Balatoni kőolajkincs
A balatoni kőolajkincs nem legenda, a Tó-retró blog foglalta össze a történetét. A magyar olajkitermelés aranykorának a XX. század eleje számít.
Zalában és Somogyban talált olajat az akkori világ egyik vezető olajvállalata, a Standard Oil Company, amely vegyesvállalat formájában volt jelen Magyarországon. Megállapították, hogy az olaj a Balaton medre alatt húzódik, a Siófok-Thany-Lovas háromszögben állítólag már 600-800 méter mélyen rá lehet bukkanni.
1939 és 40 telén próbafúrásokat végeztek a Balaton jegén, ám ezután a cég szakemberei távoztak az országból, és máig nem tudni, hogy milyen eredménnyel jártak. A vállalat hazai részlegére ugyanis hamarosan rátették a kezüket a németek, ezután a létesítmények nagy részét lebombázták a szövetségesek. 1948-ban koncepciós per indult a vállalat vezetői ellen, mert azt állították, hogy a cég készakarva fogta vissza a kitermelést és nem folytatta a kutatásokat.
Kőolajkincs vagy turizmus?
A Balatonnál élők finoman szólva nem lelkesednének azért, hogy bármikor olajfúrások csúfítsák el a tájat, és felbolygassák az ökológiai egyensúlyt. Ez a veszély egyelőre nem fenyeget, mert a költségek óriásiak lennének a babócsai Kalányos István szerint, aki 34 évig dolgozott az olajszakmában, a fúrómesteri címig is eljutott, és az Iraki becenevet azért aggatták rá, mert a Közel-Keleten is dolgozott.
– Az nem vitatéma, hogy a Dráva mentén és a Balatonnál is van rejtett energiakészlet és kőolajkincs. A fúrások az bizonyítják, hogy sok helyütt tör vagy törhetne fel termálvíz és földgáz az országban, de ezek kitermeléséhez súlyos milliárdok kellenének – osztotta meg velünk a tapasztalatait. – Ha külföldiek segítenek be a kitermelésbe, annak az az ára, hogy nagy százalékban viszik ki a földgázt és az olajat. Éppen ezért, ha a 90-es években végeztünk a fúrással, a kút megkapta a tolózárat, ami az elzáró szerkezetet jelenti. A kutak többségét azóta sem nyitották meg.
Tömegközlekedéssel is eljuthatsz a Balatonra! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Forrás: sonline.hu