A Perseidák meteorrajról időszámításunk után 36-ból is maradtak írásos feljegyzések, de a kutatók szerint sok ezer éves is lehet. A szakértők szerint egy üstökös áramlatának szétszórt pora okozza a csillaghullást, melynek legsűrűbb részén idén augusztus 11-13 körül haladunk át. Ez azt jelenti, hogy a július 23-án kezdődött – de elég ritkás, óránként néhány alkalmas – csillaghullási periódusban a hétvégén óránként akár 200 hullócsillagot is láthatunk az égen. A tapasztalatok szerint a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi irány kicsit kedvezőbb lehet.

A csillagászokénál romantikusabb verziók szerint Perszeusz, a görög mitológiában magának Zeusznak a fia. Anyja az argoszi királylány Danaé, akit Zeusz aranyeső képében termékenyített meg a mitológiai történet szerint.

Egy másik változat viszont Szent Lőrinc könnyeinek tartja az augusztusi csillaghullást. Szent Lőrinc a hagyomány szerint i.sz. 258. augusztus 10-én halt vértanúhalált. Akkoriban azonban még nem a mai időszámítást használták, így a két eseményt több száz évvel később kapcsolta össze a néphagyomány.

Péter Imre‎ fotója a Perseidákról Fotó: Facebook – ViharVonal Viharvadász Csapat

A meteorok megcsodálásához nem kell látcső, inkább heverjünk ki egy nyugágyba, és kellemes beszélgetés közben kémleljük az eget. Ha nem lesz felhős az idő, akkor az esti órákban is láthatunk néhány tucatnyi lepottyanó csillagot, de a kora hajnali órákban még többre számíthatunk.

S, hogy hol érdemes meglesni a hullócsillagokat? A közvilágítástól, a települések fényeitől kissé távolabb, akár kedvenc kilátónkból, vagy éppen a Balaton közepéről.

A kívánságlistát ne felejtse otthon senki, hiszen ha hullócsillagot látunk, és kívánunk valamit, s ezt a kívánságot senkinek nem áruljuk el, akkor egy éven belül teljesül. 🙂