Kovács Emőke | 2020.06.06. 08:00
Feltámadhat a hátborzongató remetelak - Újjáéled az Emmaus kápolna?
A Balaton-szeretők kultikus helyként tartják számon a festői környezetben fekvő Szent György-hegyi Emmaus kápolnát. Ify Lajos egykori fonyódi plébános magánkápolnája egyre inkább pusztuló romhalmaz. A kápolna sorsa kérdéses, de ez nem tántorítja el Bögös András keszthelyi építészt, aki a rekonstrukciós tervek elkészítésébe kezd a jövőben. A remetelak esetleges megmentéséről beszélgetett vele Kovács Emőke.

– Miért az Ify kápolnát választotta, mióta ismeri e helyet és történetét, honnan ered a kötődése e vidékhez?
– A feleségem révén kötődöm a környékhez és a Balatonhoz, ő idevalósi. Én Nógrádban születtem, Pécsett jártam egyetemre, utána pedig Egerben majd Miskolcon dolgoztam és éltünk, gyermekeink születése után végül Keszthelyen telepedtünk le, ennek lassan hat éve. Azóta a környéken tevékenykedem építész tervezőként és mellékállásban, félig hobbiként kályha-és kemenceépítéssel is foglalkozom.

A legtöbb munkám a Balaton-felvidékhez és Keszthely környezetéhez kapcsolódik. Emiatt sokat utazom főleg az északi oldalon, amit nagyon szeretek, és ennek köszönhetően sok eldugott, kevéssé ismert szegletbe eljuthatok. Egy Szent György-hegyi munka kapcsán kerültem a kápolna közelébe néhány évvel ezelőtt. A hegy déli oldalán egy présházban dolgoztunk, és a kápolna tornya felkeltette az érdeklődésemet. A történetéről előtte is hallottam, de a helyszínt csak jóval utána láttam meg. Minden romos és elhagyatott épületnek sajátos hangulata van, de ez különösen lehangoló, mégis nagyon érdekes volt számomra. A hely szelleme könnyen magával ragadja az embert. A látogatás után felelevenítettem a történeteket, amelyekre halványan emlékeztem.

Néhány évvel később a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíj pályázatot hirdetett, amely keretein belül az akadémia által képviselt művészeti ágakban, így építészeti kategóriában is lehet indulni. Ehhez egy kutatási témakört kell megjelölni, és három évre szóló munkatervet kell készíteni. Eszembe jutott a jobb sorsra érdemes kápolna és a története, így elhatároztam, hogy ezt választom témául. A pályázatom jelenleg elbírálásra vár, elnyerése esetén szeptemberben indulhatna munka. Bár semmilyen országos vagy helyi védelem alatt nem áll az Emmaus kápolna, terv valószínűleg sosem készült hozzá, önmagában is érdekes a templom, a lakóhely és a különböző kiszolgálóépületek elhelyezkedése, szerkesztése, formavilága és műszaki megoldásai. Ahogyan azt egy nem műszaki ember, Ify Lajos egykori fonyódi plébános (akitől egyébként nem állt messze a kézművesség és műszaki gondolkodás), saját igényei, lehetőségei és elképzelései alapján életre hívta. Az építő szellemi öröksége mellett az épületek laikus bája, ugyanakkor megsüvegelendő építészeti és kivitelezői teljesítménye, amely védendővé, dokumentálandóvá teszi a kápolnát és környezetét.

Fotó: Bögös-Andor Viktória

– Mik a tervei, milyen szakaszai lennének az épület építészeti megmentésének?
– Az ösztöndíj időszaka alatt szeretném a megmaradt épületállomány teljes építészeti-műszaki felmérését, dokumentálását elvégezni, az elpusztult épületrészeket pedig források alapján rekonstruálni. Ezután helyi közösségek, értékmentő civil csoportok és az önkormányzat bevonásával szeretnék méltó, új funkciót találni neki, és ehhez terveket, makettet és műszaki dokumentációt készíteni. A tervezési folyamat közben vizsgálnám a helyi védelem alá vonás lehetőségeit és ha mód nyílik rá, annak lefolytatásában is segédkeznék. Ez egyelőre fiktív tervezési munka, hiszen az ingatlan zavaros tulajdonviszonyai miatt nincs a kápolna megmentésére irányuló építtetői szándék. A felmérésnek köszönhetően viszont „nyoma maradna” a sajnos egyre pusztuló épületállománynak, így Ify Lajos kézzel fogható örökségének.

 

Ify kápolna (1958), tulajdonos: Kuslits Mária (Zlinszky János lánya)

Az első lépés mindenképpen a megmaradt épületek helyszíni felmérése, rajzi- és fotódokumentálása, hiszen sajnos folyamatosan, évről évre pusztulnak a magukra hagyott épületek, amelyek több esetben mára már csak romok. Ezt több ütemben képzelem el, a helyszín többszöri meglátogatásával. A felmérési manuálék mellett szabadkézi, a műszaki vázlatoknál művészibb igénnyel készülő rajzok, helyszíni akvarellek készítését is fontosnak tartom. Ezt követően a felmérési rajzok digitális feldolgozása, az állapotrögzítő terv elkészítése történne. Ez minden további munka alapjául szolgáló rajzi állományt eredményez, amely a jelen, romos állapotában jeleníti meg a kápolnát és környezetét. Az állapotrögzítés után készülhet el a rekonstrukciós terv, amely azt mutatja be, milyen volt fénykorában az épületcsoport. Szerencsére Ify Lajos egykori vendégei gyakran készítettek fényképeket is a házakról, amelyeket felhasználva könnyen ki lehet egészíteni az elpusztult részleteket és szerkezeteket. Mikor a felmérési és a rekonstrukciós terv is elkészült, meg lehet vizsgálni a védelem alá helyezés lehetőségeit.

Oldalunkon már többször olvashattatok a kápolnáról különböző érdekességeket. ITT és ITT tudjátok feleleveníteni.

 

Ify kápolna (1958), tulajdonos: Kuslits Mária (Zlinszky János lánya)

 

– Bevonhatók lennének ebbe a munkálatba a helyi közösségek, értékmentő csoportok?
– Az épületek megérdemlik, hogy méltó módon hasznosuljanak. Hogy pontosan milyen funkció lehet az, amely méltó mind Ify Lajos és az Emmaus gondolatiságához, ugyanakkor a köz számára is értékes, alaposan körüljárandó felvetés. Ez a helyszín egyértelműen spiritualitást hordoz magában, hogy ez hogyan éljen tovább, akár kerekasztal-beszélgetések, egyéb közösségi fórumok témájául is szolgálhat. Akár az önkormányzat, akár helyi aktivisták, értékmentő csoportok bevonásával kialakulhat egy olyan tervezési program, amely már konkrét használati és műszaki igényeket támaszt. Ezek tervezett megoldásai először vázlattervi formában kerülnének bemutatásra, majd megtárgyalásuk után engedélyezési terv szintű állagmegóvási-felújítási és hasznosítási dokumentációként kristályosodnának ki. A könnyebb érthetőség kedvéért látványos tablókkal kerülne bemutatásra, amelyet épületmakett is kiegészít. Mivel jelenleg sajnos nincs valós szándék a felújításra, az elkészült dokumentációk kiállítási anyag, vagy tanulmánykötet formájában várhatják a konkrét felhasználást.

 

Ify kápolna (1958), tulajdonos: Kuslits Mária (Zlinszky János lánya)

 

– Hogyan látja, sikerre viheti ezt a tervet?
– Mivel ez egyelőre nem hivatalos tervezési munka, nem ütközik semmilyen jogi akadályba, így nem több mint például egy egyetemi tervezési feladat, amit gyakran ehhez hasonlóan létező telekhez és épületekhez szoktak kötni. A helyszíni felmérés sajnos ugyanolyan nehézségekbe ütközik, mint akár a szemétszedés vagy a kirándulók látogatása, hiszen elvileg nem lenne szabad bemenni az ingatlanra. A romos épületek és beszakadt tetők miatt pedig természetesen balesetvédelmi szempontból érdemes felkészülni, de egy építész szokott ilyesmivel találkozni, nem áll tőlem távol az építési területeken, pincékben, padlásokon való mozgás. A munka egyik kézzel fogható eredménye a védelem alá helyezés lehetne. A műemléki védettségnek szigorúbbak a feltételei, ezért itt első lépcsőként a helyi egyedi védelem jöhetne szóba, amely az önkormányzatok saját hatásköre minden településen. A feltételeit helyi rendeletek fektetik le, így ennek látom az esélyét, de természetesen ezt a témát a helyi döntéshozókkal együtt meg kell vizsgálni. A másik eredmény maga a tervdokumentáció lenne, amely felhasználható lenne a későbbiekben bármilyen anyagi vagy szándékbéli támogatás megjelenése esetén konkrét építésügyi eljárásokhoz. Amennyiben sikerül elnyerni az említett művészeti ösztöndíjat a tervdokumentációk elkészülhetnek (erről időről- időre be is kell számolni a támogatást adó szervezet felé), és szóba kerülhet a védettség is.

Ha túráznál egyet a Szent-György hegyen, itt megnézheted, merre érdemes menned!

 

Ify kápolna (1958), tulajdonos: Kuslits Mária (Zlinszky János lánya)

 

– Nem tartom kizártnak, hogy ösztöndíj nélkül is nekilátok és elvégzem munkaterv legalább egy részét, így a felméréseket, és a rekonstrukciós dokumentációk elkészítését, de valószínűleg valamivel lassabb ütemben. Lelkes önkéntes csoportok próbálják meg felkarolni a kápolna ügyét, akik bozótirtással és egyéb takarítási munkákkal próbálnak tenni a megmentéséért, amely nagyon hasznos, sőt így fedezték fel Ify Lajos sírját is, Osvald Gábor értékmentő ösztönzésére. Azonban a műszaki állagmegóvás, de legalább a meglévőségek dokumentálása egyre sürgetőbb. A romjaiban is megkapó objektum a kirándulók kedvelt úticélja, a teljes eltűnés helyett legalább virtuálisan, papíron akár a köz szolgálatába állított, elcsendesülést biztosító hellyé válhatna, várva a fizikai megújulást.

 

Ify kápolna (1958), dr. Zlinszky János – tulajdonos: Kuslits Mária (Zlinszky János lánya)

 

– Más, jövőbeli, balatoni elképzelései is akadnak?
– Az új épületek tervezése mellett a meglévő épületek felújítását mindig jó feladatnak gondoltam, mert bár több a kötöttség építészeti és szerkezeti szempontól is, hiszen meglévőségekhez kell igazodni, kihívásnak is tartom őket. A régebbi munkahelyeimen is gyakran kerültem kapcsolatban műemléki vagy népi építészeti felmérő és rekonstrukciós munkákkal. Mindig érdekes látni a régi épületeket, és elgondolkodni azon, hogy mit miért, és miért éppen úgy építettek. A környezetünk egy általunk ismert jelentős része az épített környezet. A már meglévő épített környezetünket pedig az új építések mellett felújításokkal lehet apránként szebbé tenni. Persze fontos, hogy kellő érzékenységgel nyúljunk egy-egy régebbi korban épült épülethez, fontos a felelős építészeti magatartás. A régi korok építészetének alaposabb megismerése érdekében a közeljövőben terveim között szerepel a BME Műemlékvédelmi szakmérnöki posztgraduális képzésének elvégzése is. Két éve csatlakoztam a Keszthelyi Városvédő Egyesülethez, amely tagjai között számos tenni akaró, helytörténetben jártas és aktív tagot ismertem meg, akiktől sokat tanulhatok. Hiába számít frekventált területnek a Balaton térsége, még mindig sok a feledébe merülő, jobb sorsot érdemlő vagy épp elhagyatott épület. Szeretném az eddigi és a jövőben összegyűjtött tapasztalatokat a tervezői munka gyakorlása mellett egyéb, környékbeli épített emlékek megmentésében vagy legalább dokumentálásában is kamatoztatni.

 

Ify kápolna (1958), tulajdonos: Kuslits Mária (Zlinszky János lánya)

 

Korabeli – kéziratban maradt – leírás az Ify kápolnáról és az épületekről (1958):
dr. Zlinszky Jánosné Sternegg Mária Sternegg Ferencnének. Szent György-hegy, 1958. április 2. A levelet Kuslits Mára, Zlinszky Jánosné lánya bocsátotta rendelkezésünkre. Zlinszky Jánosné férje, dr. Zlinszky János akkoriban a Turistaházkezelő Vállalat jogászaként járta az országot, így jutottak el az Emmaus kápolnához is, kirándulás keretében. A kápolnánál családi fotók is készültek, melyek jól dokumentálják az igényesen rendben tartott birtok épületeit és arculatát is.
A levélrészlet:
Kilencre, kábé 20 – 25 perc alatt leértünk a kis kápolnához, ahol szentmisét hallgattunk, János ministrált. Ez a hely megint valami egészen különlegesen érdekes és vonzó. Egy öreg plébános él itt, saját két kezével miniatűr „farmot” vagy kis keresztény telepet létesített. Az Emmaus nevű tornyos házban – lakóház –, van a kis kápolna. A Nektárban a présházféle, teljesen berendezett egy szoba tornáccal, Animal feliratú házban vannak a tyúkok, a remetelakban lakik Anna néni, a házvezetőnő, és a Názáret szintén lakóház. Képzeld el, hogy ezek hófehérre meszelt kis házak egy akkora fennsíkon, mint például a Svábhegy alsó része. Minden szobában van kereszt, Szt. György, Szt. Cecília képe, óra és egy szarukürt = halálkürt. A szőlőültetvény belenyúlik a kis építmények köré. Mindenfelé kis fehér szobrok állanak. Minden példás rendben a ház körül, a szőlőkaróktól kezdve a szerszámokig minden a helyén van. A szobákban sok könyv, tarka függönyök, magyaros kézimunkák, festmények, rengeteg virág, zöld növény. Papok a paying guestjei, főleg a pap bácsinak, ő faragja a kerti székeket, kőlapokból padot készít, gyümölcsfákat ültet, stb. A kilátás innen Halács, Csobánc, kis- és nagy-Gulács, Badacsony, Szigliget: így sorakoznak egymás mellett a hegyek, s köztük kicsillan a Balaton. Közvetlenül alatta teraszos szőlők, elszórt apró házikókkal. A telek legmagasabb pontján van egy kripta három sírgödörrel, ezt is ő építette. Olyan, mintha temetésre készítették volna elő. A pap bácsi igen kedves, majd a hét közben bemegyünk hozzá. Hívott, hogy ha kedvünk van, segíthetünk neki a ház körüli munkában.”

 

Nyitókép: Ify kápolna (1958), tulajdonos: Kuslits Mária (Zlinszky János lánya)

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva