A Balaton mellett számos utca, földrajzi helyszín viseli nevét, hiszen több szállal kötődött gyermekkorától a tó környékéhez: Veszprémben született, ott járt gimnáziumba, majd a pápai református kollégiumban végzett. Már diákévei alatt foglalkoztatta a földrajztudomány, de nem mehetett erre a pályára, hanem családi javaslatra mérnöknek tanult. A geográfiától azonban továbbra sem szakadt el és éppen Lóczy Lajossal való megismerkedését követően fordult ismét a szeretett tudománya felé. Ekkor került a Balaton tanulmányozásával is kapcsolatba: a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottságának tagjaként részt vett a 32 kötetes, tavat bemutató kiadvány elkészítésében. Cholnoky a Balaton vízrajzáról és jegéről, a vízállásról, a limnológiáról és színtüneményeiről írt fejezeteket.
Lóczy mellett Eötvös Lóránd kutatásaiban is közreműködött. Eötvös 1901-ben kezdte meg ingájának kísérleteit a Balatonnál. Segítői között ott volt Cholnoky. A tudósok két kis faházikót szállítottak szántalpakon a jégre, általában helyi halászok segítségével. Az egyik házban állt a torziós inga, a másikban olykor-olykor megpihentek. A nappali hőmérsékleti ingadozások miatt a legpontosabb méréseket éjszaka tudták elvégezni.
Cholnoky így idézte fel ezt az embert próbáló időszakot: „Nehéz, fáradságos munka volt, -20, -25 fok hidegben meleg ágyból kiugrani, a műszert leolvasni és átállítani, azután megint visszafeküdni, s tovább aludni. A sátor belsejét kis petróleumkályhával fűtöttük… fenn, a sátor tetejének közelében a szalonna megolvadt, lenn, a padozaton, a kannában megfagyott a víz…”
Mekkora a Balaton? – ahogy még soha nem mérted
Későbbi kínai tanulmányútját szintén Lóczy Lajos biztatásának köszönhette: a Jangce és a Sárga folyón folytatott hidrológiai vizsgálatokat. Majd bejárta Japánt és Oroszországot. Hazatérte után tudományos pályája felfelé ívelt: Budapesten az egyetem Földrajzi Tanszékének adjunktusa lett és doktorátust szerzett.
Balatonnal kapcsolatos tudományos kutatását tovább folytatta, elsősorban a tó jegesedésével kapcsolatban. Eredményeinek hatására lehetett tagja a Sarkkutató Bizottságnak is, s így jutott el a Spitzbergákra.
Élete fontos állomásának számított az USA-ban tett nagy utazása, Teleki Pállal egyetemben. Mindemellett – a kolozsvári egyetem oktatójaként – Erdély földrajzának szintén nagy ismerője lett. Itteni tevékenységének a háborús helyzet, majd a trianoni diktátum vetett véget: távozni kényszerült Erdélyből. Közben a nagy mester, Lóczy Lajos elhunyt. Kevésbé ismert tény, hogy ebben az időszakban Teleki Pállal közösen egy kedvezőbb békefeltétel kialakítására tett erőfeszítéseket, sajnos sikertelenül. A két háború közti időszakban a tudományos élet aktív szereplőjének számított: az MTA tagja, a budapesti Tudományegyetem tanára, a Balatoni Szemle folyóirat elindítója lett. 1940-ben visszavonult és nyugdíjazását kérte, de a geográfiával továbbra sem hagyott fel. A második világháború végét családjával Balatonfüreden igyekezett átvészelni, ám borzasztó tragédia érte. Feleségét, Fink Idát 1945 márciusában a szovjet katonák megerőszakolták, nem sokkal később elhunyt. Cholnoky 1950. július 5-én bekövetkezett haláláig visszavonultan élt Vadas Jolánnal, akivel 1946 júliusában kötött házasságot. Cholnoky nehéz helyzetét ekkoriban még az is tetézte, hogy a kommunista hatalom megfosztotta akadémiai tagságától, kiírták a földrajztudomány történetéből. Sokrétű munkásságát az 1980-as évektől fedezték fel újból.
A trianoni békediktátum okozta lelki sebeket mindvégig hurcolta Cholnoky Jenő is. Írásai nagy részéből kiérződik erős lokálpatriotizmusa és hazaszeretete. Támogatta a hazai turistamozgalmat és a földrajzoktatás megreformálását, a földrajz tantárgy szemléletes módon történő tanítását, diákokkal való megszerettetését.
Ilyen volt a tó, amikor római katonák masíroztak mellette
S hogy miképpen vélekedett a tudományról és a Balatonról, azt szemléltethetjük a Balatonról szóló könyvének előszavából vett idézettel, mely arra is választ ad, hogy a XXI. századi olvasó számára miért lehet fontos Cholnoky Jenő életműve:
„Véleményem szerint igen nagy szükség van igazán olvasható és megérthető népszerű munkákra, mert ezek adnak a művelt ember lelkének igazi tartalmat. És csak a tartalmas lelkű ember lehet igazán hasznos tagja a társadalomnak és derék, hasznos fia nemzetének. Ez a lelki tartalmasság nem az adatok nagy halmazának tudásából áll. Ha valaki kívülről tudná, hogy a Balaton mellett fekvő községeknek mennyi lakosa van, ez esetleg, kivételes esetben, hasznos tudás lehet, de ha komoly intézkedést kell tennünk ezeknek az adatoknak megfelelően, úgysem bízunk az emlékezetben, hanem megnézzük a statisztikai adatokat. Aztán meg hiábavaló tudás volna, mert egy év, tíz év múlva egészen mások lesznek a számadatok. Az adatok összefüggés nélkül semmit sem érnek. Értékesek csak azok, amelyek általános értékű következtetésekre alkalmasak. A történelmi adatok is csak ilyenek. Az évszámok, nevek, családi leszármazások tudása csak akkor értékes, ha azok közt valami olyan, érdekes okozati összefüggés van, amit jó tudni. Ezért ebben a könyvben csak olyan adatokat találunk, amelyek értékesek abból a szempontból, hogy összehasonlításokra és így gondolkozásra serkentenek. De mindenesetre célja ennek a könyvnek az is, hogy a Balatont megszeressük. Egész Európának legkedvesebb, legalkalmasabb pihenőhelye a Balaton s hogy valóban az is legyen s itt mindenki jól érezze magát, abban mindnyájunknak közre is kell működnünk, mert óriási nemzetgazdasági jelentősége van annak, hogy a magyar ember itthon nyaraljon, a külföldiek pedig minél nagyobb számban, minél hosszabb időre keressék fel a Balatont.”
Emlékséták, megemlékezések, tanulmányok, évfordulós írások, emlékév – mind-mind Cholnoky életművét idézik az elkövetkezendő hetekben, hónapokban a tó környékén és országszerte egyaránt. A Balaton vidékére vonatkozó munkáinak fontos része elektronikusan szintén elérhető. Írásai mellett ugyanolyan érdekfeszítőek festményei, rajzai és fényképfelvételei is. Érdemes olvasgatni, nézegetni mindezeket, nem csak nyáron, nemcsak az emlékévben!
Olvass tovább, Cholnoky Jenő munkásságáról itt!
