A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a közelmúltban Gyenesdiáson rendezte meg a IV. Balatoni Horgászturisztikai konferenciát.
Szári Zsolt vezérigazgató idézte fel az elmúlt öt évet. Ebben az időszakban már a cég a kereskedelmi célú halászat 2013 év végi megszűnését követő új stratégia alapján működik. A tevékenységek gyökeres megváltoztatása, a horgászati célú hasznosítás elsődlegessége jelent meg prioritásként. A cég többek között a horgászigények magasabb szintű kiszolgálását, horgászturisztikai fejlesztéseket, a tógazdasági területek bővítését, az érzékeny fajokra való kiemelt figyelmet tekintette elsődleges feladatának.
Horgászok a Balatonnál. Balatonmáriafürdő, 2019. július 21. Horgász a Balatonnál, a balatonmáriafürdői kikötő mólójánál 2019. július 21-én hajnalban. MTI/Varga György
Mint a vezérigazgató a konferencián elmondta, öt éve számára az volt a legnagyobb stratégiai cél, hogy a vásárolt halakat kizárva, saját kézben tartsák a haltermelést, ezzel megalapozzák a minőségi és egészséges balatoni halállomány kialakulását. Azért, hogy teljes egészében a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tudja megtermelni a Balaton halutánpótlását, bővíteni kellett a cég tulajdonában lévő tógazdaságok számát.
Ezzel kapcsolatos adatot is megismerhetett a hallgatóság: 2011-ben 454 hektáron 338 tonna halat termeltek, tavaly pedig a termelt halmennyiség megduplázódott, miközben a a területek nagysága mindössze 200 hektárral nőtt. A halgazdálkodási cég számára fontos kérdés és megoldandó feladat volt az is, hogyan jelenjenek meg a balatoni halak a térségi vendéglátóhelyek kínálatában.
– Először a minőségi magyar hal programban vettünk részt. Két pontyunkkal és egy süllőnkkel tudtunk elsőként az országban áruvédjegyet szerezni. Ez komoly minőségi elvárásokat jelent. Ami a legfontosabb, hogy a balatoni hal, mint oltalom alatt álló földrajzi jelzés elfogadtatását elindítottuk két éve. A hazai eredetvédelem ezt el is fogadta és tavaly kikerült az unió elé. Ha az unió rábólint, akkor lesz a balatoni hal eredetvédett. A Balaton és vízgyűjtő területén létesített tavakon megtermelt halról van szó.
Fotó: Balatoni hal FB
Fontos kérdés volt, hogy olyan legyen, mely a szakavatott ízlelők számára is megkülönböztethetetlenné teszi a közvetlenül a Balatonból származó és a tógazdaságokban megtermelt hal ízét – szólt a halgazdálkodás és a gasztronómia kapcsolatáról Szári Zsolt. Ezt a víz összetétele és halak táplálása révén érik el: a ponty fő takarmánya a vándorkagyló, ezzel etetik majd a nevelt halakat. A cég azon is dolgozik, hogy hungarikummá tegyék a balatoni fogast.
– Fontos volt, hogy foglalkozzunk olyan halfajokkal is, melyekkel korábban nem foglalkozott a cég. Ezt egyrészt az tette lehetővé, hogy a víz látványos tisztuláson esett át az elmúlt 15-20 évben. Másrészt, hogy a túlzottan betelepített angolna, mely egykor a cég jövedelmének legnagyobb részét szolgáltatta a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején, csökkenőben van. Így foglalkozhatunk bizonyos érzékeny halfajokkal is. A horgászok ennek eredményeként azt látják, hogy a parti övben feltűnt a sügér.
Egy külön program a régen a Balatonban őshonos menyhal visszahonosítását szolgálta. Komoly eredményeket tudtunk elérni a kősüllő és balin szaporítása, tógazdasági felnevelése terén. A compó pedig színesíti a halállományt – részletezte Szári Zsolt. Mindegyik említett halfajt telepítik is a Balatonba.
Fotó: Baltoni hal FB
A horgászattal kapcsolatos témák kapcsán a vezérigazgató visszaemlékezése szerint nagy bizalmatlanság övezte, de mára sikertörténet az online horgászjegyek bevezetése. A rendszer odáig fejlődött, hogy tavaly már nem adtak ki papír alapú jegyet, csak elektronikus úton. Mint mondta, jelentős változás volt a behúzós horgászat szabályozása és horgászrend megújítása.
– Az elmúlt években sokszor megkaptuk a kritikát, hogy állandóan változtatjuk a horgászrendet, követhetetlen. Valóban elég sok módosításon esett át idáig. De most már olyan állapotban van, hogy igazán módosítanunk nem kell, csak nagyon minimális változtatások lesznek – jelentette be Szári Zsolt.
Statisztikai adatokkal is szolgált: az elmúlt öt évben közel megduplázódott a balatoni horgászok száma, így ma már közel százezer pecás fordul meg a tónál évente. Kiemelte, hogy horgászhelyek számát az önkormányzatokkal közösen kell fejleszteni. A horgászturisztikai fejlesztések legjelentősebb beruházásaként említette a vezérigazgató a pályázati támogatással és önerőből megvalósított hajdani keszthelyi halásztelep átalakítását, melyen 16 apartmanházas horgászcentrumot alakítottak ki. Itt a Magyar Országos Horgász Szövetség támogatásával jövő év májusára a kikötő is megújul.
A balatoni horgászat élénkülését jelzi, hogy míg öt éve 67 822, tavaly 91 546 horgászjegyet váltottak ki. A horgászjegyekből tavaly 789 millió forint bevétele keletkezett a cégnek.
A horgászturizmusról Nagy Gábor horgászati ágazatvezető szólt. Mint mondta, a horgászat élénküléséhez több tényező járult hozzá: a megfelelő vízállás, és a fejlődő halállomány. Utóbbiban nagy szerepe volt a halászat megszűnésének, haltelepítéseknek, a halőrzésnek, a horgászrendi változásoknak és a behúzós horgászat bevezetésének.
Előadásában elhangzott, hogy a jelenlegi horgászlétszám is tovább növelhető. Ám mivel a parti helyek már nehezen bővíthetők, át kell gondolni a strandokon való horgászat idejét és lehetőségét és csónakkikötők létesítését. Ezen a konferencián jelentette be, hogy 2020-ban emelkedik a horgászjegyek ára -melyek az elmúlt kilenc évben változatlan áron voltak kiválthatóak.
Az éves felnőtt jegy az eddigi 60 ezer helyett 70 ezer forint lesz. Az ennél rövidebb időszakra vonatkozó, valamint a partközeli, a kiegészítő, 7 és 72 órás behúzós és területi jegyek ára is nő. Jövőre már nem lesz behúzós éves területi jegy: egyrészt, mert csekély volt iránta az érdeklődés, másrészt mert sorozatos félreértéseket tapasztaltak ezzel kapcsolatosan. Az ifjúsági, gyermek és turista jegyek árain azonban nem változtatnak. Az országos változásokhoz igazodva ezentúl nem 65, hanem 70 év felett biztosítanak kedvezményt a pecásoknak.
A konferencia résztvevői – több más előadás mellett – a szabálysértésekről is tájékozódhattak. Az elmúlt évek statisztikai adatokról Havranek Mihály horgászati igazgató szólt.
A legtöbb szabályszegést mindig áprilisban regisztrálják- tavaly egész évben összesen 273 esetet. A legtöbb szabályszegő évek óta a 60 év feletti horgászok köréből kerül ki. Tavaly 269 szabálytalanságra bukkantak. A leggyakoribb az engedély nélküli, ezt követi a 3 botos horgászat, majd a fogási napló vezetésével kapcsolatos problémák, s sokan vannak, akik egyszerre több előírást is megsértenek.
Nyitókép: Krausz Andrea
Forrás: zaol.hu
