A Budapesttől autóval 1-2 órára lévő tó gyönyörű türkiz színével, különböző hangulatú északi- és déli partjával, kulturális és természeti látnivalóival nem véletlenül lett rengeteg magyar család szíve csücske. Nem is beszélve az idelátogató külföldi turistákról, többek között németekről (akiknek Magyarország és a Balaton fontos találkozásokhoz adott lehetőséget a szétválasztott Nyugat- és Kelet-német családok között, évtizedekig), és olaszokról. 2019-ben a Balaton volt a második legfontosabb turisztikai célpont az országban, Budapest után, a turisták az összes (31 millió) vendégéjszaka 20%-át „a tó” partján töltötték el. Bár ebben az évben volt a turizmus a legerősebb eddig az országban, sokatmondó adat, hogy a Balatonra kirándulók valamivel több mint három negyede belföldi turista volt.
A Balaton túléli a Covid világjárványt?
De még mennyire! Eddig úgy tűnik, hogy a Covid-19 leginkább a nemzetközi turizmusnak „tett be”, még most sem látjuk tisztán, hogy idén hogyan is alakulnak a külföldi nyaralások számunkra és milyen számban, honnan érkeznek majd külföldi turisták és mikor.
Egy dolog azonban biztosnak látszik (amennyire bármit is biztosra ki lehet jelenteni utazás szempontjából 2020 márciusa óta): a belföldi turizmus jól érzi magát és idén is a Balaton lesz mindennek a központja.
Bár reméljük, ezek alaptalan félelmek, ha egy másik világjárvány, országhatár korlátozások, esetleg nagyon magas infláció / forint elértéktelenedés vagy más módon lekorlátozott külföldi utazások jönnének, a Balaton mindig itt lesz és gyorsan elérhető lesz.
Néhány jó módszer a balatoni nyaralások finanszírozására
A Balaton szuper, ebben Magyarországon közel mindenki egyetért, de az árakkal kevesen vannak megelégedve. Míg 2019-ig a magas árakat többek között azzal magyarázták, hogy nagyon sok nyugat‑európai külföldi pénztárcájához igazították ezeket, és bár 2020-ban nem ez volt a helyzet (voltak azért külföldiek, de jóval alacsonyabb számban, mint a megelőző években), a magas árak maradtak, egyesek szerint még nőttek is.
Ha a családunkból valakinek sikerült a kádár-kori „magyar álmot” megvalósítania, hogy saját nyaralója legyen a Balaton partján vagy legalábbis ne túl távol, nyert ügyünk van. Kivéve persze, ha valaki más is bejelentkezik a családból vagy éppen nincs olyan időpont, ami működne, vagy a ház már jó ideje nyaralóként funkcionál, amelyet már fél éve a teljes szezonra kibéreltek vagy hasonló.
Ha pedig nincs ilyen kellemes, „protekciós” megoldásunk, akkor sem kell egy siófoki hotelben keresnünk: hosszabb időre sokan inkább házat, lakást vagy magánszálláson szeretnek szobát kivenni. Bár a reggeli, a fél- vagy teljes panzió, esetleg házon belüli étterem nemigen része a szolgáltatásnak, otthonosabb szokott lenni egy ilyen szállás, mint egy személytelenebb szálloda. Ma már nem csak ismeretlenségeken keresztül, ajánlásokkal vagy telefonkönyv alapján, hanem külön szolgáltató weboldalakon is foglalhatunk szállást.
De az új vicc nagyon is aktuális erre az esetre is: nemcsak védettségi igazolvány, hanem pénz is kell egy nyaraláshoz. Hogyan teremtsük ezt elő? Az alábbiakban erre fogunk kitérni, elsősorban a nyugdíjas időszakra készülve.
Mennyi lesz az én állami nyugdíjam?
Ahhoz, hogy előre tudjunk gondolkodni, hogy az állami nyugdíj mire lesz elég, ki akarjuk-e egészíteni és hasonlók, tudnunk kell, hogy mennyi pénzről is beszélünk. A közvélemény-kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi nyugdíjuk lesz és a nagyon nagy többség igencsak meglepődik (és bizony nem pozitív értelemben), amikor megtudja, hogy mennyi pénzből is kellene kijönnie idős napjaira. Ebben segíthet egy nyugdíjkalkulátor, ilyen „készülékből” egyébként több is létezik. A legpontosabb (de leghosszadalmasabb használatú) az ONYF (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) hivatalos kalkulátora, azonban itt készüljünk fel, hogy a legelső nyári (bejelentett) diákmunkánktól kezdve vissza kell, hogy keressük az összes fizetésünket. És az ONYF kalkulátor nem számol a jövőbe sem.
Az alternatíva, amelyet egy hosszú, nehéz nap után is elő lehet venni, ha néhány perc időnk van csak, egy nem hivatalos nyugdíjkalkulátor. Ilyen a Nyugdíjbiztosítások weboldal kalkulátora is, ahol tényleg nincs sok mindenre szükség: 1980-as születési év, 360.000 Ft-os nettó fizetés, és meg is kapjuk, hogy a várható nyugdíjunk 261.000 Ft, a hiányzó 99.000 Ft-ot pedig kb. havi 23.200 – 34.800 Ft közötti összeggel lehet „kiváltani”, ha egy 20%-os adójóváírást kínáló nyugdíj előtakarékosságba fektetünk pénzt. Ez persze egy becslés, hiszen a jövőbe senki nem lát: lesznek-e változások a törvényi szabályozásban, a várható nyugdíjcsökkenéssel és persze az előre nem látható eseményekkel (ebből kissé túl sok is kijutott az utóbbi időszakban).
Fotó: Robert Balog/Pixabay
Hogyan érdemes félretenni a nyugdíjas időszakra, hogy a balatoni nyaralások is beleférjenek?
Minden befektetés lehet nyugdíjcélú is, a kriptovalutáktól kezdve a folyószámlán tartott pénzen át az ingatlanvásárláson és valamilyen módon (rövid- vagy hosszú távra) történő kiadásig bezárólag. Azonban nem véletlenül létezik az a jogi kategória Magyarországon, hogy nyugdíj előtakarékosság.
Ez 2014 óta három termékkategóriát takar:
– nyugdíjbiztosítás,
– nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ),
– önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYSZ).
És miért fontos, hogy ez külön jogi kategória? Azért, mert az állam az ide befektetett pénzeket adójóváírással támogatja. És miért teszi ezt? Szerencsére nem azért, hogy ezzel bármit is befolyásoljon, hanem azért, mert az állam legalább olyan jól tudja, mint az utca embere, hogy a jelenlegi állami nyugdíjrendszer most sem igazán működik jól, az pedig egyértelmű, hogy a jövőben nem lesz fenntartható. Ennek nagyon sok komplex oka van, a főbb okok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, az alábbiak:
– a népességfogyás (csökkenő születésszám és elvándorlás),
– az öregedő társadalom, és
– a bevándorlás hiánya (nagyon alacsony mivolta).
Hogyan támogatja az állam a nyugdíj előtakarékosságokat?
Az állam 20%-os személyi jövedelemadó (SZJA) támogatást nyújt, tehát, ha van befizetett SZJA-nk (igen, ilyen lesz bőven, ha alkalmazottak vagyunk, ha lakást adunk ki és még sok más esetben is), akkor ennek egy részét visszaigényelhetjük. Ha havi 20.000 Ft-ot tudunk megtakarítani, ez az adójóváírásnak köszönhetően (ez nem bonyolult feladat, de nem szabad elfelejteni az SZJA bevallás során, májusban vagy előtte) 24.000 Ft-tá változik. Tehát ebben az esetben évente 12*4000 = 48.000 Ft-ot takarítunk meg a saját adónkból.
A pénzt nem a bankszámlánkon írják jóvá, hanem a megtakarításunk részévé válik, így ezeknél az összegeknél kamatos kamatokra is számíthatunk. Ami azt jelenti, hogy csak az adókedvezményből akár egy autó vagy jó néhány évi balatoni nyaralás is kijöhet, nem is beszélve a további hozamokról.
