– Ami úgy néz ki, mint a dinnye, el lehet adni – mondta Bugyi Roland. A lengyeltóti termelő a nyolcvanas évek óta foglalkozik a növénnyel. Családja hét hektáron termel dinnyét, sárgát viszont már nem kapni náluk.
– Amikor kötött a sárgadinnye, kaptunk egy jégesőt és a sok csapadék sem tett jót – tette hozzá Bugyi Roland. – A maradék mennyiség pedig nagyon gyorsan leérett és már nincs rajta zöld terméskezdemény sem, ami besárgulhatna még. Megjegyezte: két hete nem tud a kereskedőknek szállítani, a nagy melegben a görögdinnye lesül, öntözni kell, de a víz miatt pedig elhúzódik az érés.
Több balatoni zöldséges üzlet polcairól is eltűntek a sárgadinnyék, sok helyen csak importot találni. Ahol kapható, ott is borsos áron, 350 forintért adják átlagosan. – Kevesebb van a sárgadinnyéből, hamar leérik és az eső miatt sok tönkre ment – mondta Rádóczi Imre. A kereskedő hozzátette: eddig Szedresről tudták beszerezni, a görögdinnyét pedig Nagykamarásról.
– Szombaton kaptunk utoljára Békés megyéből szállítmányt, azt mondták már nem várható több – jegyezte meg Rádóczi Imre. – A Budapesti Nagybani Piacon még kapni magyart és olaszt is, bár nem olcsón, kilóját 150 forintért adják a kereskedőknek.
A kánikulában keresik a vásárlók a gyümölcsöt, de nem lesz elég belőle. Két héttel korábban kezdődött, viszont egy hónappal rövidebb lesz az idén a dinnyeszezon. A becslések szerint az idén a görögdinnye termésmennyisége 192 ezer tonna körül alakul, mintegy öt százalékkal kevesebb a tavalyinál. Ennek 40 százalékát exportálják a termelők, jelentős felvevőpiacnak számítanak a környező országok, valamint Németország és a Baltikum államok.
Magyarországon található Európa negyedik legnagyobb görögdinnye termőterülete, amely az elmúlt 15–20 évben csökkenő tendenciát mutatott, de az utóbbi 2-3 évben sikerült ötezer hektár körül stabilizálni. Így az idén a görögdinnye termőterülete a tavalyival közel azonos, mintegy 4800 hektár. Somogyban 55 hektáron termelnek görögdinnyét, főként Lengyeltóti, Mesztegnyő, Marcali, Barcs, Darány környékén.
Felgyorsult az érés, látszanak az aszály nyomai
– Két kritikus növényünk van a kukorica és a napraforgó, a rettenetes hőség komoly párologtatásra készteti a növényeket – mondta Tóth István. A növényvédelmi szakmérnök hozzátette: van olyan ültetvény, ahol a csuhéj levél leszáradt és a cső már kemény, nincs már magképződés.
– Nem kizárt, hogy augusztus végén már megkezdődhet a kukorica betakarítása – jegyezte meg Tóth István. – A napraforgó olyan állapotban van, hogy napokon belül megkezdődhet a betakarítása. A termés ígéretesnek tűnik.
– A nagy hőség 2-3 héttel előrébb hozza a betakarítást, valamint a termelők tudatosan olyan fajtákat választanak, amelyek a hosszan elhúzódó meleget jobban bírják – mondta Tóth István. Megjegyezte: a sekély homokos talajokon, főként Dél-Somogyban a nagy hőség miatt terméscsökkenésre lehet számítani. A paradicsomot pedig gombás megbetegedések tizedelik, a párás, meleg idő nagyon kedvez a kártevőknek. Az alma pedig a nagy hőség miatt nagyobb mértékben potyog a fáról és több gyümölcsön barna foltok, varasodás jelent meg.
Lackovics Sándor, a Magyaratádi Barátság Szövetkezet elnöke nem tapasztalja földterületén még az aszály nyomait. Jövő héten arathatják a napraforgót, a meleg miatt két héttel korábban érik be a növény.
Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta: a nitrogénpótlás jól sikerült a talajban, ha ilyen marad az idő a betakarítások hamarosan megkezdődhetnek.
– A gyengébb táblákon látni, hogy sárgul a kukorica és a napraforgó, de bízunk benne, hogy a nagy hőségben nem lesz terméskiesés.
Forrás: sonline.hu
