Ákos szerint a keresleti oldalon sem biztatóak a kilátások. A magyarok visszafogják költéseiket. Nincs pénzük, mert elvesztették munkájukat vagy csökkent az állásukból származó bevételük. Akinek nem, azok tartanak attól, hogy így lesz, mert a vírus miatti aggodalom, bizonytalanság egyelőre állandósult, ezért sokan tartalékolnak az esetleges még rosszabb időkre.

Olvasói fotó: Filyó Kíra

– Az már biztos, hogy

nem V alakú lesz az idegenforgalom válsága. Inkább pipa alakú, és még nem vagyunk a mélyponton, az alján. Elhúzódó, lassú kilábalást jósolok. Azt sem tudni, mikor kezdődik el, és öt-tíz évig is tarthat. Ha idővel javul a járványhelyzet, lehet egy gyors felpörgés, mert sokan szeretnének majd utazni, hiszen sokáig nem tehették meg.

Ez hirtelen lökést adhat a turizmusnak, de csak rövid távon. Tartalékképzésre a szektor szereplőinek valószínűleg nem lesz elég, két-három jó év kellene nekik. Másrészt az is igaz, hogy túlpörgött az ágazat, túl sokat utaztunk, divatos lett, tömegiparrá, sokszor már élvezhetetlenné vált a népszerű célpontok zsúfoltsága miatt. Az ott lakók pedig élhetetlen körülményeikre joggal panaszkodtak. Mindennek az volt az oka, hogy többen szabad jövedelemmel, több szabadidővel rendelkeztek, hamarabb lehetett eljutni a nyaralóhelyekre, és a biztonság elterjedt sok helyre, nem fenyegette háborúk vagy betegségek veszélye az utazókat. Most az utóbbi miatti félelem jó ideig mindenképp bennük marad – szögezte le a szakember.

Idén azok közül is sokan balatoni nyaralás mellett döntöttek, akik a horvát tengerpartra szoktak elutazni
Fotó: Penovác Károly/Napló

A kiutat vállalkozói szinten kereshetik például a szálláshelyek, a vendéglátók. Megoldásokat találhatnak, többféle szolgáltatást bevezethetnek, ám valószínűleg többségük már tartalékaiból él. Alkalmazottakat kell elküldeniük, a tulajdonosoknak kell beállniuk dolgozni, enyhébb árrést kell bevezetniük, hogy átvészeljék a nehézségeket. Mindehhez Hirholcz Ákos azt is hozzáfűzte, hogy a belföldi turizmust kell fejleszteni a vírus miatt. Annak hatása volt a forint árfolyamára is, a magyaroknak drágább az euró, a külföldi nyaralás. S arról is beszélt, hogy

a Balaton a nyáron a szerencsés kivételek közé tartozott.

Itt jelentősen erősödött a belföldi turizmus, az elmaradt külföldi vendégek miatti kiesés egy részét ez pótolta. Emellett bevételeik megszerzését rendre eleve két-három hónapra tervezik, nem egész éves nagy forgalommal számolnak, mint például Budapesten az ágazat szereplői, ahol jelentős volt a konferencia- és rendezvényturizmus.

Olvasói fotó: Jurcyszak Elisabeth

Ám annak, hogy akik a horvát tengerpartra mentek volna, jórészt a magyar tengernél maradtak, komplexebb a hatása – hívta fel a figyelmet a szakember. Sok vállalkozót megmentett ez a döntés, a belföldi turizmus, jó, hogy itt költötték el pénzüket a nyaralók. De ezek hazai jövedelmek, azoknak is csak kisebb részei, míg a turizmus a nemzeti össztermék nyolc százalékát adta korábban.

A Balatonhoz érkező külföldiek korábban bújtatott exportot is jelentettek, mert itt költötték el más országokban megkeresett euróikat. Ezúttal ez nem történt meg, a kiesés, a baj nagy, az export-import arány egyensúlya felborulhat. Erre, az ország devizatermelő képességére a belföldi fogyasztásnak nincs ráhatása – magyarázta szakértőnk.

Nyitókép: Olvasói fotó/ Szován-Kutor Györgyi
Forrás: veol.hu