Tisztelt ügyvéd úr!
2005-től a vitorlás hajónk társammal közös tulajdonunkban volt – 50-50 százalékban megosztva – egészen 2013. július 13-ig. Ekkor egy adásvételi szerződés keretein belül társam eladta részemre az ő tulajdonrészét. Ily módon a hajó teljes mértékben az én tulajdonom lett. Ezt a változást azonban a hajólevélben nem vezettettem át, mert közben a hajót is le kellett volna vizsgáztatnom. A hajóra sokáig társat vagy vevőt kerestem. Most úgy tűnik, sikerült vevőt találnom.
Kérdésem, hogy a hajóm teljes tulajdonát igazoló adásvételi szerződés alapján köthetek-e az én vevőmmel adásvételi szerződést, melynek birtokában az én vevőm bevezetheti teljes tulajdonát a hajóra a hajólevélen, vagy nekem előtte a hajólevélen is át kell vezettetnem az én 2013-as hajóvásárlásomat?
Tisztelettel:
K Z
Kedves Olvasó!
Hajó adásvételek során meglepően gyakran találkozom hasonló kérdésekkel. Ahogy minden ilyen történetben, az Ön esetében is a hajók és úszólétesítmények lajstromozásáról szóló kormányrendelet segíti az eligazodást. A jogszabály szerint az adásvételi szerződés megkötésére ügyvéd közreműködésével, meghatározott formai és tartalmi kritériumok szerint kerülhet csak sor, a tulajdonjog-változás átvezetését, más szóval a hajó „átírását” pedig az újdonsült vevőnek harminc napon belül kérelmeznie kell a hajózási hatóságnál. A határidő jogvesztő, és néhány kivételes esettől eltekintve nem módosítható.
Kevesen tudják, hogy a műszaki vizsga érvényessége nem feltétele a tulajdonjog átvezetésének. Sokáig parton tárolt, rossz állapotú, átépítés vagy felújítás alatt álló hajók esetében gyakran előfordul, hogy a hajó műszaki szemle nélkül cserél gazdát, és a vizsgáztatást a vevő csak később, a munkálatok befejezése után végzi el. A hajózási hatóság ilyenkor új hajólevél kiállítása nélkül, külön határozatban dönt a tulajdonjog változásról.
Sajnos az Ön esetében a harminc napos határidőből régen kifutottunk, így a 2013-as szerződés alapján a tulajdonjogát már nem lehet bejegyeztetni, és emiatt a hajót továbbértékesíteni sem tudja. A hajózási hatóság által is elfogadott, jogszerű megoldás a korábbi adásvételi szerződés megerősítése, és ezután az új vevővel való szerződéskötés.
Mindkét esetben fontos, hogy a szerződések megfelelő formában, ügyvéd előtt kötessenek, és időben be legyenek nyújtva a hatósághoz. Ha a hajót vizsgáztatni is szeretnénk, akkor a hivatalos szemleidőpontok közül választva szemlekérelmet is be kell majd nyújtanunk.
Számos olyan balatoni esettel találkoztam, ahol a hajó vitorlázó társak, kikötői szomszédok, barátok között cserélt gazdát, az évek alatt akár többször is, és az örömteli túrázások, versenyzések közepette a tulajdonosok elmulasztották a szükséges adminisztrációt. Habár jómagam is azt vallom, hogy a vízparton, vagy egy vitorlás fedélzetén ülve a legkevésbé a papírmunka hiányzik (ha hiányzik egyáltalán), a rendezetlen viszonyokból eredő jogi kockázatok miatt a hasonló helyzeteket érdemes mielőbb rendezni, hogy mire a kikötőben ringatózó hajónkhoz érünk, csak a nyugalom, a kikapcsolódás és a hajózás élvezete maradjon az egyetlen dolgunk.
Kik is a vitorlázók? Mit keres Litkey Farkas és Petrányi Zoltán két túrahajón? Mire jók a hajókonyhák? Hová tűntek a legendás hajók? És melyik a világ legszebb vízilova? Többek között ezeket tudhatják meg a Vitorlázás Magazin legfrissebb, 2019/6-os számából.
Keresd a Vitorlázás Magazin idei 6-os számát a nagyobb újságárusoknál, vagy rendelje meg itt!
