– Honnan jött az ötlet? Milyen témákban és miért ezek állnak közel önhöz?
– Lesencefaluban van egy kis szőlőhegyi házunk; felettünk, a dombon áll a Szent Donát-kápolna. A szőlőhegyen a kis kápolna harangozására mérjük az időt. Amíg a gyerekek kicsik voltak, sokat kirándultunk a környéken, így fedeztük fel, hogy a Tapolcai-medence környékén található az ország legtöbb szőlőhegyi kápolnája; szám szerint: huszonnégy. Ezek bemutatására 2010-ben írtam egy kis könyvet, inkább füzetet, amelyet a Tapolcai Városszépítő Egyesület adott ki és szerencsére ezres példányszámban el is fogyott.
Nemrégiben örömmel láttam, hogy az általam írt füzet a minden év tavaszán megrendezésre kerülő Szent György-hegyi kápolnajárásnak is része lett. De arra jutottam, hogy ezt „élőben” is meg kell mutatni: 2010 nyarán így egy filmet is forgattunk a kápolnákról. Ez lett a sorozat első része, amelyet még kettő követett: 2011-ben a Balaton-felvidéki várakról, majd 2014-ben a környék gyönyörű hídjairól és vízimalmairól készítettünk egy-egy részt. Így ez a három film – a teljesség igényével – tematikusan mutatja be a Balaton-felvidék épített örökségét.
– Gyönyörű helyszíneket, mementokat tárnak elénk ezek a filmek. Melyek voltak a kedvencei?
– A kápolnákról szóló résznél elfogult vagyok: a „mi kápolnánk”, azaz a lesencefalui Szent Donát áll a legközelebb hozzám. De nagyon szeretem a Szent György-hegy eldugott kápolnáit (Diska-dűlő, Mogyorós-hegy, Szentkereszt), vagy a Tapolca melletti Véndek-hegy szinte megtalálhatatlan helyen rejtőzködő haranglábját is. A legszebb kilátás viszont elvitathatatlanul a csobánci Szent Donát kápolna mellől nyílik.
A várak közül talán azok a kedvenceim, amelyek a felfedezés örömével jártak és szintén kevésbé ismertek: ilyen a Velétei Palotarom, a szigligeti strand melletti, ma kilátóként „újjáépített” Óvár vagy a pécselyi Zádorvár. A harmadik részben bemutatott hidak és vízimalmok – mérnök létemre – mint műszaki alkotások vonzottak: fantasztikus a dörgicsei csúcsíves, boltozott kőhíd, a maga nemében „monumentális” nemesbüki viadukt; de hihetetlenül tetszenek a Balatonba csorgó sédekre épül vízimalmok (Csopak, Örvényes).
– Nagyon igényes, szépen megkomponált filmek születtek. Kikkel dolgozott ezeken a munkákon?
– Kicsi, de összeszokott stábunk volt: Lux Ádám színművész a narrátorunk, aki a forgatáson is részt vett, mert több kápolnát, várat, hidat és vízimalmot személyesen mutat be. Nagypál Ákos és Róna Tibor személyében profi operatőrünk és vágónk van, míg asszisztensként Pető Piroska, a Balaton-felvidék szőlőhegyeinek talán legkiválóbb ismerője volt segítségünkre.
– Manapság nehéz önállóan, saját költségen filmeket készíteni, Önnek mégis sikerült. Honnan van ez az elhivatottság?
– Ez leginkább elhatározás kérdés, nagyon szerettem volna elkészíteni ezeket a filmeket, amelyek létrejöttét javarészt saját magam finanszíroztam és csatlakozott néhány kisebb szponzor is. A harmadik film már az NKA (és a korábbi szponzorok) támogatásával készült. Ezeken a financiális nehézségeken hamar átlendített a forgatások öröme és szépsége, valamint az elkészült alkotások nagyközönség előtti vetítésének sikere.
– Több szállal is kötődik a Balatonhoz. Mik a jövőbeni tervei a térségben? Új film vagy más is van a tarsolyban?
– Néhány évvel ezelőtt szerkesztettünk egy irodalmi felolvasó estet, Ábránd és költészet címmel, a Balatonról, amelyet évente egy-két alkalommal játszottunk Lux Ádámmal, Barlog Károllyal és Mesterházy Fruzsinával. Elég „nehéz”, de gyönyörű anyag, a Balaton elmúlt kb. kétszáz évének irodalma sűrűsödik benne. Leginkább „vájtfülű” Balaton-szerelmeseknek való. Remélem, fogjuk még játszani.
Lennének még filmes elképzeléseim, de az elmúlt években sajnos kevesebb időm jut erre. Szeretnék még a környék templomromjairól – csak ezekből 44 található közvetlenül a Balaton-felvidéken –, illetve a kilátókról forgatni. Emellett szeretnék részt venni Lesencefalu – amely talán az egyik legszebb fekvésű, de egyben legeldugottabb település a környéken – megismertetésében. Szerencsére a jelenlegi polgármester, Oravecz Attila komolyan kezdett foglalkozni azzal, hogy fellendítse ezt most még talán méltatlanul ismeretlen falut, illetve a Lesence-vidéket. Ebben szeretnék segítségére lenni.
Nagy örömömre szolgál, hogy a Kovács Gyula erdész, Ambrus Lajos író és Szarvas József színművész által elindított őshonos gyümölcsfa-mentő tündérkerti mozgalomnak – amelynek a Kárpát-medencében most már száznál is több kertje van – lesz egy gyümölcsöse a lesencefalui szőlőhegyen, amelynek terveink szerint a három lesencevidéki falu gyermekei lesznek a gondnokai. Ezek a szép – balatoni – terveim, remélem, valóra válnak!
Tóth Péter filmjeiről még több információ itt található.
