Míg korábban a Dunában Budapestnél köbméterenként ötven részecskét mutattak ki, addig a Balatonban, valamint az azt tápláló Zala folyóban 5-10 részecskét: leginkább polietilént találtak, de felfedeztek polipropilént, polisztirolt, továbbá poli(vinil-kloridot), azaz PVC-t is.
Olvasói fotó: Nagy-Szabó Csilla
Miért veszélyes a mikroműanyag?
- A nagyméretű PET-palackot nem esszük meg, de bármily fura, a fizikai-kémiai hatások során aprózódó műanyagokat igen. A mikroműanyagok pedig anyagukban is kémiai veszélyt hordoznak, ám mivel képesek a vizekben jelen lévő szerves szennyezők megkötésére, így azokat is koncentrált formában juttatják az élőlények szervezetébe.
- Külföldi vizsgálatok szerint akár 5-110 µm-es részecskék is átjuthatnak a bélfalon, és kimutatták már például kutya vénájában, sőt, a legkisebb mikroműanyag darabok behatolhatnak a szervekbe is.
- Közismert tény, hogy a hagyományos csomagolóanyagokból (élelmiszerekkel érintkező anyagok) a vegyületek – különböző mértékben – bejutnak az ételbe.
- A mikroműanyagok a tápcsatornájába jutva önmagukban is veszélyesek, ugyanis eltömhetik azokat, ráadásul különböző szennyezőanyagok tapadhatnak meg rajtuk, így az emberre nézve is kockázatot jelentenek, hiszen a tengeri halak, kagylók az élelmiszerláncba is bekerülnek.
- A felszíni vizek mikroműanyag-tartalma miatt a Balaton vízitúrázásra és fürdésre továbbra is alkalmas.
- Egyes műanyag adalékok képesek hormonháztartást zavaró hatást kiváltani emlős tesztszervezetekben, sőt megjelenésüket már emberek szervezetében is ki lehet mutatni.
– Körülbelül 10-15 éve foglalkozik a tudomány a mikroműanyagokkal, és már sokmindent tudunk róluk, de még mindig sokkal több amit nem ismerünk a környezetre és akár az emberekre kifejtett rövid- és hosszútávú hatásukról – mondta el a likeBalaton.hu kérdésére Bordós Gábor, Wessling Hungary Kft. projektvezetője. – Nemzetközi szinten sokféle negatív hatását kimutatták már a mikroműanyagoknak, de ezek még inkább különálló vizsgálatok voltak, átfogó kockázatbecslés még nem készült.
A mikroműanyagok 5 mm-nél kisebb műanyag darabok. Ezek lehetnek különböző típusú és tulajdonságokkal rendelkező műanyagok, golyó, szál, vagy más formájú darabkák, sőt, egészen picike, szabad szemmel akár nem is látható műanyagdarabok, melyek például a szervezetünkbe bekerülve problémát okozhatnak.
Amikor az árokpartra dobod a szemetedet, amikor szennyezed a Balatont – jusson eszedbe, hogy neked most „csak egy felesleges flakon volt”, de könnyen lehet, hogy hamarosan valaki már régen eldobott felesleges flakonjának apró-apró darabkái fognak bekerülni a te vagy gyermeked szervezetébe! Márpedig ezt is jelenti a Balaton – és a többi felszíni vizünk – mikroműanyag szennyezettsége!
Illusztrációk: shutterstock
