A balatonfüredi „savanyúvíz” és annak gyógyító ereje messze földön híres volt. Több nagy szálloda és exkluzív nyaraló várta a vendégeket, akik sorban álltak, hogy kipróbálhassák a helyi iszapkúrát és kortyoljanak a „savanyúvízből”. A 19. század végére Balatonfüred már a legkedveltebb magyar fürdők egyike volt, több nagyméretű szállójában és a nyaralókban közel 600 szoba állt a nyaralni vágyók részére. A savanyúvíz-kúrát kiegészítették a balatoni fürdőzéssel, az iszappakolással, a tejsavó- és szőlőkúrával. A mai kor embere is megirigyelhette volna a wellness birodalmat, ami az akkor közönség rendelkezésére állt Balatonfüreden.
Kossuth Lajos (Ferencz József) savanyúvízforrás az Erzsébet szanatórium (ma Szívkórház) előtt 1938-ban (Fotó: fortepan.hu)
A XX. századig csak három szénsavas forrást ismertek:
1. Őskút v. Fürdőforrás, a mai Szívkórház épülete alatt van, az első felhasznált forrás.
2. Kossuth Lajos forrás a mai Gyógy téren, főleg ivókúrára használták.
3. Savós forrás, a kórház épülete előtt található, melynek vizét juhtúróval keverve tüdőbetegségek gyógyítására használták.
Kossuth Lajos savanyúvíz forrás 1956-ban (Fotó: fortepan.com)
Felhasználásuk előtt a források szabadon folytak ki a földből, eltűnve a partot övező nádasok között. A XX. században – a fent említett három forrás befogása után – Lóczy Lajos javaslatára még négy újabb kutat fúrtak. Az 1931. évi kutatások nyomán 14 helyen sikerült savanyúvizet és széndioxid kitörést kimutatni.
Ma fürdőkúra formájában főként a szív – és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák a füredi gyógyvizet. Fürdő- és ivókúrára egyaránt hatásos szív- és vérkeringési, ideg-, cukor- és gyomorbetegeknek. A füredi víz kémiai összetétele és radioaktivitása igen kedvező élettani hatású: tágítja a vérereket, javítja a szív vérellátását, és egyenletessé teszi a vérnyomást.
A füredi kúrák hatékonyságához a klimatikus tényezők – kiegyensúlyozott hőmérséklet, a csend, a jó levegő, a harmonikus szépségű táj és a tó tükrének nyugtató hatása – is hozzájárulnak. A víz jelentős ásványi anyag tartalmú, jellege szerint kalcium- és magnézium- hidrogén-karbonátos, szulfátos típusú, jelentős szabad széndioxid tartalmú (ún. savanyúvíz), amely ivásra és fürdővízként történő felhasználásra ásványvíznek minősíthető.
Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 2001 júliusában a füredi savanyúvizet – mindhárom mélyfúrású kút esetében – „elismert, természetes ásványvíznek” minősítette. Hazánk igazi gyógyvíz paradicsom egyre több, minden igényt kielégítő termál- és gyógyfürdő várja a pihenni, gyógyulni, kikapcsolódni vágyókat. Szerencsés földrajzi adottságainak köszönhetően a vendégek a városból indulva kényelmes, egynapos kirándulás keretén belül látogathatnak gyógyvizes fürdőket.
Fotó: shutterstock.com
A hivatalos megfogalmazás szerint a termálvíz a föld mélyéből feltörő, vagy mesterségesen felhozott víz, amely melegebb egy meghatározott hőfoknál. Több okból is szerencsés a helyzet, hiszen az országban több mint ezer termálvizet, jelentős részben gyógyvizet adó kút található, valamint másfél százra tehető a lakosság számára látogatható meleg vizes fürdő. Ezeken túl hazánkban a kedvező geológiai adottságoknak köszönhetően vizeink melegebbek, mint más európai országokban.
A gyógyvíz jótékony hatását azáltal fejti ki szervezetünkre, hogy a Föld mélyéből feltörő vizek számos ásványi anyagot tartalmaznak, melyek bőrünkön keresztül felszívódnak, és jótékonyan hatnak szervezetünkre. Fontos felhívni a figyelmet azonban arra, hogy minden esetben tartsuk be az adott termálvízzel kapcsolatos javallatokat. Az ajánlottnál hosszabb ideig ne tartózkodjunk a meleg vízben (általában ez egyszerre 20 perc), hiszen a szervezet kimerülhet, ez által a fürdőkezelés akár hatástalanná, sőt károssá válhat. Szintén az egészségünk érdekében fontos, hogy a fürdőzést mindig pihenés kövesse. Egy kis pihenés, kikapcsolódás csodákat művel a szervezettel, mindamellett élményt nyújt akár az egész családnak.
Jó tudni: gyógyvizeink nem csak külsőleg, hanem belsőleg is képesek hatni a szervezetünkre. Amennyiben szükségét érezzük, vagy csupán szeretnénk belülről is megújulni, próbáljuk ki a gyógyvizes ivókúrát!
Szekér Ernő emlékforrás
Szekér Ernő újságíró, agrármérnök nevét viseli a forrás. Az erdeti forrás nem itt van, itt csak egy kifolyót építettek neki, hogy elérhetőbb legyen. A forrás vízhozama 1,5 liter/perc, szabad szénsavtartalma 1618 mg/liter.
Berzsenyi Dániel emlékforrás
Berzsenyi Dániel vesebajban szenvedett, és betegsége enyhítésére megpróbálkozott egy füredi kúrával. Gyógyulásának emléket állítva megírta a Füredi Kúthoz című versét. A forrás vízhozama 6,1 liter/perc, szénsavtartalma 1700-1900 mg/l, hőfoka 8-16 °C.
Schneider Ferenc kút
Schneider Ferenc erdőmérnököt közéleti és városszépítő tevékenységéért a város díszpolgárává avatták 1994-ben. Ő adományozta ezt a kutat a városnak.
Kossuth Lajos forrás
A kút a Gyógy téren, az Állami Szívkórház előtt található, hét forrás fakad a közelében. Hat vizét közös medencében összegyűjtve juttatják el a kórházi fürdőhöz. A hetedik forrás vize, az úgynevezett savanyúvíz folyik a Gyógy tér közepén álló kútból. Ez a legrégebben ismert forrás, vizét 1743-ban foglalta odúba Lécs Ágoston tihanyi apát. A Kossuth forrás oszlopcsarnokát 1853-ban újították fel, akkor éppen Ferenc Józsefről nevezték el. 1993-ban újabb felújítás után ismételten átadták a nagyközönségnek, Kossuth forrás néven. Vízhozama 13 liter/perc, szénsavtartalma 1700 mg/l.
Összeállította: Bólyi Alexandra
