Napjaink egyik legkomolyabb kihívása, amellyel szembe kell néznünk, a szárazság. 2022 tavaszán olyannyira aszályos időszakot élünk, hogy komoly veszély fenyegeti a természetes vizeinket, a vízhálózatot és a mezőgazdaságot is, amelynek szükség esetén pótlásra, azaz a vízügy mesterséges csúcstározóinak felhasználására is szüksége lehet.
Jelenleg Magyarországon nyolc vízügyi igazgatóság területén kellett első- illetve másodfokú készültséget elrendelni a tartósan vízhiányos időszak miatt.
Eddig mobilszivattyús vízpótlásra, valamint a szabad áramlást gátló akadályok eltávolítására volt szükség, de az öntözési szezonra vízvisszatartó, valamint vízpótló intézkedésekkel is készülnek a szakemberek.
Vízhiány miatt egyre több területen kell készültséget elrendelni
– Erre azért volt szükség, mert a vízügy aszálymonitoring-hálózatának adatai alapján az ország csaknem egész területén tapasztalható enyhe vagy közepes mértékű vízhiány, és
a következő napokban érkező csapadék sem hozhat számottevő javulást
– közölte Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtószóvivője.
Már az elkövetkezendő napok esőzése sem lesz elegendő a hiány pótlására
– 2021 májusától 2022 márciusáig mintegy két és fél havi csapadékhiány alakult ki az országban. A március kilencvenhárom százalékkal volt szárazabb a sokévi átlagnál – tette hozzá a szakember.
Az elmúlt tíz évben extrém aszályos időszakok voltak hazánkban
– Száztizenkét aszálymonitoring-állomásunk van országszerte, amelyek
megmutatják hogy a következő tíz napban milyen lesz a föld állapota, vagyis hogy milyen mélységben lesz száraz és hogy mennyi öntözés szükséges. Így állapítjuk meg azt is, hogy első- másod- vagy harmadfokú készültséget kell-e elrendelni
– folytatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa.
A vízügy ezt teszi különböző fokú készültségek esetén
- Elsőfokú készültség: a kollégák nappal dolgoznak megerősített szolgálatban
- Másodfokú készültség: hatóránként és éjszakai is folyamatosan figyelek a fenti említett adatokat és ha szükséges, megnyitják a megfelelő szivattyúkat és átirányítják oda, ahol erre szükség van
- Harmadfokú készültség: kétóránként monotiroznak és nyitnak meg szivattyúkat a vízügy munkatársai
– A locsolás tározókból is történik. A Tiszánál, a Rábán és a villámárvizek esetére az ország déli részén már csúcstározók is létesültek. Ezt azt jelenti, hogy
a csúcstározókból ki és be is tud folyni a víz, vagyis tárolni is képesek, ugyanakkor öntözni is lehet belőlük
– magyarázta Siklós Gabriella.
2020-ban egy másik, döbbenetes természeti hatás érvényesült a Balatonnál. A viharos szél megbillentette a Balaton vizét. A Keszthelyi-öböl egyes részeiről a víz a tó másik végére, a keleti medencébe került.
Vízügyi tározókat építenek országszerte
Ez a folyamat az elmúlt tíz évben felgyorsult, ugyanakkor az idei március kilencvenhárom százalékos extrém csapadékhiányával a szakemberek sem tudnak lépést tartani.
– Januárban és februárban
a Balatonnál több, mint hatvan százalékos volt a csapadékhiány, amely szintén kiugróan magas szám.
A Balatonnál a fent említett, a Velencei-tónál található tározó nem áll rendelkezésre – folytatta a sajtószóvivő.
Mit hoz a klímaváltozás a Balatonnál?
Érezhetően melegebbek a szeptemberek. 2015 óta többször előfordultak hazánkban a harminc celsius fokot meghaladó csúcshőmérsékletek. A mérések azt mutatják, hogy nem csak a nyarak melegebbek, mint a múlt század elején voltak, hanem a májusok és a szeptemberek is. Dr. Lakatos Mónikát, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértőjét kérdeztük. Olvasd el itt a cikk folytatását. |
Közeleg az idő, amikor tilos lesz locsolni?
– A locsolási tilalmat nem a vízügy, hanem a vízmű rendeli el. A vízügy területe a természetes vizekre terjed ki, a vízműé pedig a vízhálózatra. A vízügyé, azaz a mi munkánk abból áll, hogy a csatornarendszereinken keresztül oda szivattyúzzuk a vizet, ahová az a mezőgazdasági öntözéshez szükséges – folytatta a vízügy szakembere.
Milyen hatással van a Balatonra a klímaváltozás?
A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, az IPCC, azaz a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról a globális felmelegedés várható hatásaival foglalkoznak. Megnéztük, hogy mit jelent ez a Balatonra vetítve. Olvasd tovább a cikket itt. |
Jön a nyár – vízhiány és szárazság vár ránk?
– Napokon át tartó, folyamatos esőzésre lenne szükség ahhoz, hogy megfelelően feltöltődjenek a tárolók.
Évek óta nem volt tartós, többnapos esőzés hazánkban. Mivel májusban kezdődik a párolgás időszaka, s jön a nyár, ezekkel a tényezőkkel már most nagyon komolyan számolnunk kell.
Ezért is építjük a tározókat több, mint nyolc éve. Az öntözés problémája mellett a halastavak feltöltése is jelentős feladatot jelent a készültség elrendelésekor – mondta Siklós Gabriella.
Klímaváltozás a Balatonnál – Búcsúzunk a befagyott tótól, viszont októberben is nyaralhatunk
Úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás magával hozza az évszakok átrendeződését. Elképzelhető, hogy a közeljövőben nem csak nyáron nyaralunk a tónál, hanem szeptemberben és októberben is? A meteorológiai megfigyelések szerint akár ez is előfordulhat. A szélsőségekre azonban biztosan fel kell készülni. Dr. Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője nyilatkozott szerkesztőségünknek. |
Tudj meg itt még többet a klímaváltozás hatásairól, amelyek a Balatont is komolyan érintik.
Forrás: Rádió 1, Balázsék, 2022. március 29-i adás
Nyitókép: illusztráció/Shutterstock