Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke az alábbiakra figyelmeztet bennünket!

– Amikor a meteorológiai előrejelzések szerint a tartósan 0 fok alatt marad a hőmérséklet, és elindul a vizek hártyásodása, fagyása, még nem jelenti azt, hogy biztosan lesz sportolásra alkalmas jegünk.

– Kikötők területén minden esetben szigorúan tilos a jégen tartózkodni! Ugyanez a helyzet az olvadó jéggel, ha elkezdődik a felmelegedés, nem mehetünk a befagyott vizekre.

A hízásban levő jég felülről, a levegő hőmérsékletétől fagy be, alul a víz melegebb. A Balatonban sok helyen források is vannak, melyekből akár 5 fokos víz fakad, ezeken a helyeken sokkal lassabban, nehezebben hízik, vastagodik a jég.

A nemzetközi 4-8-12-16-os szabály szerint a fagyásban, hízásban levő jégre az alábbi feltételekkel mehetünk:
A fagyásban levő jégnél, minimum 4 cm vastag jég egy embert tarthat meg.

A 8 cm-es és afölötti jég biztosan megtart egy korcsolyázó embert vagy egy kisebb embercsoportot.

A 12 cm vastagságú jégen már nagyobb súlyú sporteszköz, akár jégszán is használható, és nagyobb számú embertömeg is biztonságosan a jégen tartózkodhat.

16 cm jégvastagság fölött már nagyobb létszámú sportolótömeget és sporteszközöket is megtart a jégpáncél.

– Sokan köveket dobálnak a hízó jégre, hogy ellenőrizzék, elég vastag-e. Ez egy nagyon rossz szokás, ráadásul balesetveszélyes is! Ne tegyük! A part menti kövek a partot védik, azért vannak ott, nem pedig azért, hogy ezt a jégre dobáljuk! Fokozottan balesetveszélyesek lesznek, ha sportolásra alkalmas lesz a jégréteg, hiszen könnyen áteshetünk rajtuk. Másrészt nagyon elcsúfítja a környezetet!

Ha szeretnénk tudni, hogy alkalmas-e már a jég a sportolásra, a kődobálás helyett figyeljük a híradásokat. Ha lesz korcsolyázásra alkalmas jég, akkor a helyi önkormányzatok kijelölik az arra alkalmas területeket. Egészen addig a jégen tartózkodni életveszélyes!