A képet készítő természetfotós, Kisbán Kázmér arról mesélt a likeBalaton.hu-nak, hogy augusztus 19-én Balatonmáriafürdőn szembesült a rengeteg kagylóval. – A vízszint erősen csökkent, ezért került szárazra a korábban víz alatt lévő lépcső. A réseiben ezek a kagylók sorjáztak. A rálépéskor nem éreztem őket. A stég lábait ellepik ezek a kagylók a víz alatt. Kiültem a Bárdos Strandon lévő hosszú stég végére, és az alsó lépcső így nézett vissza rám. Le kellett fotóznom – idézte fel Kisbán Kázmér.
A bejáró lépcsőjében sorakoztak a kagylók
Fotó: Kisbán Kázmér
Balogh Csilla tóbiológust, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársát kérdeztük a jelenségről.
– Milyen kagylók ezek?
– Idegenhonos fajok, a kvagga és vándorkagyló telepedett meg a stégen. Ez látható a képen. A nyugat-európai területekre a kvagga kagyló 2008-ban egy óceánjáró hajón érkezett valószínűleg Hollandiába, és onnan feltehetően egy másik hajó fenékdeszkáján a Majna-Rajna-Duna útvonalon jöhetett be a Balatonba. A tengerjáró hajók stabilitása, egyensúlya érdekében úgynevezett ballasztvizet pumpálnak egy tartályba, a végén pedig kiengedik azt. Amikor a hajó felvette a ballasztvizet, abban benne voltak ennek a kagylónak a lárvái. A Balatonba a Sió-csatorna megnyitásával juthatott be, feltehetően egy hajó fenékdeszkáján. Az új élőhelyén megfelelő életkörülményeket talált, és meghonosodott.
Különleges kép született a kagylókról
Fotó: Kisbán Kázmér
– A nyári kánikula miatt csökkent a Balaton vízszintje, így kerültek a felszínre Balatonmáriafürdőn azok a kagylók, amelyeket a lépcsőlejárón fotóztak. Mi lesz a sorsa a szárazra került kvagga kagylóknak?
– Ha szárazra kerülnek, egy idő után akár el is pusztulhatnak, ami kellemetlen a szaggal jár. De a nagyon alacsony balatoni vízszint az utóbbi években nem fordult elő. Egyébként amíg a hullámveréstől kapnak egy kis vizet, addig életben maradnak.
Esetenként akár jópár napig, hétig is megélnek egy autó tetőcsomagtartóján lévő hajótesten, vagy akár egy vízibiciklin. Ez az elterjedési stratégiájuk.
Amúgy képesek lennének a parti fövenybe fúródni, de ez nem jellemző rájuk. Úgy tűnik, hogy nem igazán hagyják el azt a felületet, amin egyszer megtelepednek.
Kagylók a köveken Siófokon, az Aranyparton
Fotó: Krausz Andrea
– Siófokon is sok a kis kagylót fotóztunk le a part menti köveken, augusztusban szemmel láthatóan megnőtt a számuk.
– A Siófoki-medencében is a kvagga kagyló a domináns. Megjelenését követően három év alatt szinte teljesen kiszorította a szintén invazív vándorkagylót. A vándorkagyló 1932-ben érkezett a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger vidékéről. Ezt egy dunai uszály hozta be a Sió-csatornán keresztül.
A kvagga és a vándorkagyló között konkurenciaharc kezdődött meg a felületért és az élelemért.
Mint intenzív szűrő szervezetek, táplálékuk nagyjából azonos, elsősorban algákból áll. A Siófoki-medencében alacsonyabb az alga-biomassza, vagyis kevesebb az alga. A kvagga kagylónak kisebb az anyagcsere-szintje, ez az oka az itteni erőteljes dominanciájának. Míg Tihanyban a kagylóállományt jórészt a kvagga kagyló alkotja, addig a nyugat-balatoni területeken a két faj közel azonos arányban együtt él. Csopakon egyébként többen megemlítették, hogy idén is várták, hogy a korábbiakhoz hasonlóan sok kagyló lesz. De ebben az évben nem így alakul. A kagylók egy év alatt válnak ivaréretté, és nagyjából 3-4 évig élnek. Előfordulhat, hogy a környezeti viszonyok miatt a lárva kitelepedés nem lesz sikeres. Ahhoz, hogy nagyjából 7-12 milliméteresre megnőjenek, megközelítőleg fél év szükséges. Ugyanakkor
elég sok ellenségük van: elsősorban a ponty és más halfajok, valamint a vízi madarak,
amelyek pont ebben a mérettartományban előszeretettel fogyasztják őket.
Jól látható volt a tiszta vízben a sok kagyló Siófokon
Fotó: Krausz Andrea
– Hogy áll az invazív kagylófajok párharca a Keszthelyi-medencében, ahol nagyobb a biomassza, vagyis több az alga?
– Ott egy különleges helyzet áll fenn. Keszthelyen ez a két faj együtt él a mai napig. A nemzetközi szakirodalomban is csak azt olvasni, hogy a legtöbb élőhelyen a vándorkagylót rövid idő alatt kiszorítja a kvagga.
Ez egy egyedi dolog, hogy a Balaton egyik medencéjében együtt élnek, a másikban viszont jóformán csak a kvagga kagyló található meg.
– Mi a helyzet az őshonos balatoni kagylókkal?
– A nagytestű balatoni kagylók, mint az Unio és az Anodonta kagylófajok megvannak. Csak ők az iszapban élnek és nincsenek szem előtt, szemben az invazív kagylókkal, amelyek beborítják a partmenti köveket és minden egyéb megtelepedésre alkalmas felületet. Sajnos az invazív fajok kitelepszenek a nagy kagylókra. Annyi pici lóg a nagytestűn, hogy esetenként két-háromszor akkora tömeget képeznek rajta, mint a tavi kagyló tömege.
A nagytestűek szipója köré tömörülnek, és elszűrik előlük a táplálékot, ami sok esetben a nagytestű állomány pusztulását okozza.
A kvagga és a vándorkagyló inváziója az amerikai Nagy Tavakban az őshonos nagytestű kagylóállomány jelentős pusztulásához, egyes kagylófajok eltűnéséhez vezetett.
Nyitókép: Kisbán Kázmér
