Keszey Ágnes | 2020.08.22. 06:00
Így készülnek a legszebb fotók a balatoni viharokról
"Amikor más már ki sem tenné a lábát, vagy alszik már, akkor jön el az én időm" - írja magáról Kovács Ferenc a közösségi oldalán. Hogy mit is takar e rejtélyes mondat? Kevesen vannak, akik a Balatonnál a vihart várják. Ő azonban igen. Amikor az időjárásjelentés esőt és villámokat jelez, ő elindul fényképezőgépével, hogy megörökítse az égi jelenségeket.

Derült égből – villámcsapás

Nincs egy évtizede, hogy rendszeresen kezdett el fotózni a keszthelyi Kovács Ferenc.

Kovács Ferenc fotója – Jégvarázs

 

Már kezdetektől a természet nyűgözte le, így gyakran járta a közelebbi és távolabbi térségeket.

Kovács Ferenc fotója – Jégvarázs

 

Nem készült viharvadásznak, mondhatni, mint derült égből villámcsapás lett jelen az életében ez a cseppet sem veszélytelen hobbi – és amit minden óvintézkedést betartva űz.

Kovács Ferenc fotója – Keszthely

 

– Hét éve egy naplemente fotózásakor jött egy vihar, amikor megörökítettem az első villámomat. Innentől kezdve csak ez érdekelt. Szerintem ez a fotózás egyik legnehezebb műfaja. Az adrenalin mindig benne van az emberben ilyenkor – foglalta össze a fotós. Persze, azért ennél többet is elárult e szokatlan hobbiról. Többek között azt is, hogyan készülnek a fotók.

Minden kép készültét megelőzi a várakozás a viharra. Míg a Balatonnál mindenki azért figyeli az időjárás-jelentést és a meteorológiai alkalmazásokat, hogy tudja, mikor lesz jó idő, mikor mehet kirándulni, strandolni, addig Kovács Ferenc a viharjelzés közeledtét várja.

A jó képek reményében több tíz kilométert is utazik, ha van ideje. Így például a Balaton mellől indult már Letenyére is, hogy megörökítse a Magyarországra belépő szupercellát. Naponta többször is ránéz az előrejelzésekre.

Kovács Ferenc fotója – Letenye mellett

A jó fotó kedvéért hajnalok hajnalán is felkel

— Van három program a telefonomon, amik jeleznek, ha ötven kilométeres körzeten belülre ér vihar. Azt tapasztaltam, hogy legfeljebb 48 óra az, amire előre meg lehet mondani, hogy lesz-e vihar vagy nem. Ha éjjel kettő-három körülre van előrejelzés, akkor este összepakolom a felszerelésemet. Ilyenkor félórás időközökre állítom be a telefonomon az ébresztést, és ránézek az alkalmazásra, mi az aktuális helyzet. Ha már közelben van, felkelek, felöltözöm, és megyek. Ha időm engedi, akkor száz kilométerre is elmegyek – mesélte a viharvadász. Képeit rendszeresen közzéteszi a közösségi oldalon, s több újságban, online oldalon és magazinban is megjelentek művei.

Képek és élmények

Tavalyelőtt ősszel megnyílt első kiállítása is. A Viharok című válogatásnak a gyenesdiási Községháza adott otthont. A tárlatot a fotós jó barátja dr. Molnár András szerkesztő ajánlott az érdeklődők figyelmébe, s ő is megosztott néhány érdekességet a képek születésének történetéről, melyet ugyancsak Ferenc mesélt.

„Feri elmondta, hogy a viharvadászat nem egyszerű feladat, de arra törekszik, hogy a lehető legtökéletesebb fotókat készítse el, ezért mindig megpróbál a legjobb időben, a legjobb helyen lenni és tökéletesen időzíteni. Mint mondja, a viharvadászat az élete részévé vált, amely során mindig felejthetetlen és izgalmas élményekkel gazdagodik…Mikor más az ablak mögött szörnyülködik, hogy kint milyen cudar idő van, én kint vagyok egyedül a sötétben! Sokszor bőrig áztam, megettek a szúnyogok, de soha nem bántam meg, hogy kimentem. Még akkor sem, ha esetenként villámos kép nélkül is jöttem haza! Családtagjaim természetesen aggódnak értem, nem győzöm őket nyugtatni, hogy annak az esélye, hogy belém csapjon a villám elég csekély! Nyilván azokhoz az emberekhez képest, akik épp alszanak a lakásban, mindenképp több!

Amikor jobban rá tud készülni egy viharfotózásra párja Kriszti is elkíséri. Krisztitől tudom, hogy egy egy hétvégi ebéd vagy vacsora idejét nem az étel elkészülte határozza meg, hanem a vihar előrejelzés.

– Amikor nagyobb viharok várhatóak, akkor előre főzök, megsütöm a húst és készítem a szendvicset, hogy Ferinél legyen valami harapnivaló. Amikor nem megyek vele természetesen én is aggódom Érte, de sokszor fordul elő az is, hogy én itthon nézem a viharjelzéseket és mondom, Ferinek merre vannak nagyobb villámok.”

Kovács Ferenc

A fotósnak a helyszínen sok mi mindenre kell figyelni zúgó szélben, zuhogó esőben, cikázó villámok közepette.

—Az én felszerelésem jelenleg nem vízálló, úgyhogy amikor nagyon esik az eső, én már nem tudok fotózni. Mindig azt mondom, és ezt be is tartom, hogy mindig a saját életem védelme az elsődleges. Tehát amikor már közel vannak a villámok, visszaülök az autóba, és ha tudok, akkor onnan fényképezek – mondta el az óvintézkedésekről a likeBalatonnak Kovács Ferenc.

Kovács Ferenc fotója – Nemesbük

Tervek és véletlenek

A fotók között vannak előre tervezettek és spontán pillanatok is. Több olyan hely is van, ahol szívesen fotóz, ezekre gyakran visszatér. Persze, ehhez azt is tudnia kell, hogy honnan érkezik a vihar.

– Nagyon sokat járok ki a Hévízi-árokhoz, a nemesbüki kilátóra, a környékbeli mólókra. Keszthelyen és környékén sok helyszínt ismerek, ahonnan jó képeket lehet készíteni. Mindig azt mondom, minél magasabban vagyunk, annál jobb fotók születnek. Ezért szoktam leginkább vagy kilátóba menni, vagy felmenni a gyenesdiási Mária-szoborhoz, ahonnan messze el lehet látni. A nappali villámok fotózása a legnehezebb, éjszaka sokkal egyszerűbb villámokat fényképezni. Ilyenkor lehet hosszú expozíciós idővel készíteni a képeket, akár egy vagy két perceseket is. Ilyenkor viszont számolom, hogy hány villám volt, mert 7-8 után érdemes lekapcsolni az expozíciót. Ennél többnél ugyanis biztosan lesznek helyek, ahol kiég fotó.

Sok tudatosság, a technika és a természet ismerete is szükséges tehát az égi jelenségek megörökítéséhez, de olykor azért a szerencse is besegít.
– Szerintem nagyon sok múlik a véletlenen, a viharvadászok ezt jól tudják. Például a Balatonba belecsapó villám megörökítése hat év után – tavaly – sikerült. Pedig a viharok 95 százalékában biztosan kint vagyok terepen. Az is nagyon fontos, hogy tudjuk használni a technikát, jól kezelje az ember a fényképezőgépet, tudja, hogy melyik gomb mire jó, milyen beállítások vannak, és mikor mit kell használni – sorolta Kovács Ferenc. Ezt a tudását egyébként sokakkal meg is osztja, hiszen vannak tanítványai is. Nekik mindig azt mondja: tízezer kép elkészülte után fog tudatosulni, hogy mikor mit kell használni, egy-egy témához, helyszínhez, körülményhez, kompozícióhoz milyen beállítás szükséges.

Ám adódik a kérdés: vajon a hirtelen változó időjárási jelenségek közepette, a hol itt, hol ott mutatkozó villámokat figyelve és megörökítve mennyi idő van bíbelődni a beállításokkal?

— Ha időben odaér az ember, akkor lehet próbálgatni, de ha nagyon gyorsan jön a vihar, akkor a beállításokat tudni kell fejből. De ezek egy idő után rutinná válnak – árulta el a fotós. Képei olyan népszerűvé váltak, hogy az évek alatt több nemzetközi piacon is jelen levő, neves márka képviselői is megkeresték, s használatra adtak neki ingyenesen gépeket. Jelenleg így egy fényképezőgép és egy másik gyártótól pedig a legújabb kedvenc, egy drón is van nála, melyekkel megörökítheti a természeti jelenségeket. A felszerelésekről felkérésre publikálja is tapasztalatait, a forgalmazók pedig oldalaikon közzéteszik képeit.

Kovács Ferenc egyik legújabb képe hétfőn este készült Keszthelyen

Bátor, de nem vakmerő

Minden egyes fotó elkészítése emlékezetes, s bár – mint ahogy már szó is volt róla – Kovács Ferenc ügyel arra, hogy biztonságban legyen, azért kalandos, sőt, mondhatni veszélyes szituációk akadtak.

– Eddig kétszer mondtam saját magamnak, hogy akkor itt az ideje, hogy elinduljak haza. Az egyik, amit már említettem, amikor a villám belecsapott a Balatonba. Utána tíz percig nem hallottam semmit. Az nagyon közel volt, szinte éreztem a lökéshullámát. Egyszer pedig a nemesbüki kilátónál voltam, amikor az építmény szinte izzott, sistergő hangja volt. Ilyenkor, ha az ember a talajon áll miközben megy a földbe a töltöttség, akkor a hajszálai elkezdnek az égnek állni. Félni soha nem félek, mert amikor már annyira közel vannak a villámok – 2-300 méteren belül – akkor visszaülök az autóba. Most már wifivel is tudom kapcsolgatni a fényképezőgépet, és van távkioldóm is.

A balatoni viharok nagy ismerőjeként hangsúlyozta: mindenki vegye komolyan a balatoni viharjelzést.
– Amikor kezdődik a másodfokú viharjelzés, akkor irány ki a vízből, mert az életveszélyes! – emelte ki beszélgetésünk közben.

Villám és jég – a büszkeségek

S miután már több képét is megmutatta, s több történetét is elmesélte, arra is kíváncsi voltam, vajon melyik képére a legbüszkébb?

– Az egyik, amit említettem, ami akkor készült, amikor Letenye mellett vártam a szupercellát. A másik az a kép, ami tavaly készült: 30 másodperc alatt négy villám is belecsapott a Balatonba – emelte ki a fotós.

Kovács Ferenc fotója – 30 másodperc…

 

Kovács Ferencról eddig mint viharvadászról volt szó, hisz képei java része a nem éppen barátságos időkben készülnek. De azért a természetfotózás békésebb oldala is jelen van az életében: ilyen képeket is a nagyközönség elé tár. Erről a már említett kiállításon ezt mesélte a tárlatot megnyitó dr. Molnár András. Bár ez sem az ideális időjárási körülmények között született mű.

„Télen felhívott Feri, hogy annyira hideg lesz hajnalban, hogy jegesedés várható. Ezért ha van kedvem, 5-kor induljunk el. Nos, én magamra vettem reggel a fél szekrényt és felszerelésemmel elindultam vele. Mivel közben erős északi szél kerekedett, elmentünk a déli partra, Fonyódra. Csodálatos látványban volt részem. A hullámok ahogy kicsaptak, a part menti bokrokon szinte azonnal megfagytak. Nagyon sok képet lőttünk, és hazajöttünk. Én még életemben nem voltam annyira összefagyva. Itthon kiválogattam a képeket, a szükséges javításokat elvégeztem, és egy általam jónak ítélt képet feltöltöttem egy közösségi oldalra. Ugyanakkor ezt Feri is megtette. Egy olyan képről volt szó, amit szinte teljesen ugyanarról a helyről és jeges részről készítettünk. Pár óra múlva felhívtam Ferit és elmondtam – nem kis büszkeséggel – hogy pár óra alatt közel 500 megosztással, több mint 200 ezren látták a fotómat. Feri nagyon megdicsért, és mondta, hogy neki is nagyon tetszik. Majd szerényen közölte, hogy az övét is sokan megnézték. Kérdeztem, hogy mennyien – reménykedve, hogy bőven én vezetek – erre Feri csak annyit mondott nem sokkal korábban nézte meg, akkor tartott 2 és fél milliónál… Nos, úgy gondolom, a jobbtól kikapni nem szégyen!”

Kovács Ferenc fotója – Fonyód mellett

Ezt a képet egyébként – az oldallátogatók közel 25 ezres megosztásának köszönhetően – azóta több mint 2,5 millióan látták.

Hasonló jeges képek elkészülte télig még várat magára, s egy ideig vélhetően még a viharos pillanatoké is. Hiszen ami a nyaralóknak, pihenni vágyóknak nagy öröm, a fotósnak nem annyira: ezen a héten a meteorológiai előrejelzés szerint valószínűleg nem várható vihar. De, ha majd jönnek a villámok, születnek újabb képek. Mert a fotós, mint eddig, ezután is akár hajnalok hajnalán, égzengés közepette is útnak indul a viharos pillanatok megörökítésére.

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva