Mihály Szilvia | 2020.01.21. 06:00
Ezekkel a szánokkal visszarepítünk a múlt századba!
Belegondoltál már, milyen lehetett szánon utazva eljutni a múlt század elején egyik településről a másikra? Bár nagyon romantikus, ahogy a pihe-puha plédek között egymás kezét fogva siklunk a kedvesünkkel, azért a nyitott szánokat elnézve, ez nem tartozhatott a legforróbb pillanatok közé.

A keszthelyi Hintómúzeumban a kocsik és hintók között Európa egyik legjelentősebb szángyűjteményét is megcsodálhatjuk.
A kiállított szánok a főúri életmódhoz kapcsolódnak, ritka, egyedi, különlegesen értékes darabok.
Nagyon kevés főúri család engedhette meg magának, hogy ilyen elegáns, finoman kidolgozott szánokat tartson. A kiállított darabok valódi ritkaságok, vadász szán, karneváli szánok, versenyszán és parki szán is látható Keszthelyen. Egyetlen egy kiállított darabnak van csak fülkéje, ez az úgynevezett coupé szán.

Fotó: Mihály Szilvia

A Hintómúzeum épülete a Festetics-kastély parkjában található, egész évben látogatható. Korábban az uradalom központjának istálló-kocsiháza volt, emeletén a lovászok szállásával.
A ló vontatta főúri szánok visszarepítenek bennünket az 1800-as évek hideg teleibe, Európa hófedte vidékeire.

Mekkora távokat tettek meg anno a szánokkal? –kérdezem Varga Zoltántól, a Hintómúzeum igazgatójától, aki fellebbenti a titkokat ezekről a különleges téli közlekedési eszközökről. – A távolság az időjárási körülményektől és a domborzati viszonyoktól függött. A lovaknak a szánt könnyebb volt húzni, mint a kocsit, maga a szán is kisebb volt, és a talpaknak köszönhetően könnyebben haladtak, mint kocsival. Egy vagy két ló húzta a szánokat, 15-20 km-t haladtak egyhuzamban, ezt a távolságot nagyjából 4 óra alatt tették meg a hidegben. Egy ilyen utazás nagyon komoly kihívás volt akkoriban, nem is volt jellemző, hogy télen nagyobb távolságokra útra keltek volna az emberek. Az utasok tűrőképessége kisebb volt, mint a lovaké, hiába voltak prémekbe, pokrócokba bugyolálva.

 

Fotó: Mihály Szilvia

– Milyen típusú szánok léteztek? A kiállított darabok között nem látunk két egyformát!
– Nálunk főúri szánokat láthatnak a vendégek, de voltak és vannak falusi szánok és teherszállításra használt szánok is. Ha a szán szót halljuk, mostanában a szánkózás, az önfeledt téli szórakozás jut eszünkbe, pedig a szánoknak komoly gazdasági szerepe volt egész évben.

– Nyáron is?
– Igen, áruszállításra használták a szánokat, rönkfát, szénát vittek velük ott, ahol kerekes kocsival nehezen tudtak volna közlekedni. Ez lehetett egy meredek hegy vagy egy láposabb vidék is. Szántalpakon könnyebben siklott a rakomány, épp ezért még napjainkban is használnak szántalpas szállító eszközöket. Meg kell különböztetni a falusi életmód szánjait is a főúri szánoktól. A falusi szánok robusztusabb, erősebb, nagyobb szánok voltak, a köztudatban ezek a járművek az ismertebbek. Elsősorban terményszállításra és személyszállításra használták ezeket. A szán belső részét megrakták szalmával, hogy az alulról szigeteljen, egy deszkára prémeket tettek, azon lehetett utazni.

Emlékszel, milyen jó szigetelőanyag a szalma? A jeget is ezzel őrizték meg a jégvermekben!

– Az itt látható főűri szánok sem egyformák. Miért?
– Az urasági szánok ugyanúgy mutatják a rangot, mint a kocsik. Az elegáns, díszes szánok messziről jelzik a tulajdonosa társadalmi státuszát, sőt, a szánok felépítése annak használati célját is. A szánok egyedi megrendelésre készültek a kocsikészítő műhelyekben. Lényegesen kevesebb szán készült, mint kocsi, annak idején is kuriózumnak számítottak.

– Aki nem volt tehetős, az hogy közlekedett télen?
– A magyar szánok egy része, főleg a városi szánok úgy készültek, hogy csak talpakat készíttettek a kocsikhoz. Ha leesett a hó, a kocsiról le tudták venni a tengelyekről a kerekeket, és egy különleges módszerrel össze tudták passzintani a kocsi korpáját a szántalpakkal. Ez helytakarékos és költséghatékony megoldás volt. Nálunk akkoriban sem voltak olyan komoly, hatalmas telek, mint az Alpokban vagy az orosz és lengyel vidékeken, valóban csak a nagyon tehetős családoknak volt főúri szánja.

– A keszthelyi Festetics-család használt szánokat a Balaton körül?
– Nem tudunk róla, a teleket többnyire az Alpokban, St. Moritzban töltötték. Az valószínű, hogy ott ők is részt vettek a szánversenyeken.

– Úgy látom, külön szán készült a versenyekre.
– A versenyszán felépítése, megjelenése valóban más, mint a többi. Könnyű a felépítménye, vékonyak a talpai.
A lóversenyzés az arisztokrácia számára nagyon fontos volt, a Festeticsek ezeken a téli versenyeken is részt vehettek. Hogy a hosszú téli szünet alatt se szenvedjenek hiányt a lovas programok terén az előkelőségek, a téli időjárás adottságait kihasználó versenyszámokat találtak ki. A legnépszerűbb téli verseny megrendezésére a svájci St. Moritz-tavon került sor. A befagyott tó jegén az első hivatalos lóversenyt 1906-ban tartották, és a mai napig minden évben megrendezik.

 

Kép: Hintómúzeum, Festetics-kastély

A versenyen alapfeltétel, hogy a tó jegének vastagsága elérje a 30 cm-t. A White Turf elnevezésű verseny máig nagy népszerűségnek örvend, több tízezer szurkoló kíváncsi a futamokra.
A versenyek különböző kategóriákban kerülnek megrendezésre, a hagyományos galopp versenyszám mellett találkozhatunk lovas szán versennyel, valamint olyan versenyszámmal is, ahol a zsoké sítalpakon áll, és így húzza a vágtázó ló. A szánversenyt ma is speciális lovas szánnal rendezik meg, amely nagyban hasonlít az ügetősportban használatos kocsikhoz.

– Ez a kicsi szán mire való?

Vadászszán és versenyszán; Fotó: Mihály Szilvia

– A vadászszán első ránézésre is kicsi, egyszemélyes, rövid, egy ló vontatta. Szűk ösvényeken is lehetett közlekedni vele, fordulékony és gyors volt.

– Van egy csoda szép főúri szán a kiállításon, ami nincs felújítva.

Fotó: Mihály Szilvia

– Igen, ennek a szánnak még a kárpitozása is eredeti, minden alkatrésze megvolt, amikor hozzánk került. Svájcban egy istállóban őrizték, szalma alá rejtették, ez védte a környezeti károktól. Ez a szán nem az erőt sugallja, ahogy látjuk, hanem a finomság, az aprólékosság, a kidolgozottság jellemzi. Míg a parasztszánokon egy keresztbe vetett deszkán ülhettek az utasok egy báránybőr pokrócon, ezen a szánon kárpitozott, kényelmes, puha, háttámlás üléseken, kényelmesen utazhattak.

Különlegesek az állatfigurás díszítések a szánokon, nézd, milyen szépek a különböző sárkány vagy sasfejek.

Fotó: Mihály Szilvia

Ezek az állatok is a tulajdonos erejét, rangját, gazdagságát fejezték ki. A szánok tükrözik a kor divatját, például ez a fenti képen látható biedermeier szán színében és díszítésében is elüt a későbbi szánoktól.

– Mi a parkszán?
– Ezek a szánok mutatósak, kényelmesek, és ahogy a nevükből adódik, a kastélyok parkjában használták. Ha vendégek érkeztek a főúri családhoz, akkor ebből mutatták meg a kastély közeli birtokot, de hosszú utazásokat nem tettek meg velük. A nemesi családoknál, ha vendégek jöttek, szabadidős program volt a parklátogatás, nyáron külön kocsijuk is volt ehhez.

Láttad már a keszthelyi Festetics-kastély parkját télen?

– Ki hajtotta a szánt?
– A szánokon többnyire nem volt külön hely a hajtónak, ezeket az uraság, de akár a hölgyek is tudták egyedül hajtani. Vannak olyan szánok, ahol külön hátsó hely van a személyzet részére. Ha hosszabb távot tettek meg a szánnal, akkor volt szükség segítőkre.

Ez a szán olyan, mint a Mikulás szánja! Ez egy viszonylag nagy szán, ebben a formában egy egész család elfért benne, de könnyen átalakítható, hogy hajtó üljön elől és a nemesi pár hátul.

Fotó: Mihály Szilvia

Nézd meg, milyen csoda szépek a karneváli szánok. És jól hallod majd, ezeket évente egyszer-kétszer, csak a karneváli felvonulásokon használták.

Ezekkel a csoda szép, nagy ívű, hattyúnyakas szánokkal nem lett volna célszerű erdei ösvényeken közlekedni, de már megjelenésükkel növelték a karneváli események színvonalát.

– Egyetlen fülkés szánt látunk a kiállításon.
– Nagyon ritka az a szán, aminek fülkéje, kupéja van, ennek a szánnak nagyon komoly súlya is van, a lovaknak nem lehetett könnyű dolga, amikor ezt húzták.
A coupé szán annyira ritka, hogy ezen a szánon kívül tudomásom szerint Amerikában van még egy eredeti darab.

Fotó: Mihály Szilvia

A fülke ívei, a szánon látható madár motívum mellett a fülke belső terének kidolgozottsága, az aprólékos részletek is lenyűgözőek. A 2 személyes szán kényelmes, függönyök, meleg palackok, forró téglák fűtötték a kocsit, és persze ebben is plédek, állatbőrök melegítették az utasokat. Egy kis zsinór segítségével tudtak az utasok a hajtóval kommunikálni.

– Minden szán elején látunk egy ívelt lemezt. Ez miért van a szánokon?
– A szánokon levő ívelt tükörlemez nem csak szép, de nagyon praktikus. Télen a lovak menet közben felcsapják a havat. Nagyon kell vigyázni, mert a patájukban hógolyó nagyságú, kemény hó gyűlhet össze, és az bizony nagyot üt, ha eltalál valakit. A téli lovaglások alkalmával is figyelni kell erre.
A szánokon ezek a lemezek fogták fel a felcsapódó hódarabokat, védve a hajtót, aki sokszor maga a főúr vagy úrhölgy volt.

Nézd meg a szánokról készített képeinket:

Nyitókép: illusztráció/shutterstock
Kép és szöveg: Mihály Szilvia, videó: Keszey Ágnes és Mihály Szilvia

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva