Sáfián László 16 éve intenzíven versenyez hazai – és nemzetközi vizeken, illetve kétszer átkelt az Atlanti-óceánon. Azonban a világ vizeinek megismerése után is imádja a Balatont, a balatoni vitorlázást.
– A víz már gyerekkorom óta meghatározó része az életemnek, hiszen általános iskolában már versenyzerűen kajakoztam, utána jött a szörf, mint fanatikus, nagy szerelem, végül a vitorlázás győzedelmeskedett. Minden hétvégét a Balatonon töltöttem, így eladtam a ráckevei ingatlanomat is, mert oda már csak füvet nyírni jártam, az addigi rajongásom már csak nyűg volt. Feladtam a skite-ozást, a búvárkodást, mindent, annyira elvarázsolt a vitorlázás. Ma már nem is csinálok semmi mást, csak vitorlázom. Télen meleg helyeken, legfőképpen a Karib térségben, tavasszal és ősszel az Adrián, nyáron pedig a Balatonon, mert ilyenkor ez a legjobb hely a világon.
– Alapítottál egy csoportot a facebookon, ahol hajósok és hajózni vágyók találhatnak egymásra. Honnan jött a gondolat?
– Volt olyan ismerősöm, aki azért adta el a hajóját, mert nem volt hozzá megfelelő személyzet, meg mancsaft. Nem tudott rendesen vitorlázni, mindig gondja volt azzal, hogy megtöltse a hajót emberekkel. Ráadásul sokáig volt az a téves elképzelése az embereknek, hogy a vitorlázás az egy elit sport, nagyon-nagyon drága, és kizárt dolog, hogy be lehessen kerülni ebbe a társaságba csak úgy, az utcáról. Én pedig úgy gondoltam, hogy valahogy össze kéne hozni azokat az embereket, akik akár ingyen szeretnének vitorlázni, és azt, aki szeretné, hogy állandó segítői legyenek a hajóján. Erre például tökéletes fórum a SAILING TERMINAL mancsaft és hajó kereső facebook csoport.
– Hogyan működik a csoport?
– Most is láttam, hogy egy csapat egész jövő szezonra keres versenyezni vágyókat. Ők azt szeretnék, hogy a jelentkező legyen megbízható és segítőkész. És van a másik oldal, akinek van a hétvégén szabadideje, és szívesen jönne, ő pedig vitorlázni szeretne.
– Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha nekem van egy hajóm, te pedig szívesen lennél a legénység tagja, akkor ezt ingyen és bérmentve hozzuk össze, csupán azért mert mindkettőnknek jó ez az együttműködés?
– Van olyan kapitány, aki még abba is belemegy, hogy fizesse versenyen a nevezési díjadat – ami 3-10 ezer forint között van, attól függően, hogy hány napos, milyen kaliberű a verseny. Mondjuk, ha kifizeti a mancsaft azt a 3-5 ezer forintot, azért általában a szervezők adnak egy vitorlás pólót, amit menet közben is tud használni, és jár hozzá egy esti vacsora is az eredményhirdetés után. Ez persze megállapodás kérdése, de nem hiszem, hogy ezen múlna az együttműködés, hiszen itt általában mindkét fél imád vitorlázni, és szükségük van egymásra.
– Ha van nekem egy több millió forintos hajóm, és szeretnék indulni például a Kékszalagon, akkor valószínűleg nem az utolsó pillanatban szedem össze a legénységet, hanem – ahogy a nyertes kapitányoktól hallottuk is – hónapokig kell készülni…
– Nem, ez nem feltétlenül van így. Például, ha néhány nappal a verseny előtt kiderül a széljelentésből, hogy igen erős szél lesz, akkor dönthetek úgy, hogy bár készen van a legénység, de mégis jó lenne még plusz két ember a hajóra. Már csak az is segítség, ha mozgósúlyként kiülik a hajót. Már gyorsabb vagyok, mert a visszabillentő erő nagyobb. Márpedig akár 20 centi is számít a versenyen!
– Tehát, ha teljesen laikusként most kitalálnám, hogy szeretnék részt venni a Kékszalagon, akkor milyen feltételeknek kell megfelelnem?
– Azért az jó lenne, ha láttál már legalább hajót. (nevet) Az idei Kékszalagon én úgy indultam, hogy voltunk kilencen, ebből hárman voltak írástudók, vagyis gyakorlott hajósok, a többi pedig felszállt a hajóra azért, hogy ha tud, segít, de alapvetően azért jött, mert egy hatalmas nagy élmény számára, hogy részt vett a Kékszalagon. Persze, vannak olyanok is, akik nagyon komolyan veszik, és még azt is meghatározzák, hogy hány kilogramm felszerelés lehet a hajón. Sőt, van ahol a Kékszalag előtt például minden felesleges dolgot kipakolnak a hajóról, lemossák a hajó alját az esetleges lerakódásoktól, hogy csökkentsék a súlyt, új vitorlákat vesznek, nagyon-nagyon komolyan készülnek. A vitorlázók között hatalmas esemény a Kékszalag – amikor több száz hajó indul egyszerre.
– Egy ilyen, hosszú-hosszú órákig tartó versenyen milyen idegenekkel összezárva lenni a hajón? Ráadásul úgy, hogy bizonyos fokig egymásra vannak utalva az emberek.
– Nekem olyan nagyon-nagyon rossz tapasztalatom eddig nem volt. Egy nagyon erős szűrő gyakorlatilag a vitorlás társadalom. Én nagyrészt csak jó emberekkel találkoztam, olyanokkal, akik elkötelezettek a vitorlázás iránt, komolyan veszik azt. Tudják azt, hogy ha felkerülnek egy ilyen hajóra, akkor számítanak rájuk, és általában ők is megbecsülik a lehetőséget.
– Ha valaki reggel azzal a gondolattal kel, és este azzal fekszik, hogy vitorlázni szeretne, mit javasolsz, hogyan kezdjen neki?
– Először is meg kell találnia azt a hajótípust, azt a hajóosztályt, ami az igényeinek megfelel. Amikor elmész például egy vitorlásversenyre, és látsz mintegy kétszáz hajót, akkor el tudod mondani, hogy ez ezért nem tetszik, az meg másért igen. Ugyanúgy, mint egy autónál. Megnézed, hogy milyen vezetni, mennyire érzed a kocsit, mennyire kényelmes…
– Ez szépen hangzik, de hol tudok kipróbálni akár többféle vitorlást is?
– Erre is tökéletes fórum a SAILING TERMINAL mancsaft és hajó kereső facebook csoportunk. Beírod az igényeidet, hogy mit szeretnél. Mondjuk egy Balaton 25-ös, az egy nagyon közkedvelt hajó. Kiskategóriában nagyon jó indulatú, biztonságos hajó. Beírod a csoportba, hogy szeretnél ilyen hajóval menni. Akinek van, nagyon sokszor lehetőséget is ad arra, hogy a kezdőknek megmutassa. A csoportban rengeteget segítenek egymásnak a hajózók a szakember keresésben, az oktatók keresésében és egyéb más kérdésekben is.
– Hogyan válasszam ki, hogy hova menjek oktatásra? Elképzelhető, hogy akár már jövő nyáron vitorlázhassak?
– Először is el kell döntened, hogy akarsz-e majd önállóan vitorlázni, mint kapitány. Akkor le kell raknod majd a vizsgát. A másik lehetőség, amikor ez nem vonz, te csak élvezni szeretnéd a vitorlázást valaki mellett, részt venni egy-egy eseményes, vagy akár csak hétköznapi vitorlázáson. Erre is sokszor van igény mindkét oldalról – a társakat kereső kapitány és hajózni vágyó „kevésbé profi” oldaláról is. A csoportban a többiek véleményét is megkérdezheted, hogy szerintük hol oktatnak a legjobban, kik oktatnak a legjobban, hol érdemes megszerezni a jogsit, esetleg még hajót is bérelhetsz náluk…
Ha eldöntötted, akkor nagyon gyorsan vitorlázhatsz. Én például manővertréningeket tartok, ahol öt alkalommal már olyan szinten megtanítalak vitorlázni, hogy ki tudsz állni a kikötőből és nagyon nagy baj nem történhet a vízen sem. Az oktatásokon megtanítanak arra, hogy mi mire való, hogyan kell kezelni, hogy melyik poszton mit kell csinálni, és ezeket gyakorolhatod akár a kormány mellett is.
– Gondolom azért van elméleti oktatás is, például a különböző szelekről…
– Persze, az egész elméleti oktatással kezdődik. Vannak például szél alapismeretek. Tudnod kell például, hogy széllel szemben nem fog menni a hajó, az orrát annyira el kell fordítani, hogy a vitorlák megteljenek széllel, akkor lehet legélesebben a szél felé menni. De a vitorlázás egy nagyon-nagyon kreatív dolog, ezt egy életen át tanulod. Egy dolgot meg lehet oldani ötféleképpen, egy csomót megkötni akár háromféleképpen…
– Ha úgy döntöttem, hogy vitorlázni szeretnék, akkor mire számítsak anyagilag. Mennyibe fog ez nekem kerülni, mire odáig eljutok, hogy jövő nyáron bérelhetek egy hajót, és azt kapitányként vezethetem?
– A bérlésre napi szinten számíts 30-100 ezer forintot. Egy 30 ezres kishajón 4-5 fő fér el, a 100 ezres nagy hajón akár tizenketten is eltölthetik az időt. A kapitány díja, aki ott folyamatosan oktat, 25-40 ezer forint naponta. Egy 10 fős baráti társaságnak például egy ilyen hétvége, fejenként 25 ezer forintjába kerül. (2 x 125 ezer forintos napidíjjal számolva.)
– A családnak is remek program lehet így a vitorlázás…
– Én húsz éve vitorlázom, és négy éve már ebből is élek. Rengeteg visszajelzést kaptunk, és én is megerősíthetem, hogy amint rálép az ember a hajóra, megszűnik a külvilág, megszűnnek a szárazföldön hagyott problémák, ügyes-bajos dolgok… Mindenkinek ki kellene próbálni!