Révfülöpön egy kutyát támadott meg a vaddisznó, egy nyaralót pedig nem akart beengedni a saját kertjébe. Balatonszepezden gyerektáborban randalírozott egy anyakoca a kicsinyeivel – a rendőrséget is kihívták, szirénával ijesztették el az állatokat. Egy környékbeli vadásztársaság már szórólapokon ad jótanácsokat a vadakkal való találkozás esetére, több önkormányzat pedig vadriasztó granulátumot oszt ingyenesen az északi parton. A helyiek azonban ennél hatékonyabb segítségre számítanának…
Most az északi parton nagyobb a probléma, de ősztől a délin is számítanak rá. Évek óta rendszeres, hogy az ősszel érő gyümölcsökért beportyáznak a vaddisznók és a szarvasok a lakott területekre. Főleg a Nagy-Berekből, Balatonkeresztúron, Fonyód és Balatonfenyves környékén volt sok probléma velük tavaly kora ősztől. Erről akkor itt írtunk.
A Balaton térségében több helyen is tarthatatlan helyzet alakult ki a vadak elszaporodása miatt, ezért a Balatoni Szövetség (BSZ) már tavaly kezdeményezte, hogy a belterületi vadgazdálkodás jogi hátterének megteremtéséig az önkormányzatok, a térség vadásztársaságai és a rendőrség összehangolt munkával végezzenek vadgyérítést télen az üdülőrégió belterületein.
Balassa Balázs, a BSZ elnöke azt mondta: ezt a problémát nem a nyári időszakban kell megoldani és ilyenkor nem is lehet. Túl sok ember van a parti településeken, és veszélyes minden beavatkozás, ami segítene.
– Annyi előrelépés történt, hogy a rendőrséggel együttműködve, belterületeken is végezhettek vadgyérítést a társaságok – mondta Balassa Balázs. – Ez szezonon kívül ősztől folytatódni fog. Az igazi megoldás azonban az lenne, ha a belterületi vadgazdálkodásra életszerű törvényi szabályozás születne. Jelenleg ugyanis, ahol több vadászatra jogosult van egy település környékén, még azt sem lehet eldönteni, hogy a lakott területre tévedt vad melyik társaság tulajdona. Ahhoz, hogy nyáron ne kelljen ezzel a feladattal foglalkozni, drasztikus vadászatra lenne szükség ősszel és télen, meg kéne szüntetni a vadak tenyészhelyeit a parti sávokban, például a nádasok levágásával és a lakosságnak is fegyelmezettebben kéne viszonyulni az elhanyagolt, üres udvarok ugyanis szintén kiváló lakóhelyet jelentenek a vadaknak.
Ez nemcsak a Balatonnál és nemcsak nálunk jellemző, a vaddisznóállomány létszáma és elterjedési területe világszerte nő, a városi zöldövezetek számos területen a vaddisznók valódi élőhelyévé váltak.
Észak-Amerikában figyeltek fel először a városba költöző vadak okozta konfliktusok fontosságára, és arra, hogy a problémát kezelni kell. Évtizedekkel ezelőtt, 1967-ben rendezték meg az Egyesült Államokban az első, erről szóló konferenciát. Mára már önálló tudományként és gazdasági tevékenységként ismerik a városi vadgazdálkodást. Ez a speciális tudományág Magyarországon még gyerekcipőben jár. A felsőoktatásban egyedülálló módon, elsőként a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetében vezették be önálló tantárgyként.
A gondok megoldása együttgondolkodást igényel, a „városi vadgazdálkodás” jogi és szervezetrendszerének kialakítását, valamint a lakosság védekezését teszi szükségessé – ezt az a kutatás állapította meg, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából, Heltai Miklós, a gödöllői Szent István Egyetem egyetem docense vezetett.
– A belterületen károkat okozó vaddisznókról hibás az a közvélekedés – miszerint: az erdőkből „szöknek be” a városba – eleve félreeső, de lakott területen élnek, ott szaporodnak és ott érzik jól magukat, ezért nem is térnek vissza a külterületi erdőkbe – mondta Heltai Miklós. – A megoldást a „városi vadgazdálkodás” jelentheti. Nem felelősöket kell találnunk, hanem a kiváltó okokat kell megértenünk.
Ezek közül a legmeghatározóbb az, hogy a természetes élőhelyek leromlanak, átalakulnak vagy el is tűnnek. A kiszoruló állatok új élőhelyeiket a lakott településeken találják meg. A cél nem a kiirtásuk, legyen szó nyestről, borzról, vagy vaddisznóról, hanem az, hogy minél több információval rendelkezzenek ahhoz az emberek, hogy konfliktusok nélkül tudjanak együtt élni egymással. Ahol szükséges, megoldás lehet az önálló városi vadvédelmi szolgálatok felállítása is.
Van azért néhány szabály, amit a vadászok szerint érdemes megfogadni. Az erdők közelében élők lehetőleg ne etessék az állatokat, zárják el a kukákat, ne szórjanak ki zöldterületre konyhai hulladékot, kerti nyesedéket és ne hagyjanak a fák alatt gyümölcsöt. Ez ugyanis kedvelt táplálékforrás a számukra. A zöld hulladék alatt csigák, giliszták tenyészhetnek, amit a vaddisznók nagyon szeretnek.
Ennél is fontosabb, hogy ha valaki azt észleli rendszeresen látogatnak a kertjének közelébe a vadak, ne kezdjen egyedül védekezésbe. Értesítse az önkormányzatot, a közeli erdészetet vagy vadásztársaságot és kérjen segítséget. Mérget kirakni tilos, rókát csapdázni csak megfelelő ismeretekkel szabad, légpuskával lövöldözni pedig felesleges és nagyon veszélyes is. Érdemes tudni azt is, hogy lehet kérni a vadásztársaságtól úgynevezett vadócot, amely egy zsák és az erdei állatok – és mindenki más:-) – számára riasztó szagot áraszt.
Borítókép: Lang Róbert/ Somogyi Hírlap
