– Műszeres felderítést végeztünk Tihany közelében, Örvényes mellett, a Sajkodi öbölben. Új szonárunk sokkal jobb felbontású képet rajzolt a mederről, mint a korábbi készülék. Részletgazdagon láthattuk a víz alatti részeket. Ez azonban még csak egy próbakutatásnak számít, tesztelni akartuk eszközünket, és azt is, csapatunk hogyan tud dolgozni önkétesekkel, múzeumok szakmai támogatásával ezen a helyszínen is – mondta el Tóth János Attila, az Argonauta Víz Alatti Kulturális Örökségvédelmi és Folyami Régészeti Kutatócsoport elnöke, a hazai búvárrégészet szervezője.
A búvárrégészeti kutatók csapata a Balatonnál: Imre Lajos, Lengyel László, Tóth J. Attila, Haide Bence és Csizmás Bence
Fotó: Argonauta Kutatócsoport
– Nyolc hektáros területet térképeztünk fel, vizsgáltunk át a hajóba rakott szonárral. Azért ezen a részen, mert korábbi merüléseimkor itt bronzkori kerámiamaradványokat találtunk, és
a XVIII. századi térképeken itt egy fal szerepel, azaz akkoriban alacsonyabb vízállásnál falakat láttak. Tehát építmény maradványát rejtheti a víz. Ezt kerestük, és az elsüllyedt szigetet, amin állhatott. A legendák szerint több sziget is volt egykor a tihanyi félsziget közelében.
Mi most egyet sem találtunk, és az említett rom nyomára se bukkantunk rá, de szonárunk a tó fenekének domborzatát szépen modellezte. Jól látható a műszer alkotta képen két elsüllyedt vízibicikli és egy újkori csónak. A part közelében pedig egy egy ovális területnek eltér az aljzata a többi résztől, és egy kiálló hosszúkás tárgy van itt. Ezt merülés során lenne érdemes jobban megvizsgálni – folytatta a szakember.
A Balatonban elsüllyedt vízibiciklik is jól kirajzolódnak a kutatók feltételén Fotó: Argonauta Kutatócsoport
Tóth János Attila szerint szinte bárhol érdemes lenne kutatást végezni a Balatonban. Legnagyobb tavunkban eddig nem volt komolyabb felderítés, csak pár alkalmi merülés. A régészet szempontjából még ismeretlen terület, pedig szakértőnk szerint gazdag leletanyagot rejthet, komolyabb vizsgálatra érdemes.
Két éve a kenesei partvidéken, Fűzfőnél az öbölben lelt rá lesüllyedve a régi partra, amit a hullámzás alámoshatott, leszakadhatott. Így nyolcvan centiméteres szintkülönbség van a medren belül, ahol egy darab bronzkori kerámiatöredéket talált. Ezért is feltételezi azt, hogy a Balatonnak a bronzkorban – valószínűleg a római korban is – a mainál jóval, mintegy egy méterrel alacsonyabban volt a vízszintje.
Szonárfelvétel a Balaton medréről egy csónakkal
Fotó: Argonauta Kutatócsoport
Olyan területek lehetnek most víz alatt, ahol a bronzkorban települések, a római korban épületek álltak.
Izgalmas lehet ezek felkutatása a környezettörténet, a klímaváltozás miatt is. A búvárrégészek terveznek is több merülést, további felderítéseket, hogy a magyar tenger múltjáról minél többet megtudjunk.
Az Argonauta kutatócsoport várja mindazok jelzését, akik tudnak, hallottak a Balaton medrében rejtőző repülőgéproncsokról, hajómaradványokról vagy bármilyen olyan nyomról, ami fontos lehet a régészeknek.
Természetesen ezeket az információkat a szakemberek ellenőrzik, értékelik, de segítségükre lehetnek kutatásaik során.
Egy negyven méteres hajóroncs látható a búvárrégészek szonárfelvételén, amit idén találtak meg a Dunában
Fotó: Argonauta Kutatócsoport
Forrás: Veol.hu
Nyitókép: Argonauta Kutatócsoport
