A Balaton kiszárítási terve
1776-ban Krieger Sámuel mérnök, térképész készítette el a Balaton lecsapolási és kiszárítási tervét.A víz elvezetését követően csak egy kis csatorna vezetett volna végig a tó közepén, ezt használták volna hajózásra. Krieger igencsak elgondolkodtató tervének oka az a termőföld „éhség” volt, amely a korszakot nagyban jellemezte. A Balaton így csak a Dráva-Duna vízi útszakasz egyik csatornája maradt volna.
A balatoni Atlantic City terve
„Fürdővárossá akarjuk kiépíteni Budapestet, európaivá akarjuk varázsolni a nagy magyar tengert…” – olvashatjuk a Színházi Élet egyik korabeli számában. 1929-ben ugyanis egy érdekes tavi terv született, Pogány Móric műépítész jóvoltából. Atlantic City néven válhatott volna a Balaton partja tengerparti világvárossá. Tervében modern építményeket: gyógyépületeket, színházakat, stadionokat, hangárt, pálmaházákat, nagy épületcsoportokat, alagutakkal megközelíthető emeletes strandfürdőkabinokat, felhőkarcolókat, széles sugárutakat is elképzelt a Balaton mellé és a fővárosba is.
Olimpiai sportváros Tihanyban
Szintén az 1929-es évben sok cikk született Klebelsberg Kuno kulturális miniszter nyilatkozata kapcsán. Klebelsberg ugyanis sportvárost szeretett volna megvalósítani a tó partján, Tihanyban. A nagyszabású tervek között szerepelt egy hatalmas sporttelep, uszoda, atlétikai pálya megépítése. E terv részét képezte, hogy 1931-ben a telepet „tihanyi magyar olimpiával fogják felavatni”.
Monte Carlo Aligán
1943-ban átfogó tervek készültek, „NagyBudapest tengeri fürdője, Balatonaliga” fürdőtelepének modern kialakítására. A Monte Carlo néven elkezdett, a korszakban igen modernnek és nívósnak számító építkezés tervét az USA-t is megjárt kiváló tervező-testvérpár, Olgyay Aladár és Olgyay Viktor készítette. Aliga Magyarországon az első egységes beépítésű fürdőtelep lett volna egész sor szállóval, társasházzal, vízikávéházzal, szabadtéri színházzal, 2000 személyes vendéglővel és kávéházzal, yachtházzal, gyógyszállóval, az aligai magaspartra felszálló lifttel, golfpályával… A második világháború ellenére az építkezések el is kezdődtek. Így valósulhatott meg a Csongor és Tünde szállóépület, valamint az aligai Községháza épülete.
Hasonló látványt szeretett volna, mint Monte Carlo Foto: Fortepan
Híd a Balaton felett, alagút a tóban
1912 augusztusából származik a következő híradás: „A kormány hír szerint, azt tervezi, hogy Tihany és Szántód között hidat létesítsen a Balatonon. A híd költsége hat millió korona volna.” A tervet hamarosan el is vetették. Később újból felmerült egy híd megépítésének szükségessége, majd egy még hajmeresztőbb gondolat.
Ezt írta a Magyar Nemzet 1972-ben: „Felmerült egy Tihanyt Szántóddal összekötő híd építésének gondolata is. Ez viszont a tájképet rontaná, különösképpen akkor, ha pillérekre épülne, márpedig ezt az ezerkétszáz méteres távolságot más módon nehéz lenne áthidalni. A legkézenfekvőbb megoldásnak ígérkezik egy víz alatti betonalagút építése Tihany és Szántód között. A gondolattal már foglalkoznak az építészeti szakemberek.”
Nyitókép: illusztráció / shutterstock