Szaniszló Hajnalka | 2019.09.24. 10:00
Fontos kutatás zajlik a Balaton vizével és élővilágával kapcsolatban
A klímaváltozás hatásait vizsgálják a Balaton vízkészletére, belső áramlási viszonyaira, élővilágára. Ennek részeként már elkészült a környezeti hatástanulmány, a Balaton nádgazdálkodási terve, és a tó mederanyagának minőségi, mennyiségi felmérése.

A tanulmány megállapításai alapján emelték meg a Balaton üzemeltetési vízszint-maximumát 120 centiméterre, és folyik a megemelt vízszinthez igazodó partvonal szabályozási-tervének elkészítése is.

A Balaton víz-és partvédelmét szolgáló kutatások és fejlesztések a következő években is folytatódnak. ezek közül a Sió-zsilip átépítése és a Sió-csatorna meder-rehabilitációja lesz a következő projekt, idén október elején. Az uniós projektek gazdája a Balatonért felelős Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködve.

Kötél-Kovács József és családja mikroszkópok alatt nézte meg a tó legkisebb élőlényeit

– 2017-ben indult, és várhatóan jövőre fejeződik be az az egymilliárd keretösszegű projekt, amelyben átfogó balatoni környezeti megfigyelő és tájékoztató rendszert építenek ki. A térség ökológiai rendszerét, társadalmi, gazdasági változásait is vizsgáló program fontos támpontokat ad Balatonnal kapcsolatos központi intézkedések kidolgozásához. A projekt keretében jutnak eszközökhöz partnerszervezetek – a meteorológiai szolgálat, a Tihanyi Limnológiai Intézet, és a Balaton Fejlesztési Tanács – , és épülnek a tóban lévő, már vízjogi és hajózási engedélyekkel rendelkező szigetüzemű kutatóállomások – közölte Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője.

A klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásaival már mi is többször foglalkoztunk, itt találod a cikkeket.

Az élőlények nehezen tolerálják az extrém időjárást; Fotó: Ujvári Klaudia / zaol.hu

A legnagyobb projekt 2022 januárjában fejeződik be a tervek szerint, ez a tó levezető rendszerének korszerűsítését: a Sió-zsilip átépítését és a Sió-csatorna vízeresztő képességének növelését eredményezi – mondta Csonki István. Hangsúlyozta, a megemelt vízszinttel megtartott víztöbblet, és az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt is szükség van a balatoni vízeresztések hatékonyabbá, gyorsabbá, biztonságosabbá tételére. A projekt megvalósítását az EU 14,5 milliárd forinttal, a magyar állam pedig 4,4 milliárd forinttal finanszírozza. Ennek részeként átépítik a Sió-zsilipet, továbbá ahol ez szükséges, áthelyezik, erősítik a Sió töltését, depóniákat készítenek, mederrézsűt állítanak helyre, és monitoring-rendszert fejlesztenek, és hajózhatóvá teszik a csatornát. A projekt kivitelezése idén októberben kezdődik.

Tudtad, hogy a balatoni élőlények is nehezen tolerálják az extrém időjárást?

A kis Dorina érdeklődve figyelte a balatoni halakat az egyik akváriumnál

Még előkészítés előtt áll a 2023. őszén záruló, 3,78 milliárd forintos projekt a Balaton vízminőségének megőrzésére, illetve javítására, a Balaton északi partján lévő nádas szűrőmezők állapotfelmérésével, fejlesztésével. Olyan létesítményeket újítanak fel, illetve építenek majd, amelyek a Balatonba, zömében az északi partról érkező vízfolyások felől biztosítanak védelmet a tó számára, a befolyó vízzel érkező hordalékot, uszadékot tartják majd vissza. A projekt részeként újra működésbe hozzák a Lesence-szűrőmezőt és a Lovasi-tározót, felújítják a Kis-Balaton Védelmi Rendszer műtárgyait, és gépeket vásárolnak .

Az igazgató beszámolt arról is, hogy év végéig befejezik annak a 41,5 milliárd forintos keret felhasználásának tervezését, amelyet a 2016-os balatoni kormányhatározatban nevesítettek balatoni vízgazdálkodási fejlesztésekre, köztük a vízszintemeléssel kapcsolatos feladatok elvégzésére. Az összeget a mélyfekvésű balatoni területek feltöltésére, partvédőművek felújítására, építésére, vízminőség-védelemi fejlesztésekre, továbbá mederkotrásra fogják fordítani – tette hozzá Csonki István.

 

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva