– Egy horgász egyedül ment ki a vízre, és a parttól 300 méterre ismeretlen körülmények között kiesett a csónakból, majd megfulladt – mondta Horváth László ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője, aki szerint mindenképpen el kell kerülni, hogy a horgászok a vízbe essenek. – Ebben az esetben egy rossz döntés születhetett. Valószínűleg erőn felül vissza akart mászni a csónakba, de fizikailag már képtelen volt rá. A csónak mellett halt meg – folytatta a vízirendészet vezetője, akit a leggyakoribb esetekről, vagy tipikus rossz döntésekről kérdeztünk.
– Nem veszik komolyan az időjárás változásait, vagy annyi alkoholt fogyasztanak, amennyi már az önmentési képességüket befolyásolja és ilyenkor, ha bajba kerülnek, rosszul döntenek. Előfordul, hogy nincs vízbiztonságuk, nem úsznak jól. Az egyik legfontosabb, hogy mindig figyelni kell az időjárás változásait. Október 31-ig tart a viharjelzés, amit a csónakos horgászoknak is be kell tartani – emelte ki Horváth László.
I. fokú viharjelzésnél percenként 45-ször felvillanó sárga színű fény figyelmeztet. Ilyenkor a csónakok szükséghelyzet kivételével csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhetnek! II. fokú viharjelzés esetén, amikor percenként 90-szer villan fel a fény (sűrűbben), akkor a csónakok szükséghelyzet kivételével nem közlekedhetnek.
6 tanács a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetőjétől
- A csónakot elindulás előtt vízteleníteni kell. A csónaknál fontos a felúszóképesség, tehát, hogy borulás esetén nyújtson egy kis szigetet, amíg a mentők megérkeznek.
- Fontos a megfelelő mentőeszközök megléte: mentőmellény, lámpa, vízmerő szapoly, és ugyan nem előírás, de ajánljuk, hogy egy vízhatlan tokban (aquapac-ban) mindig legyen nálunk feltöltött mobiltelefon.
- A 1817-es segélyszámon, valamint a 112-es nemzeti segélyhívón azonnal segítséget lehet kapni.
- Jó tanács süllyedés esetén, hogy a csónak gerincére lefeküdve próbáljuk meg minél mélyebbre vinni a súlypontunkat, közben folyamatosan kimerni a vizet.
- Amikor bajba kerülünk, azonnal fel kell venni a mentőmellényt, a hajót pedig úgy kell felkészíteni, hogy elmerülés esetén is felúszóképes legyen, rajta tudjunk maradni.
- A mentőegységek gyorsabban észreveszik a csónakot, mint az embert a vízben. A horgászok egymáson is segítenek, csónakkal odamennek a bajba jutottakhoz, és azonnal hívják a vízirendészetet.
A csónakok számával kapcsolatban Horváth László megjegyezte, hogy egy helikopteres számlálás során kiderült: megdöbbentően mennyiségű csónak van a tavon.
– A 15-20 ezer csónak lehet a Balatonon, ami elég sok ahhoz képest, hogy a 114 kikötőben közel 10 ezer hivatalos kishajóhely van regisztrálva.
Ez a szám nagyobb, mint a vitorlás kishajóké és jóval nagyobb, mint a motorosoké, vagy a nagyhajóké. Mindezt összevetve elmondhatjuk, hogy a balatoni vízibalesetek előfordulása szerencsére nem gyakori – hangsúlyozta a rendőr ezredes.
Nyitókép: Krausz Andrea