1891. novemberében a mai sétáló utcán, a korabeli belvárosi korzón részeg fiatalok minden ok nélkül járókelőket inzultáltak. Az ott sétálgató hölgyeket, urakat zaklattak, sőt, még a kihívott csendőrökre is rátámadtak. A dulakodás után az egyik hangadót a városházi fogdába vitték. Itt bűnügyi szempontból véget is ért a történet, hiszen a tettes elfogásra került.
Csakhogy itt kezd igazán izgalmassá válni a hír. Tudd, meg, hogy kerülhetett ki szinte azonnal a fogdából az elkövető!
A belvárosi korzó
– Mi történt?
– A korabeli lapok írásaiból tudjuk, hogy ez a kisebb randalírozó társaság jómódú keszthelyi, intelligens családok fiaiból állt. Ez nagy felháborodást keltett. Az akkori vélekedés szerint bűneseteket csak az alsóbb rétegek tagjai követnek el, ezeknek a fiúknak példát kellett volna mutatni, mégis úgy viselkedtek, mint bármelyik béreslegény, aki a falusi búcsún részegre issza magát és késsel vagdalózik.
– Mi lett a fiúk büntetése?
– Itt jön egy újabb csavar a történetbe. Ugyanis, amikor Takács Imre főszolgabíró megtudta, hogy egy meg nem nevezett, de prominens családból származó fiatalember a városi fogdába került, gyorsan kikérdezte, majd azon nyomban szabadon engedte. Ez nem volt jellemző eljárásrend, a rendbontókat pár napig a fogdában szokták tartani, míg kikérdezik, és egy kicsit talán meg is leckéztetik őket az elzárással.
Emlékszel a főszolgabíró elleni merényletre? Kattints ide, és olvasd el, hogyan akarták fényes nappal lelőni Takács Imrét!
– Mi a következő furcsaság a történetben?
– A Keszthelyi Hírlap, melynek Mérei Ignácz volt a főszerkesztője, megírta ezt a történetet a lapban. Tájékoztatták az olvasókat, hogy magukról megfeledkezett intelligens családból származó fiatalok járókelőket zaklattak, sőt hatóság elleni erőszakot is elkövettek, és beszámoltak arról is, hogy a főkolompost furcsa mód szinte azonnal hazaengedték a fogdából. A lap vasárnap jelent meg, és a következő hét elején néhány keszthelyi lakos, a verekedők baráti, családi köréből meglátogatta a szerkesztőséget, hogy a következő számban hozzon le a lap helyreigazítást arról, hogy ez az eset igazából meg sem történt.
– Mit tett a főszerkesztő?
– Keszthelyen akkoriban ez volt az egyetlen újság. A főszerkesztő választhatta volna azt, hogy helyreigazítást ír, de Mérei a következő lapszámban megjelentetett egy szerkesztőségi cikket, amiben leírta ezt a kérést, vagyis hogy a lap hazudtolja meg magát. Mivel az újság a hatósági jelentésekből dolgozik, érvelt, ezért ezt nem teszik meg, és tartják magukat a cikkben leírtakhoz. Sőt, ha bírósági tárgyalásra kerül sor, konkrétan meg is nevezik majd a garázda fiatalokat. Ez egy bátor szerkesztőségi magatartás volt.
– Mi lett a fiúk büntetése?
– Nem találtam adatot sem a bírósági jelentésekben, sem az újságban arról, hogy mi lett az eset folytatása. Valószínűleg nem lett bírósági ügy a garázdaságból a családok kapcsolatainak köszönhetően.
– Tudjuk, kik lehettek ezek a fiúk?
– A nevüket nem tudjuk, de biztos, hogy nagyon fontos keszthelyi család sarja volt a főkolompos. Vagy magas városi posztot betöltő család vagy nagy összegű adót fizető család gyermeke lehetett. Azt tudjuk, hogy nem Festetics György volt, aki szintén ebben az időben volt fiatal.
– Mi az eset tanulsága?
– Azokat a fekete történeteket szeretem, ahol nem csak a bűncselekmény érdekes, hanem a háttér információk is. Ezekből a morzsákból bontakozik ki a város mindennapjainak élete. Látjuk, hogy a jó családból származó fiatalok is tudnak részeg állapotban úgy viselkedni, hogy az megsérti a társadalmi normákat, és közbotrányt majd közfelháborodást okoznak. Sőt, még a tájékoztatást is manipulálni szerették volna, pedig a sajtó nem adta ki az elkövetők nevét. Ez az a bűneset, amiről akkoriban is sokat beszéltek, biztos vagyok benne, hogy a sztori szájról szájra terjedt. Lehettek lakosok, akik az újságot ítélték el, hogy mit képzel Mérei, hogy nem tussolja el az esetet, míg mások a fiatalok és családjuk viselkedésén háborodtak fel. Sokan biztosan tudták azt is, hogy személy szerint kik voltak a részeg rendbontók. A történetből keszthelyi emberekről tudunk meg információkat, látjuk, ki az, aki bátor volt, ki az, aki egy szóval mindent el tudott simítani, és kiderül, hogy még a fogdából is nagyon gyorsan ki lehet kerülni.
