Nem nevezhető ideálisnak Balogh Ildikó felkészülése, akit edzés közben elütött egy autó, de már a szekszárdi százhatvan kilométeres távra hajt, októberben pedig megkerülné a Balatont.
Nem mindenki örült, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt, 2020-hoz hasonlóan, az idén is májusról októberre halasztották az Ultrabalatont. Balogh Ildikónak azonban kapóra jött, mivel éppen a verseny előtt hat héttel
az egyik hajnali edzésén autó keresztezte az útját.
– Heti hat alkalommal edzek, mindennap hajnalban, munka előtt megyek futni, mert így sokkal jobban indul a napom – kezdte történetét a futó. – Nem volt ez másképp azon a február végi reggelen sem, amikor a szokásos sík útvonalamon futottam Gödöllő mellett a kerékpárúton. Akkor még sötétebbek voltak a hajnalok, de már éppen pirkadt, amikor egy kereszteződés előtt megláttam az autó lámpafényét. A következő pillanatban már az autó mellett feküdtem. Szerencsémre nem esett nagyobb bajom, de a lábam megsérült, és hat hétre parkolópályára kerültem. Akkor még nagyon izgultam az Ultrabalatonért, de közben kiderült, hogy nem tartják meg a versenyt májusban, így kicsit megnyugodtam – mondta a sportoló.
Attól kezdve a teljes felépülés és a Korinthosz lebegett Lőrincz Olivér tanítványa szeme előtt.
– A Korinthoszt nagyon szeretem, tavaly és tavalyelőtt is sikerült szintidőn belül teljesítenem – igaz, tavaly sokkal jobb eredményt vártam magamtól, csak sajnos nem működött a frissítésem. Ezért az idén nagyon tudatosan készültem, már a hosszabb edzéseimen is begyakoroltam a frissítőim használatát. Lesznek segítőim is a versenyen, akik az előre megbeszélt találkozópontokon ellátnak energiával – mondta Balogh Ildikó.
A Korinthosz mellett az Ultrabalaton is szerepel a futónő versenynaptárában, így túl sok pihenőt nem engedélyez magának. De nem is bánja, mert úgy tartja, a futás a legjobb választás a nehézségek leküzdésében is.
– Nagyon nehéz időszakon vagyok túl, mert borzasztóan feszített munkatempót diktálok. Projektekkel és idegenforgalommal foglalkozom, így az elmúlt év miatt elég sok stresszt kellett feldolgoznom, de a futás ebben is mindig a legjobb társam volt. Évek óta minden nehézségen átsegít, ezért is lettem ultrafutó, mert egy ultrában sosincs könnyen elért eredmény – folytatta a sportoló.
Az Ultrabalatonnal pedig döntetlen az állás, így az idén szeretné, hogy felé billenjen a mérleg nyelve.
Tudj meg mindent a balatoni futásról itt.
– Két éve nem sikerült a szintidőn belül célba érnem, ami nagyon bosszantott, mert alig néhány percen múlt. Tavaly sem adta magát könnyen a célszalag, de végül harmincegy óra negyvenöt perc és tizenkilenc másodperc után a kezemben tarthattam, ami fantasztikus érzés volt. Így most döntetlenre állunk, szóval az idén mindenképp szeretnék előnybe kerülni, de előbb a Korinthoszon van a hangsúly. Nagyon várom a versenyt, minden összeállt, a csapatom, a frissítésem, és remélem a baleset ellenére sikerült a felkészülésemből kihoznunk a maximumot. Már nincs hosszú edzésem, inkább csak átmozgatás és pihenés, hiszen jövő pénteken rajt Szekszárdon – zárta gondolatait a futónő.
Forrás: csupasport.hu
Nyitókép: csupasport.hu