A külső bejáratnál az alapító szobra köszönti a látogatókat. Ez az Afrika Múzeum és Állatkert Balatonederics és Balatongyörök között félúton. A titkokkal teli, mesebeli Afrikát idéző bemutatóhelyet – a Tanzániában, szuahéli nyelven „bvana masharubunak”, azaz „szakállas úrnak” titulált – Nagy Endre alapította 1984-ben, amikor hazaköltözött Magyarországra.
Az ószőnyi születési fiatalember kalandos életutat járt be. Jogi diplomát szerzett, majd vadászmester végzettséget. Házassága politikai vihart váltott ki, s következménye meghatározta egész életét. Történt ugyanis, hogy véletlenül, mivel három Nagy vezetéknevűvel volt a hatóságnak dolguk, Hatvanba helyezték az akkor csendőr százados, vadász fiatalembert. A Hatvany család harminckét szobás barokk kastélya mellett kapott szállást, hangos vadászkutyái ugatása nagyon zavarta a báró lányát, Alexandrát. Viszont személyes találkozásukkor egymásba szerettek. Titkos házasságot kötöttek, miután ez kiderült, feleségét zsidó származása miatt rejtekhelyen bújtatta, őt börtönre ítélték.
A politikai viharok családjával együtt menekülésre kényszerítették, ausztriai, németországi tartózkodásuk után Tanzániában települt le, ahol állatkertek és múzeumok megbízásából mint gyűjtő és vadbefogó dolgozott. Évek múltán az ország egyik legismertebb hivatásos vadásza, állatkert- és vadaskert-alapítója lett, vad- és természetvédő.
Maria Diana Cardoso
Tárgyi emlékeit 1984-ben második felesége, társa, Beretz Katalin családi villájába hozták haza. Az állatkert első lakói a bivalyok voltak, a neves vadász kívánsága az volt, hogy legelésző bivalyokat lásson, amikor kinéz szobája ablakán. Halála után Katalin vitte tovább szellemi örökségét és férje terveinek megfelelően a bemutatóhelyet állatkerttel bővítette. Katalin halála óta az év nagy részében Nagy Endre lánya, Maria Diana Cardoso várja a vendégeket, és törekszik arra, hogy édesapja örökségét megőrizze a múzeum hagyományai mentén és működtesse az elődök szándéka és tervei alapján.
A múzeum látványossága a Nagy Endre-emlékszoba, afrikai trófeák, preparátumok, szobrok, faragványok, bennszülöttek ruházata, fegyverzete, használati tárgyaik, maszáj kunyhók, minidzsungel, állatok – vietnámi csüngőhasú disznók, őzek, kecskék, zebrák, jávorantilopok, tevék, vaddisznók, dámszarvasok, mosómedvék, vízibivalyok – és Nagy Endre kedvenc madara, a matuzsálemi korú, ötvenéves Hululu bagoly. Sétánk során, egy dombon épült kilátótoronyból élvezhetjük a kilátást a Szigligeti-öböl felé.
A múzeumalapító halála után nevét vadásztársaság és a balatonedericsi iskola is felvette, Tanzániában pedig emlékét egy róla elnevezett tó őrzi. A múzeum létrejötte meseszerű, ha a sors, a véletlen nem Hatvanba vezérli Nagy Endrét, ha nem szeretnek egymásba a bárónővel, ma nincs a csöppnyi Afrika a Balaton partján. A szafari a látnivalókon kívül számos szabadtéri játékkal várja a gyermekeket.
(Fotó: Müller Anikó Hanga)
Forrás: veol.hu
