A fentiek ismeretében nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy megértsük: ha nincs elég víz a szervezetünkben, mert nem iszunk eleget – vagy nem a megfelelő italokat fogyasztjuk –, a test működése összezavarodik. Ha ez a zavar állandósul, a szervezet hiába működtet egyedülálló, többlépcsős vízadagolási és -elosztási rendszert, szűkös készletei egy idő után kimerülnek, a rendszer összeomlik, és jönnek a betegségek.
Fontos a mennyiség
Az, hogy mennyire vagyunk hidratáltak, könnyen megállapítható a vizelet színéből. A pisi ideális esetben világos, majdnem színtelen, tehát ha sötétsárgává, erős szagúvá válik, akkor a test dehidratációval küzd. A vesék ilyenkor óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy a nagyon besűrűsödött vizelet formájában megszabaduljanak a méreganyagoktól.
Nem jó délelőtt behörpölni az egész napos adagot, aztán délután egy cseppet sem inni, mert a test csak korlátozott mértékben képes tárolni a vizet. A főétkezések előtt félórával, továbbá evés után két órával érdemes inni, ez nem hígítja az emésztőnedveket, és kényelmesen lecsúszik a szükséges mennyiség.
Igyál időben!
Sokan csak akkor isznak, amikor szomjasak, néha még akkor sem. A szomjúság üzenetét hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni – és ha nem reagálunk, a test egy idő után nem küldi a vészjelzést. Az emberek nagy többsége azzal magyarázza az alacsony vízfogyasztást, hogy nem szomjas. Pedig az, csak a teste már nem jelzi, hogy kiszáradt! Különösen a gyerekeknél fontos odafigyelni a tudatos vízfogyasztásra, ők ugyanis érzékenyebbek a hiányra, és ha gyerekkorukban megszokják, hogy keveset isznak, felnőttkorukra még kisebb az esély, hogy egészségesen reagáljanak.
Testi tünetek
Amikor dehidratáltság lép fel, a test elkezdi átcsoportosítani a szervezetben lévő vizet, hogy a létfontosságú szerveket nedvesen tartsa. A kevésbé lényeges területek (bőr, izom, csontok) sejtjeiből elszipkázza a vizet, a magasabb rendűek védelme érdekében. Kisebb kapillárisokat bezár, más erekben pedig megnöveli a nyomást, és képes megváltoztatni egyes sejtek vízleadó képességét, így nyerve folyadékot.
Magas vérnyomás: A véredények keresztmetszete csökken, ha kisebb a testben keringő folyadék térfogata, máskülönben a vér nem tudná kitölteni a teret. A magas vérnyomás miatti vizesedés paradox módon a vízhiány következtében alakul ki, a test ugyanis biztonsági víztartalékot próbál létrehozni.
Ízületi betegségek: A porcok sok vizet tartalmaznak. Ha a test hidratált, az egymással szemben álló porcfelületek kényelmesen csúsznak egymáson, ha viszont nincs elég folyadék, a súrlódás miatt kialakult károsodás fájdalmat okoz.
Agyműködés: Képzelj magad elé egy szőlőszemet, amit a szárazság mazsolává aszal – az agysejtek ugyanígy zsugorodnak, ha nem jutnak vízhez, és az ingerületátvivő anyagok szállítórendszere sem működik megfelelően. Kutatások szerint a demencia és az Alzheimer-kór megjelenése is összefüggésbe hozható a folyadékhiánnyal.
