1985-ben kétezer lány jelentkezett, hogy 50 év után először, újra szépségversenyt nyerhessen Magyarországon. A fonyódi, Molnár Csilla Andrea lett a legszebb, tíz hónappal később pedig meghalt. Öngyilkos lett. Édesapja minden gyógyszerét bevette, amit otthon talált. 1986. július 10-én, délután kettő óra körül már hiába sietettek a mentők a házukhoz, 17 évesen egy pár sorsos búcsúlevelet, és egy alig elkezdett életet hagyott maga után.
Ugyanazok a lapok, amelyek nagy fotókkal, címlapon hozták, hogy 50 év után újra szépségkirálynőt választott Magyarország, azt, hogy melyik áruház reklámarcának kérték fel, és melyik mezőgazdasági kombinát ajándékkosarát nyerte meg a címmel együtt, a halálhírét már csak eldugva közölték. A Népszabadság a 7.oldalon, a Népszava a 12. oldalán írt róla, röviden, tényszerűen.
A megyei napilap, a Somogyi Néplap, nem is számolt be másnap a tragédiáról. Csak július 12-én, két nappal az öngyilkosság után jelent meg a lapban a gyászhirdetés és egy hírfej. Pedig a szerkesztőség már a tragédia napján értesült arról ami történt. Az egyik kaposvári újságírót egy fonyódi kozmetikus hívta fel az otthoni telefonján. Rokoni kapcsolatban volt az újságíróval, Csilla pedig rendszeres vendége volt.
A városban futótűzként terjedt a hír, nem is nagyon lehetett volna titkolni. A család háza előtt két mentőautó is állt fél órán keresztül. Őket az ügyeletes háziorvos értesítette, akit az első ijedtségükben kihívtak a szülők. A Somogyi Néplap, mint az összes megyei lap akkoriban, az MSZMP megyei bizottságának újságja volt.
Már azon vita volt a szerkesztőségben, hogy arról milyen formában számoljanak be, hogy egy fonyódi lány lett a szépségverseny győztese. Végül az a döntés született, hogy mivel a megye büszke erre az eredményre, készül róla egy riport. A verseny harmadnapján a boglári szőlőben találta meg az újságíró az újdonsült királynőt, aki az osztálytársaival együtt szüretelt éppen. A tragédia hírét azonban nem lehetett áterőltetni az akkori főszerkesztőn, hosszas győzködés után, egy rövid véleménycikk született „Az elárvult korona” címmel, Varga István tollából, aki a szüreti riportot is megírta.
A győztesnek járó koronában: különleges, nemzetközi szépségnek tartották.
Az elárvult korona
Régóta tudjuk már, hogy a sikernek tragikus változatai is vannak. Molnár Csilla Andreának, Magyarország első megkoronázott szépségkirálynőjének azonban nem ilyet jósoltunk. Nem hittük volna soha, hogy megnyerő föllépésével párosult szépsége kevés legyen a boldogsághoz. Hiszen tizenhét évesen az életre kell készülni. Mint ahogy néhány hete még a Világszépe verseny esélyeiről is beszélgettünk. Ám Csilla másfajta versenyt választott, vetélytársak nélkülit.
A halálról érkező híradásban éveinek száma fölkiáltójel is. Talán a teher volt túlságosan nagy, mintha a bőven mért siker összeroppantotta volna a felnőtt emberben rejtőző kamasz szívet. A korona lehullt. Búcsúzunk Miss Magyarországtól. A legendák már ne zavarják nyugalmát!
(Somogyi Néplap, 1986. 07.12.)
Cseh Erika, Csilla osztálytársa volt. Közösen jelentkeztek a versenyre is, azt mondja csak másnap hallotta mi történt, és hihetetlennek tűnt az egész.
– Akkor a hírek nem olyan fénysebességgel terjedtek és nem is olyan logikával, ahogy ma – mondta Cseh Erika. – Ma egy ilyen napot biztosan nem lehetne elfelejteni, mert a közösségi oldalak, az újságok és minden tévéműsor tele lenne egy ekkora hírrel. Akkor ez nem így volt, alig emlékszem, de talán nem is aznap, csak másnap jutott el hozzám, mi történt. Amikor először hallottam, bele sem gondoltam, hogy igaz lehet. Annyi mindent beszéltek róla és annyira abszurdnak hangzott, hogy öngyilkos lett, hogy pletykának hittem.
Vinay Angéla és Csilla szintén osztálytársak voltak és nemcsak ők, de a szüleik is barátságban voltak egymással, így szinte azonnal hívták a hírrel.
– Nyár volt, nem volt suli, úgyhogy én Harkányban voltam aznap a nagyszüleimnél – mondta Vinay Angéla. – Amikor hazaértünk este a strandról, akkor mondta a nagyapám, hogy telefonáltak az anyukámék, mert nagyon nagy baj történt, meghalt a Csilla. Teljesen ledöbbentem. Igaz, hogy nagyon hullámzó volt a kedélyállapota, de sosem volt mélyen. Ő nem az a depressziós alkat volt, inkább nagyon szenvedélyes. Hirtelen reakciói voltak. Ha elkeseredett, azt is inkább úgy élte meg, hogy kiadta magából indulatok formájában, mintsem, bezárkózott volna. Akkoriban 17 évesen még mind gyerekek voltunk és neki sok volt ami történt vele, a nyilvánosság nyomása, az első szerelem, amit titkolnia kellett, egy teljesen ismeretlen, felnőtt világ. Az, hogy aznap gyógyszereket vett be, inkább csak valamilyen figyelemfelkeltés lehetett, ami talán az apukájának szólt, vagy másnak, de ez már sosem derül ki. Az mindenesetre tény, hogy egy másik évfolyamtársuk is megpróbálkozott az öngyilkossággal pár hónappal előtte. Neki nem sikerült. Csilla talán onnan vette ezt az ötletet, és mindössze annyi volt a tragédia, hogy nagyon erős gyógyszerekhez nyúlt. Ő egy naiv lány volt, de nagyon szeretett élni, egész biztos, hogy meg sem fordult a fejében olyan, hogy meg akar halni.
Az eredményhirdetés után 1985. október 5-én, a Kongresszusi Központban. Itt még minden szépnek látszott.
Molnár Csilla Andrea halála előtt egy nála több mint húsz évvel idősebb férfival járt együtt. Futács Károly 40 éves volt akkor és egy menő étterem és szórakozóhely, a fonyódi Gyöngyhalász tulajdonosa. Csilla apjának is vendéglátós vállalkozása volt a nyolcvanas években, így nemcsak a korkülönbség miatt nézte volna rossz szemmel az egyre mélyülő szerelmi kapcsolatot. A Múlt-Kor című tévéműsorban, a tragédia előtti napokról Futács Károly azt mesélte, hogy Csilla halála előtti nap valaki megmondhatta Csilla édesapjának, hogy viszonyuk van, mert egy közös ismerős meglátta őt a Gyöngyhalászban.
Csilla aznap bevásárolni ment, majd utána beugrott szerelméhez is, akivel hosszan beszélgettek arról, hogy hogyan rendezhetnék úgy a kapcsolatukat, hogy azt az édesapja is elfogadja. Azzal váltak el, hogy hazamegy és „elrendezi a dolgokat”, legyen bármi is a következménye. Megbeszélték azt is, hogy másnap elmennek Korda György koncertjére, de soha többet nem látták egymást. Futács Károlyt Budapesten érte Csilla halálának a híre, és még hosszú éveken keresztül cipelte ezt a fájdalmat a lelkében.
Mezei István, újságíró, aki azóta több cikket is írt a történtekről, a szépségkirálynő szomszédjában lakott. Azt mondja az egész város felbolydult a hírre. Már aznap egy helyi telefonlánc indult, mindenki mondta, amit tudott, de legtöbben másnap, a rádióból értesültek arról ami történt. Napokig csak erről beszéltek az emberek Fonyódon, és szinte kiürült a város a temetés napján, aki tehette elment Kaposvárra a szertartásra, többezres tömeg volt.
– Nagyon szerencsétlen volt az az egész helyzet – mondta Mezei István. – Csilla biztosan nem akart meghalni, de az édesapja nagyon erős fájdalomcsillapítókat szedett a gerincfájdalmaira, és éppen arra talált rá. Aztán az édesanyja el sem akarta hinni, hogy gyógyszert vett be, ezért csak késve hívták az orvost, aztán a mentők elindultak vele Siófokra, de Lellén kiderült, hogy Marcalihoz tartozik az eset, ezért ott egy másik mentőbe tették át, úgy indultak vele vissza. Sok idő telt el, ráadásul akkor arról is beszéltek, hogy először hisztinek gondolták az esetet és egy nyugtató injekciót is kapott, ami csak tovább rontotta az esélyeit.
A tényt már ismerjük. Nemcsak Csilla, valamiképp az egész család meghalt aznap. A szülei házassága ráment a folyamatos vádaskodásra, hogy kinek a hibája vezetett a tragédiáig, a fiuk pedig erre a folyamatos feszültségre és arra ment rá, hogy gyakorlatilag családi biztonság nélkül kellett felnőnie. Most Sopronkőhidán, gyilkosságért ül. Azon a napon tehát nemcsak egy, hanem tragédiák sora kezdődött el a szomszédomban…
Fonyód városa 2017-ben úgy döntött, hogy a felújított Kripta villában egy kiállítást rendez be a fiatalon meghalt Molnár Csilla Andrea emlékére. A tragikus sorsú fonyódi diáklány fotóit és személyes tárgyait mutatják be ott.
Habár 1986-ban még ez a műfaj majdhogynem ismeretlen volt hazánkban, Molnár Csilla Andrea halála igazi bulvárhírnek számított. Több riportkönyv, dokumentumfilm foglalkozott a történetével, a tragédia után pár hónappal az Első Emelet együttes írt dalt hozzá a Szépek szépe balladája címmel. Még nagyobb sláger lett Homonyik Sándor előadásában, Menyhárt János szerzeménye, az Álmodj királylány, pedig az két év múlva, 1988-ban született. Azt azonban, hogy az embereket még ilyen sokkal a haláleset után is mennyire foglalkoztatta ez a tragédia, jól jelzi, hogy az Álmodj királylányt, az év dalának választották akkor.
Fotók: Benkő Imre/MTI, molnarcsilla.hu
