– Minden kert egyedi és megismételhetetlen, másképp kapcsolódik a tájhoz, a tulajdonosához. Az elsődleges szempont a Balaton környékén is, hogy mit szeretnénk csinálni a kertben. Kint üldögélni, sütögetni, játszani, vagy csak nézelődni, anélkül, hogy egy fűszálra is rálépnénk – avat be bennünket a kerttervezés titkaiba Szabó Lits Bernadett tájépítész mérnök. Ő tervezte a Szép Kertek pályázaton díjat nyert balatonfenyvesi kertet is, melyről több képet is mutatunk.
– A kert funkciója a megbízótól függ, de oda kell figyelni a megrendelő igényei mellett – többek között – a talajvízre, a talaj összetételére, a benapozottságra, vagyis hogy hol mennyi ideig süti a kertet a nap, milyen árnyékos részek vannak, milyen a hely mikroklímája.
Legyen fűszerkerted!
A tervezésnél a ház minden elemét figyelembe vesszük, van-e medence, lesz-e, kell e kapcsolódni a víztükörhöz, van-e kerti kis ház, egyéb épületek, kerti tároló, komposztáló, szauna. Szoktak kérni nyári konyhát, van, ahol állandó helyen van a tűzrakó, de van, aki csak egy tűztálat kér, és azt tudja bárhova vinni a nyári kerti sütögetéseknél.
Egyre többen kérnek fűszerkertet, ezt nem túl bonyolult gondozni, és nagyon jó érzés, ha a saját fűszereink, paradicsomunk, paprikánk kerül bele a grillezéskor az ételeinkbe, saját bazsalikomunk, kakukkfüvünk lehet.
Nagyon szép megoldásokat tudunk arra, hogy a fűszerkert ne csak hasznos legyen, hanem szép kerti elem is.
A meglévő fák értékesek
Minden kert a kilátásba és a tájba illeszkedik. Ha egy háznak nincs közvetlen kapcsolata a vízparttal, de kilátása van a tóra, akkor már magát a házat is úgy tájolják, hogy látszódjon a víz, legyen rálátás a tájra.
Ha ügyesen vannak megválasztva a növényfelületek, ha tudatos, hogy mit takarnak ki, mit engednek láttatni, akkor a kert bekapcsolódik a tájba, és a határtalan tér érzetét kelti. Az északi parton nagyon sokszor van szintkülönbség egy kerten belül, ez is tágítja a teret.
Először a funkcionális dolgokat figyelem meg, hogy hova kerül a kerítés, mik azok az előnytelen részek a környezetben, amit mindenképp ki kell takarni, mi az a látvány, ami megőrzésre érdemes, amit fákkal, bokrokkal nem szabad kitakarni.
Ha egy nyaralót veszel, ne az legyen az első, hogy kivágod az összes bokrot és fát, ezek nagyon nagy értéket képviselnek, köréjük lehet építeni egy modern kertet is.
Ezek a meglévő növények már nem kívánnak talajjavítást, új öntözőrendszert, hiszen évtizedek óta jól érzik magukat. Sokszor szerencsére pont ezekbe a növényekbe szeret bele a tulajdonos, így rájuk tudunk erősíteni az új növényekkel is.
Minden kertbe kellenek növények, amik segíti az élővilágot, a talaj életét, tudnak jönni rájuk a méhfélék, rovarok. Ez a balatonfenyvesi kert csodálatosan illeszkedik a meglévő fenyőfák közé.
Mit mutat a látványterv?
– A látványterven többnyire egy kora nyári időpontot mutatok meg, egy-két évvel későbbi állapotot, hogy lássuk, mekkorára nőnek a növények, hogy illeszkedik majd a kert a házhoz.
Van olyan megrendelő, aki nem is fiatal csemetéket kér, hanem már nagyobb méretű növényeket, mert nincs türelme kivárni, hogy magasabbak, terebélyesebbek legyenek. Már a többség nemcsak egy sövényt és monokulturás beültetést kér, szeretik a változatosságot.
Nem is kell mindig hatalmas mennyiségű növényanyag, a határok szép meghúzása a fő feladat cserjékkel, díszfüvekkel. A cserje lehet hasznos, nem csak mutatós, mondjuk a csipkebogyó, bodza, orgona nemcsak takar, le lehet szedni a virágát, termését.
Pálmafát a Balatonhoz?
– Vannak divatos növények?
– Igen, de én mégis azt tanácsolom, hogy arra figyeljünk, hogy az adott növény a mi kertünkben betölt-e valami plusz funkciót, hogy nálunk elegendő-e a napsütés vagy épp az árnyék a számára, tudunk-e megfelelő mennyiségű vizet biztosítani neki, nem takarja-e ki a kilátást.
A babérmeggy egy nagyon sokrétűen használható növény, a fagyal és a gyertyán is nagyon jó sövény, ezek most divatosak is, és jól bírják a balatoni klímát és talajokat.
A sövényekből kell a legtöbb, amik a telekhatáron mintegy zöld falként választják el a szomszédokat egymástól.
– A pálmafa illik a Balatonhoz?
– Én átérzem, amikor a megrendelőnek a pálma a szerelme, de felhívom a figyelmét arra, hogy ez nálunk nem télálló, így télen takarni kell, a takarás pedig nem biztos, hogy beleillik a kertbe. Így eldönthetik, hogy takargatják, gondozzák-e, vagy majd beviszik a lakásba. Hiszek abba, hogy szerelembe lehet esni egy növénnyel, és akkor minden plusz macerát megadunk neki.
– Balatoni környezetbe milyen virágokat javasolsz?
– Nagyon szeretem a vízparti jelleget előhozni a kertekben, a rét, préri jellegű kiültetés díszfüvekkel, szárazságtűrő évelőkkel személyes kedvencem, jólesik a szemnek. Ha megnézzük ezt a díjnyertes balatonfenyvesi kertet, nem hiányzik a közvetlen vízpart, mert a növények hangulata odavarázsol bennünket.
– Milyen legyen a pázsit? Minden kertbe kell öntözőrendszer?
– Van, akinek a százszorszépes, gyermekláncfüves pázsit az álma, ehhez öntözőrendszer sem kell, sőt, egész évben más és más a megjelenése.
Van olyan megrendelő, ahol minden fűszálnak egyforma színűnek és magasságúnak kellene lennie, itt nagyon fontos a tudatosan kiépített öntözőrendszer. A cserje és évelő sávban az első 3-4 évben jó ha kap rendszeres öntözést a növény.
Én hiszek abban, hogy inkább afelé kell eltolódni a kertfenntartást, hogy a kert önözetlen legyen. Ez már az építésnél, tervezésnél fontos. Más ízlésvilágot, növényválasztást jelent, de a klímaváltozás miatt ebbe az irányba tart a szakma.
Az őshonosnak nevezett fajták helyett én már a környezetben élő, öntözést nem kapó, tűrőképes fajtákat részesítem előnyben, mint amik például köztereken, parkokban is vannak, ezek elég extrém terhelésnek vannak kitéve, a kertekben is jól érzik magukat.
Nézd meg képeinket: