Mint tudjuk nagyon kevés halat fogyasztunk mi, magyarok. Bitay Márton, földügyekért felelős államtitkár szerint bőven le vagyunk maradva ezen a téren, az uniós halfogyasztási átlag töredékét sem érjük el. – Ezen még nagyon sokat kell dolgozni – hangsúlyozta az államtitkár Siófokon, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNPZRT) által szervezett V. Balatoni Horgászkonferencián.
De mi van, ha az ember szeretne enni, de nem is tud balatoni halhoz jutni?
A kormány 2013 decemberében betiltotta a kereskedelmi célú halászatot a természetes vizeken, a halászat megszűnése óta magából a Balatonból nem juthatnak halhoz a parti éttermek, vendéglátóhelyek, ami miatt több szakember és szervezet is felemelte már a szavát.
– Nem feltétlenül jelenti a balatoni hal csak azt a halat, amit a balatoni mederből fognak ki. Megvannak azok a halgazdálkodási módszerek, amelyekkel kiváló minőségű balatoni halat lehet előállítani és ezekkel ki tudják majd szolgálni az igényeket – mondta a konferencián Bitay Márton, célozva arra, hogy miután megkapta a „balatoni hal” oltalom alatt álló földrajzi jelzést a Balatonban élő, illetve a Balaton vízgyűjtő területén szaporított és nevelt fogassüllő és ponty, a tó vízgyűjtő területén a halastavakban megtermelt hal is balatoni halnak nyilvánítható.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy egy másik állami cég, a tógazdaságokat tulajdonló Balatoni Halászati Zrt. megszüntetésével, vagy beolvasztásával a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-be olyan állami haltermelési eszközökhöz jut az utóbbi cég, mellyel egy kereskedelmi, értékesítési láncolatot lehet majd kialakítani, így megfelelő minőségben tudjuk majd ellátni az értermeket is. – Házon belül meg kell oldani, hogyan lesz a két állami cégből egy, és akár következő negyedévben pontot tehetünk a dolog végére – mondta a LikeBalatonnak az államtitkár.
Haltelepítés
Hogy miért is fontos mindez?
Mert újabb tógazdaságokkal bővülhet a BHNPRT, ahol olyan ökohalat tud majd a cég előállítani, amely alacsony népesítéssel, a kiváló vízminőség folyamatos fenntartásával extenzív módon termelődik meg. Ezek a halak legfeljebb a Balatonból származó vándorkagylót fogyaszthatnák, vagyis azt a takarmányt, amit Balatonban élő társaik, ezzel is hozzájárulva a kiváló húsminőség kialakulásához. 2009-ben még csak 40 hektáros saját tulajdonú tógazdasággal rendelkezett a BHNPZRT, a bővítés segítéségével azonban 2021 januárjára 800 hektárra növekedhet ez a terület, például a fonyódi és a mórichelyi tógazdaság megszerzésével.
Mi várható a horgászturizmus területén?
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a LikeBalatonnak elmondta, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett a horgászjegyár-bevétel annak ellenére, hogy nem is emeltek árat. Idén várhatóan 800 millió forint folyik be ebből a kasszába. Közel 80 ezer horgász jelenik meg a vízparton, idén 10 százalékkal emelkedett a számuk, jegyáremelés nem várható.
A vezérigazgató szerint „egyre jobban szűkül a parthoz való hozzáférés, vagyis több partszakasznak kellene a horgászok rendelkezésére állni.” Több horgászkikötőre és sólyatérre lenne szükség, hogy be tudjanak jutni a nyílt vízre a pecások.
Horgászcsónakok Siófokon, az Aranyparton (fotó: Krausz Andrea)
Egy igazi horgászturisztikai attrakciót is átadnak jövő márciusban, mégpedig a keszthelyi Horgászturisztikai Centrumot, ahol 16 apartman áll majd a vendégek rendelkezésére és igény szerint akár vezetett horgászatokra is lehetőség lesz.
Krausz Andrea
