A balatoni pihenés idején – vagy éppen a térségben lakóként – érdemes néha egy kis utazást tenni, és a tótól távolabbi településeket is felkeresni.
Somogyvári bencés apátság – (Szent László király első nyughelye)
Somogyvár falu északi végén emelkedik Kupavárhegy, amelyet három oldalról ma is látható sáncok fogják körül. A néphagyomány szerint Somogyvár lett volna Szent István ellenlábasának, Koppány vezérnek a hatalmi központja.
A 11. században készült sáncon belül egy kisméretű templom épült, melyet temető övezett. Szent László király 1091-ben alapította meg Somogyvárott a Szent Egyed apátságot, amelyet francia földről származó bencés szerzetesekkel népesítettek be. A magyar és az európai szellem találkozásának köszönhetően ötszáz éven át Somogyvár az országrész szellemi – közigazgatási központja volt.
Krisna-völgy
A Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm Somogyvámos külterületén található, a Balatontól 30 kilométerre. Az Indiai Kulturális Központ és Biofarm azért jött létre 1993-ban,hogy az embereket hozzásegítse egy ősi lelki kultúra értékei, valamint a természetes életmód megismeréséhez.
A látogatókat is várja a Krisna-völgy és minden lakója
Fotó: Fenyő Zsuzsa
A terület központjában, ahogy a hívők életének középpontjában is, a templom épülete áll. Az 1500 m² alapterületű épület a környék építészeti stílusát tükrözi, ezért jól beleillik a somogyi tájba. Belülről azonban indiai motívumok, oszlopok és boltívek, színes domborművek és festmények díszítik a falait.
Az indiai építészettel is ismerkedhetünk Somogyvámoson
Fotó: Fenyő Zsuzsa
A ságvári Képes-fa
A Siófokhoz közeli Ságvár községben, egészen pontosan a Lulláról Ságvárra vezető erdei út mentén található a Képes-fa. A több mint 350 éves kocsányos tölgy mellmagassági törzskerülete 572 centiméter, magassága és korona vetülete 25 méter. Oldalára egy üvegajtós ládikó van erősítve, melyben kereszt, Mária szobor és szentképek vannak. Az ismert Somogy-megyei búcsújáróhelyre, Andocsra igyekvő zarándokok egyik legendás pihenőhelye, alatta a római katolikus hívők, gyalogos zarándokok Szűz Máriához imádkoznak. Megtalálható még rajta Szent Vendel, a jószágtartó gazdák, pásztorok, juhászok védőszentjének képe is. Az 1930-ból származó eredeti kép már nincs meg, helyette a Ságvárért Egyesület felkérésére Molnárné Szoják Éva készített egyet, melyet 2011 tavaszán szenteltek fel. Ma már a túrázók kedvelt kirándulási célpontja is.
Siófok mellett, Ságváron található a 350 éves kocsányos tölgy, a Képes-fa
Megújulás útja Balatonszárszón
A tíz állomásból álló mini zarándokút Balatonszárszó központjában található, melynek tábláin a reformáció legfontosabb vívmányai és azok hatásai olvashatók. A reformáció ötszáz éves jubileumi évében avatták fel Balatonszárszó önkormányzata, az egyházakkal és a helyi közösségekkel összefogásával. A 10 állomásból álló zarándokút legfontosabb célja a testi-lelki feltöltődés, a leírás szerint, ha a sétaúton időt hagyunk arra, hogy őszintén találkozhassunk önmagunkkal – vágyainkkal, álmainkkal, múltunkkal és jelenünkkel –, akkor még inkább bizakodhatunk abban, hogy a jövőben mindannyian örömforrássá, áldássá válhatunk önmagunk és mások számára.
Állomásai:
Megújulás Útja
Ecclesia semper reformanda
A Szentírás elérhető
Házasság, család
Közösség – felelősség
Teremtő tudás
Újrakezdés
Templomok
Ember és természet
Keresztény kultúra
Lelki megújulásunkat segíti az út
A IV. Károly Kálvária
1926-ban a IV. Károly Tihanyi Országos Emlékbizottság kezdeményezésére indult gyűjtés a tihanyi Kálvária megépítésére. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező, feliratos és bronz domborműves kőből készült stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A délre lejtő domboldal tetején épült fel Krisztus kőkeresztje, a háttérben pedig a mészkőtömbökből épített „hármas halom” és IV. Károly magyar király bronztáblája. A Kálvária építményeit 1960-ban leromboltatták.
A hajdani Kálvária
Kép: tihanyiapatsag.hu
1992. március 28-án Szendi József veszprémi megyéspüspök, Várszegi Asztrik OSB pannonhalmi főapát és Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke jelenlétében ünnepélyesen elhelyezte az újjáépítendő Kálvária alapkövét. 1998-ban kezdődtek meg a munkálatok, majd 2000. október 15-én adták át az addig elkészült új stációoszlopokat, és az ideiglenes felállított három fakeresztet. Mai formáját a Kálvária 2013 tavaszára nyerte el. A Tihanyi Legenda projekt keretében elkészültek a kőkeresztek, a Jézust és a két latort ábrázoló bronz korpuszok és a Boldog IV. Károly király kápolna.
Az újjászületett tihanyi Kálvária
Fotó: Sági Ági
A Kálvária önmagában is kivételesen szép, de a keresztektől visszafordulva páratlan panoráma nyílik a tihanyi belső tóra is.
A Szent Anna szoborcsoport és a Szent Anna kápolna
Veszprémben rengeteg a szakrális témájú műalkotás és épület, hiszen a város érseki központ. A Szent Annát, Szent Joachimot és Szűz Máriát ábrázoló szoborcsoportot 2017 augusztusában avatták fel Veszprémben, a Szent Anna-kápolna előtti Ranolder téren. A szoborcsoportot Szabó Imre felajánlásából Piller Csaba alkotta.
A szoborcsoport a kápolna előtt
Fotó: Sági Ági
Maga a tér a katolikus Padányi Iskola szomszédságában 2014-ben újult meg. A téren áll Veszprém legrégebbi, eredeti állapotában fennmaradt temploma az 1724-ben épített kis barokk Szent Anna kápolna, ami napjainkban a katolikus iskola templomaként működik. A téren szabadon álló, déli-északi tájolású kápolna kapuja felett szoborfülke, benne Szent Anna és Mária szobrával. Az oromzat mögött fából készült huszártorony áll. Főoltára késő barokk, kora klasszicista, oszlopos, párkányos, oromzatos kialakítású, középképén a homlokzati motívum ismétlődik, Szent Anna olvasni tanítja Máriát. A festmény Bucher Ferenc veszprémi festő alkotása 1834-ből. Az oltár felett magasan feszület. A padokat 1936-ban Eberhardt Béla készíttette.
Veszprémben érdemes megnézni a Szent Annáról elnevezett kápolnát is Fotó: Sági Ági
Pálos kolostor romjai
Ha Nagyvázsonyban járunk, semmiképpen se hagyjuk ki a kolostor romjait. Impozáns látvány nyújtanak az erdő széli tisztáson elterülő romok, Baráti-pusztán, a temető mögötti erdős részen.
Régmúlt idők emlékei
Borostyán-kút
Bakonybél falucskában, Szent Mauríciusz templomával szemben állva bal kéz irányába kell egyenesen elindulni: a település határában, vadregényes helyen található eme szent emlékhely. Megközelíthető gyalogosan és autóval is. A kápolna tüneményes, belül szépen felújított, rendben tartott. A kápolnától egy kis tanösvény jellegű kálvária indul.
Vadregényes táj – bakonybéli kálvária
A magyarpolányi Kálvária
A Bakony nyugati lankáin fekvő festői Magyarpolány szabályos kúp alakú Kálvária-dombja a tetején álló kápolnával hazánk egyik legszebb Kálváriája. A gyönyörű környezet szolgál díszletül a nemzetközi hírű Polányi Passió előadásainak is. Az ötstációs kálvária 1770 körül épült késő barokk stílusban. Az 1901-ben készített Pietát befogadó szoborfülkétől a kálváriakápolnához vezető lépcsőt végigkísérő, sátortetős, fazsindellyel fedett, meszelt falú, félköríves záródású, vasrácsos fülkékben közel életnagyságú, népi barokk, festett faszobrok láthatóak, melyek a sváb Listner testvérek alkotásai. A szobrok a fájdalmas rózsafüzér öt titkát ábrázolják.
Belső útra is hív a magyarpolányi kálvária
A domb tetejére 153 lépcsőfok vezet fel. A kálváriadomb tetején álló neogótikus stílusú kápolna a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére épült 1910-ben. Építője Wéber zirci kőművesmester. A templom keleti homlokzatához Szent Sír-kápolna csatlakozik, melyben fátyollal borított, a keresztről levett Krisztus szobrát láthatjuk. A dombtetőről szép kilátás nyílik Magyarpolányra és a Bakony lankáira.
A lépcsősor aljában a templom előtti tisztáson kovácsoltvas kerítéssel körbefogott, mészkőből álló Szentháromság-szobor áll. A feljáró tövében, egy kőfülkében láthatjuk a Fájdalmas Szűzanya 1901-ben épült kőszobrát, előtte az ún. amerikai kereszt, melyet az Amerikába induló 107 falubeli adományából állítottak, innen e furcsa név.
A domb aljában lévő, Szent László király tiszteletére szentelt, római katolikus templom 1777-ben épült barokk stílusban. Amennyiben nyitva találjuk, érdemes vetni egy pillantást két, gyönyörűen faragott, műemlék gyóntatószékére.
Kőtenger a Káli-medencében
A Káli-medencében található kőtenger a Szent György vonalakon található. Tudományos magyarázat nincs a környék csodatevő hatásaira, de azt mondják, hogy a Sárkányösvényen a gyógyító rezgések segítik a meditálást, oldják a stresszt. Egy legenda szerint a több ezernyi fehér kő között találunk egy vöröset is, ha abból letörünk egy darabot, és hazavisszük, csodatevő ereje mindig hat ránk. Ha a jótékony energiákban nem is hiszünk, kiránduljunk a kőtengeren, hiszen a kilátás, a friss levegő és a testmozgás felfrissíti a lelkünket. Ha a testünket is szeretnénk jól tartani, a köveskáli Mi a kő étteremben nem maradunk éhesek.
Ha nem is hiszünk a kövek energetizáló hatásában, a Káli-medencei túra biztosan felélénkít mindenkit
A csodatevő Hévízi-tó
A legendák szerint a későbbi római császár, Flavius gyerekbénulásban szenvedő, satnya kisfiú volt. Keresztény dajkája minden nap Szűz Máriához fohászkodott gyógyulásáért.A szűzanya válaszként egy forrást fakasztott, melyből egy nagy, meleg vizű tó keletkezett. Ebben fürdette a gyermeket a dajka, aki a víztől meggyógyult, és erős, határozott uralkodó lett belőle.A Római Birodalom császára hálából a kereszténységet 391-ben államvallássá tette. A csodatevő tó a Hévízi-tó, ahova azóta is ezrével járnak a világ minden részéről a mozgásszervi panaszokkal küzdők.
Ha Hévízen járunk, az egregyi városrészbe is érdemes ellátogatni
Fotó: Mihály Szilvia
Flavius herceg csodájának emlékére az Egregyen található Római-kor romkertben bárki elhelyezheti saját kívánságszalagját, amire a vágyait írhatja fel. Ha egyszer már történt csoda Hévízen, bármikor valóra válhatnak a mi kívánságaink is.
Mindegyik szalag egy kívánságot rejt
Fotó: Mihály Szilvia
Természet és hit
Vonyarcvashegyen két különleges szakrális építményt is érdemes felkeresni, s nem csak a cél, hanem az oda vezető út szépsége miatt is. A Szent Mihály-domb tetején álló kis templom hazánk egyetlen halászkápolnája, melynek építésének történetét (1729-ben emelték) réges-régi legenda őrzi. A történet szerint akkoriban 46 halász indult el a befagyott Balatonra, ám halászat közben a hirtelen támadt nagy szél összetörte a jégtáblákat. Hat ember itt lelte halálát, a megmenekült negyven halász pedig hálából felépítette a templomot. Nyaranta rendszeresen tartanak itt komolyzenei koncerteket, s esküvők kedvelt helyszíne is., a közel 90 főt befogadni képes kis templom. A falu másik nevezetessége a kis Golgotán – a 15 stácációból álló Keresztúton – megközelíthető Fénykereszt.
Csodás legenda – csodás táj Fotó: Tourinform Vonyarcvashegy
Buddhista sztúpa Zalaszántó
Bár nem közvetlen tóparti település, de érdemes ellátogatni a Keszthelytől nem egészen húsz kilométerre található Zalaszántóra. Itt, a Világosvár tetején, több mint 300 méter magasan áll Európa legnagyobb sztúpája. A buddhista Békeszentély belsejében őrzik Buddha tanításait, ereklyéit és egy 24 méteres életfát, s egy Dél-Koreából származó Buddha-szobor is látható itt.
A település honlapján olvashatóak szerint egy évvel az építkezés megkezdése előtt egy szertartáson keresték a Föld lelkét, így választották ki a a béke, boldogság, megvilágosodottság szimbólumát képviselő szentély helyét. A sztupa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét is jelképezi. A Milarepa Meditációs Központba pedig tanításokra, szertartásokra, beavatásokra, elvonulásokra és vallási ünnepekre is várják a buddhista tanok iránt érdeklődőket.
„Ne kövess el egyetlen ártalmas cselekedet sem, erényes tettekben bővelkedj, szelídítsd meg teljesen a tudatod – ez a Buddha tanítása”– olvasható a kinyilatkoztatás a Béke sztúpa honlapján.
A béke fontosságát is szimbolizálja a sztúpa
Fotó: Keszey Ágnes
Összeállította: Keszey Ágnes
Szerzők: Fenyő Zsuzsa, Juhász-Léhi István, Keszey Ágnes, Krausz Andrea, Mihály Szilvia, Sági Ági
