A somogyi Nagyberek egyike Magyarország legtitokzatosabb, legkevésbé ismert tájainak. A múlt század közepéig a Balaton egyik mélyen benyúló öbleként állandóan vízzel borított terület volt. Zegzugos varázslatos vízi világnak mára csak a töredéke maradt meg, ám még a mai, erősen átalakított formájában is rendkívül érdekes ez a táj.

A több mint 1500 hektár kiterjedésű láp legmélyebb részeit egész évben víz borítja, amelyen megtalálható a fehér tündérrózsa, sárga vízitök és békatutaj valamint békaliliom. A vizek partját nádas szegélyezi, és él itt nagy- és a kiskócsag, bakcsó, bölömbika, illetve számos itt megpihenő vonuló madár.

Mi egy katonai terepjárón indultunk útnak, hogy felfedezzük ezt a különleges területet, de kisvasút is vezet erre és biciklivel is be lehet járni a vidéket.

A kalandos szafarin testközelből lehet megcsodálni a berek állatait és növényeit. Antics László túravezető, maga is innen származik, és nagyon sokat tud mesélni a Nagyberekről.

Van ahol annyi a béka, hogy valóságos terített asztal a madaraknak.

Fekete Istvánt is megihlette ez a táj, több ismert regénye például a Vuk is itt játszódik.

A terepjárón nem árt kapaszkodni, de a látvány valóban fantasztikus. Így néz ki a Tüskevár.

A terület madárvilága olyannyira sokszínű és gazdag, hogy felkerült a Nemzetközi Jelentőségű Madárlelőhelyek listájára is. A Nagyberekben a Fehérvízi Láp területét 1977-ben védetté nyilvánították.

A Fehérvízi-láp egykor igazi mocsárvilág volt, átjárhatatlan nádasokkal, kisebb szigetekkel. Ezeket a szigeteket a korabeli lakosság menedéknek használta a tatár, majd később a török elől.

Ezen a területen annyi volt a kis béka, hogy ahová léptünk onnan legalább öt breki ugrott félre.

Ha valaki nem csupán strandolni szeretne, hanem kalandozna egyet a Balaton környékén és megismerné az itteni élővilágot járja be a területet terepjáróval a Berek Szafarival.

Végül egy videó arról, hogy milyen a terepjárós száguldás.

Tudósító: Fenyő Zsuzsa