A közösen ápolt örökségben nemzeti erő rejlik. Éltető forrásvize a népnek, mely birtokolja a tájat. A példaadó múlt követőket csábít, maradandó magyar munkára hív.
E jubiláló tradíció jegyében avatták fel a Somogy megyei Vörsön Gulyás József felújított síremlékét. A kis-balatoni kócsagőr alakját Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrász öntötte művészi formába.
1922-ben kapta kinevezését az első kócsagőr, Gulyás József, minden idők első természetvédelmi alkalmazottja. Jelenleg…
Posted by Kis-Balaton on Monday, August 1, 2016
Ez alkalommal Balczó Bertalan beszédében felelevenítette a száz évvel ezelőtti holland–magyar madárvédelmi együttműködést. A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár szavai szerint hajdani adománygyűjtésük fedezte az első itthoni természetőr szolgálatba állását. A nemes fehér égi vándort megmentették a kipusztulástól.
A XXI. században már gyakorta látni röptüket a berekben. És az ország többi részén sem számít ritkaságnak a magyar jelképpé vált, kecsesen arisztokratikus szárnyas.
Egy esztendeje méltóképpen emlékezhetünk a szakma kezdeteire. Tavaly, 2020. szeptember 22-én mintegy ezer négyzetméter nagyságú bemutatóhelyet nyitott a nemzeti park a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeinek népszerűsítése érdekében. Interaktív kiállítás, mozi, tetőre hágó tanösvény, játszótér, étterem és ajándéküzlet köszönti a látogatókat.
Így aztán 2021. szeptember 14-én ott, Fenékpusztán, a Kis-Balaton Látogatóközpontban folytatódott a zöld egyenruhások programja. Az országos hálózat tagjai előtt megelevenedett a zöld történelem. Fekete István tanyája a Diás-szigeten megszépült köntösben, a közelmúltban újragondolt tárlattal fogadta őket. A Matula-kunyhóban pedig az íróklasszikus regényes világa állta a fürkésző tekinteteket. Az alkotói képzelet nagy öregje nyoszolyán könyökölt.
Az ösztönző visszapillantás mellett időszerű ügyek is napirendre kerültek. Az összejövetel a jelen és jövő feladatainak fórumává válik ezentúl. Seregszemlévé, mely nemcsak múltból merítkező hitet ad: segít az eligazodásban, irányt szab és mércét állít. Előretekint, s megveti a gyakorlati természetvédelem fejlődésének elméleti alapjait.
A Hévíz-patakon evezünk a Diás-sziget felé
Fotó: Mihály Szilvia
A tárca ezért hívta életre ezt az eseményt. A szárnyai alá vett nemzeti parkok, az ott dolgozó természetvédelmi őrök tanácskozása az eredményes önépítésre összpontosít ezentúl is. A mind zöldebb Magyarország megteremtése érdekében.
Százezrek játszótere… című versében írt e vidékről Borsi Darázs József (1898–1968). A vörsi születésű népi költő poézise a Szabad Föld 1957. augusztus 4-i számában szólt a vidékről, hol „Somogynak gazdag földje zöldell”. Ott, a Zala és a magyar mocsár határában alussza tovább örök álmát a kócsagőr, akinek nyomdokain manapság modern rangerek járnak.
Forrás: szabadföld.hu
