likeBalaton.hu | 2021.04.04. 06:00
Énekel a kékbegy a Kis-Balatonon
A kékbegyek a környék szinte valamennyi madárfajának strófáját képesek beleszőni az énekükbe.

Megérkezett a Kis-Balaton területére hazánk egyik legszebb nádi énekesmadara, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó kékbegy (Luscinia svecica).

A telet a Mediterráneumban és Észak-Afrikában töltik, hazánkban jellemzően áprilistól szeptemberig tartózkodnak. Az egyébként igen rejtőzködő életmódú madárfajt leginkább ilyenkor, a vonulásból visszatérve, március végén, április elején lehet megpillantani, illetve meghallani, amikor a hímek revírt, fészkelőterületet foglalnak, majd egy kiemelkedő pontról hangosan énekelnek. Megfigyelése is ekkor történt, amikor a nádas széléből kihallatszott dallamos hangja, és a még kora tavaszi egyszínűségből kivillant a hím gyönyörű égszínkék torok- és mellfoltja.

Éneke sok utánzást tartalmaz, egyes hímek a környék szinte valamennyi madarfajának strófáját képesek beleszőni énekükbe, mely így igen változatos. Énekükkel egyrészt jelzik a rivális kékbegy hímeknek a fészkelőterületüket, valamint így várják a tojókat, akik a hímek után érkeznek vissza a vonulásból.

A kékbegy hím nászrepülése igencsak látványos. Éneklés közben olykor a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal egy félkört leírva visszaszáll eredeti helyére, vagy annak közelébe.

Ha egy tojó érkezik a territóriumába, a hím, a talajon kék melltollait felborzolva, szárnyait kissé leeresztve, udvarolni kezd neki. Párzást követően a fészket a tojó egyedül építi száraz nád- és gyékénylevelekből, vagy más növényi szálakból, majd tollal, pihével béleli ki, ami jó szigetelőanyagként szolgál a tojó és a tojások számára. Fészkét általában vízhez közel, fűcsomó alá, zsombékra vagy nádcsomó tövébe rejti.

A tojó egyedül kotlik 5-6 tojásán, melyből rendszerint 13-14 nap elteltével kelnek ki a fiókák. A fiatalok már 11-16 napos korukban, röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket, de egy ideig még a közelben tartózkodnak, és a szülők etetik őket. Az utódok egyévesen válnak ivaréretté.

Élőhely szempontjából főleg a füzesekben és vizenyős talajú nyíresekben, bokrokkal, vagy fákkal tarkított mocsarakban, nádas réteken, folyóártereken költ.

Hazánkban halastavak, csatornák és mocsarak fákkal tarkított nádasaiban sokfelé előfordul. A Kis-Balatonon is nagy állománya található a fajnak.

 

Magyarországon a kékbegy (Luscinia svecica) védett, valamint az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv alapján, közösségi jelentőségű Natura 2000-es faj. Természetvédelmi szempontból a védelme azért is kiemelten fontos, mivel

élőhelyválasztása alapján erősen kötődik az érzékeny vizes élőhelyekhez, nádasokhoz, ahol a vizes területek lecsapolása, vagy a nem megfelelő kezelése (nádégetés, vízszint mesterséges szabályozása) tönkreteheti fészkelőhelyeit, megsemmisítheti fészkelését.

Ugyancsak nagy veszélyt jelentenek az utódnevelésükre nézve természetes ellenségei, az apró termetű ragadozók, rágcsálók, varjúfélék, a guvat (Rallus aquaticus), siklók, amelyek gyakran kirabolják fészküket. Emellett a heves esőzések is számtalanszor elmossák a talaj közelébe épült fészkeiket

 

Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Nyitókép: shutterstock

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva