Imádom ezt a palacsintát is, jó ízű, de nem olyan vékony, mint a Balatonon – ismerős a kritika? Mit tehet ilyenkor a háziasszony? Kísérletezik. Kihagyja a tojást, de úgy nem lehet kisütni, tej helyett marad csak a szóda, de úgy sem lesz vékonyabb, keveri hígabbra, hasonlít, de annyira szakad, hogy kisüthetetlen. Úgy látszik a balatoni levegő kell hozzá, nincs más titok, marad utánozhatatlan.
Persze felvetődik a kézenfekvő megoldás, megkérdezzük a balatoni büfést, de az hunyorogva rázza a fejét, hogy az az ő titka, vagy elintézi azzal, hogy itt is pont úgy készül, mint otthon.
Hát nem úgy készül.
Ilia Lászlóné, a balatonmáriai Ilia Büfében elmondott mindent amit az igazi, vékony palacsintáról tudni lehet. Biztosak lehetünk a szakértelmében, nemcsak a napjában eladott sok-sok palacsinta miatt, de azért is, mert a 70-es évek közepe óta elég idő volt kikísérletezni a tuti receptúrát. Ebben a büfében, azóta sütik ugyanis ezekkel az arányokkal a palacsintát.
Hozzávalók (kb. 40 darab palacsintához): 0,5 kg liszt, 3 egész tojás, fél evőkanál só, egy liter jéghideg víz.
A lisztet a tojásokkal, a sóval és annyi vízzel, hogy könnyedén el lehessen dolgozni, egy habverővel simára keverjük, majd ehhez adagoljuk a vizet úgy, hogy közben folyamatosan keverjük. Jót tesz neki, ha egy órát állni hagyjuk.
Sokan tesznek a palacsintába olajat. Az azért nem szerencsés, mert ha túl meleg a palacsintasütő, attól nagyon lyukacsos lesz a tészta. A tejtől lesz egy kicsi tartása, ami azt jelenti, hogyha a tésztát ugyanolyan hígra keverjük ki tejjel, mint vízzel, a tejeset, akkor is csak vastagabbra fogjuk tudni kisütni. Ha túl sok benne a tojás, a tészta keményebb, törékenyebb lesz, ha szódát teszünk bele, akkor omlósabb. Ha cukor kerül bele, valóban könnyebben odakap és ha nincs benne elég só, semmilyen íze nem lesz. Fontos a tojás is. Iliáék, a tészta színe és a jobb íz miatt, bio tartásból származó tojást vásárolnak. Aki bolti tojást használ, annak sápadtabb, világos színű lesz a palacsintája.
– Ez a vékony, rugalmas tészta amit a Balatonnál annyian szeretnek, csak a vízzel érhető el – mondta Ilia Lászlóné. – Ez egyébként a balatoni büfékben kényszerhelyzet. Egyrészt rettenetesen meleg van a konyhán, tehát nagyon gyorsan megromlana, ha tejet használnánk, másrészt egyre több a laktózérzékeny vendég, így azonban nekik is nyugodtan kínálhatjuk. Persze, ha ennél sűrűbbre keveri valaki a tésztát, mint ez az arány, akkor is vastagabb lesz a palacsinta, amit sütni tud belőle. Arra is érdemes figyelni, hogy egy hígabb tésztát keverjünk, mit mondjuk egy híg madártej, olyat. Sokan kérdezik tőlünk, hogy készül a palacsintánk, elmondjuk mindenkinek, szívesen, ettől még itt a Balatonon, úgyis nálunk veszi meg.
Igazán vékony palacsintát csak jó meleg, de nem tűzforró serpenyőben tudunk sütni és minden palacsintánál érdemes, picike olajat kenni a serpenyőbe, úgy lesz szép rózsás a palacsinta. Akinek megjött a kedve, rögtön ki is próbálhatja, de szeptember végéig még a Balatonnál is lehet találni olyan büfét, ahol az eredetit lehet megkóstolni.
