Guller Zoltán, a a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a Világgazdaságnak nyilatkozott.

– Olaszországban kritikus helyzetet teremtett a koronavírus-járvány a turizmusban, mi látszik a magyarországi szálláshelyeken most?
– Döbbenetes, ami most zajlik, és személy szerint is megráz. Ami történik, az heroikus küzdelem, amit Kína vagy éppen Olaszország és most már hazánk is folytat a vírus ellen, tiszteletet érdemel. Hiszen ami most történik, az emberekről szól, és ilyenkor a számok mindig csak másodlagosak. Olaszországban drámai változásokon ment keresztül a turisztikai szektor, egyes országrészeken a szállásfoglalások 90 százalékát lemondták márciusra. Ezeken a helyeken gyakorlatilag megszűnt a turizmus, de rendkívüli visszaesést okozott a vírus ott is, ahol járványról még nincs szó. Párizsban például 40 százalékkal zuhant a vendégforgalom, holott országszerte – tegnapig – 13 fertőzöttet jelentettek. Rómában, ahol három beteget regisztráltak, máris 60 százalékos a visszaesés.

De tisztában kell lennünk azzal is, hogy az európai trendeket mi sem tudjuk elkerülni. Az európai uniós tagállamok turisztikai szervezeteinek egyeztetésén elhangzott, hogy ha a tendencia nem fordul meg, húsvétra akár 85 százalékkal is csökkenhet az európai turizmus. Miközben bízunk Istenben, szárazon tartjuk a puskaport. Európában egyedülálló módon, mi a Magyar Turisztikai Ügynökségnél az ágazat várható adatait is látjuk, tekintettel arra, hogy Magyarországon 1050 szálloda, 1700 panzió, és 27 ezer magánszálláshely be van kötve az ügynökséghez a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központon keresztül. Tudjuk, hogy mi történik, és, ami ennél is sokkal fontosabb, azt is tudjuk, hogy mi várható, hol kell beavatkozni. Napról napra nő a visszamondások száma, a három tavaszi hónapra összesítve a foglalások 16,4 százalékát mondták le reggelig a top 10 küldő országból.

A lefoglalt utakat Ausztriából és Németországból 9-9 százalék, az USA-ból és az Egyesült Királyságból 16 százalék, Olaszországból több mint 20, Romániából 27 százalék mondta le. Budapesten közel 20 százalékos már most a lemondások aránya, ezen belül az USA-ból 12 százalék, Olaszországból 31 százalék, Kínából 50, Izraelből 32 százalék.

Mivel egyelőre nincsenek bázisadataink, hiszen a rendszer csak néhány hónapja működik, a nagyobb fővárosi szállodaláncokkal egyeztettünk, hogy megtudjuk, hogyan viszonyulnak a számok az előző év azonos időszakához. Az adatok szerint Budapesten még az első koronavírus-fertőzöttek bejelentése előtt, vagyis szerdáig már 50 százalékkal kevesebb külföldi foglalt március–április hónapra tavalyhoz képest.

Vidéken, ahol a belföldi turizmus a domináns, jóval kevésbé érintette a járvány, ott a foglalások 10 százalék alatti mértékben csökkentek.

Összegezve tehát, a gyertyát mindkét végéről égetjük, egyik végén az elmaradt foglalásokat tartjuk nyilván, a másik oldalán pedig a lemondásokat számoljuk. Mind a kettő óráról órára nő, azaz a gyertyánk egyre gyorsabban ég.

– Máris jelentős lehet a bevételkiesés a magyar turizmusban is. Mire készülnek?
– Létrehoztunk egy egymilliárd forintos turisztikai vis maior alapot a rövid távon jelentkező károk enyhítésére. Ennek felhasználásáról később döntünk. Fontos ugyanakkor, hogy a turizmus tipikusan ellenálló ágazat, mindig a talpára esik – gondoljunk csak szeptember 11-re vagy éppen a legutóbbi SARS-járványra. Bízom benne, hogy néhány hónap alatt az európai járványügyi helyzet is javul, ahogy Kínában ez a folyamat már elkezdődött. Ahogy túljutottunk a tetőponton, intenzív kampányokba kezdünk majd. Nemzetközi tapasztalatok szerint körülbelül tíz hónap kell ahhoz, hogy az ágazat helyreálljon, mi minden segítséget meg fogunk adni ehhez.

– A belföldi turizmus élénkítésére máris elkelne egy ösztönző kampány, a Szallas.hu adatai szerint már látható a foglalások elmaradása, a kivárás.
– Ameddig nem tudni, mikor ér véget Európában a járvány, addig a turisztikai ügynökség nem folytat forgalomélénkítő kampányt. Viszont abban a percben, amikor úgy látjuk, hogy eljön az ideje, belevágunk. Együtt fogunk a startvonalra állni a konkurens Ausztriával és Csehországgal, hiszen mindenhol ugyanaz történik, mindenhol zuhannak a mutatók. Most a védekezés ideje van, a kár csökkentésének ideje, de lesz idő, amikor újra a növekedésről beszélhetünk. Biztos vagyok abban, hogy Magyarország az elsők között állítja helyre a turizmusát.

– Mennyi pénz van idén turisztikai vállalkozások és fejlesztések támogatására, pályázatokra, milyen célra írnak ki tendereket a Kisfaludy programban vagy azon kívül?
– Az MTÜ idei költségvetése 90 milliárd forint, ebből 20 milliárdot marketingaktivitásokra, a többit legnagyobb részt turisztikai fejlesztésekre fordítjuk.

– Nyolcvan olyan egyedi döntésen alapuló pályázatról lehetett olvasni, amely vissza nem térítendő támogatásoknak az MTÜ-ből való „kicsatornázására” szolgál. Egyedi támogatási igényekre mennyit fizettek és fizetnek ki az idén? Mi a döntési szempont, és mik a támogatott célok?
– Tegyük helyre ezt. Az MTÜ által 2030-ig a kezelt források kevesebb mint 2 százalékát fordítja egyedi támogatási döntésekre. Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt. A Sziget Fesztivál is egyedi döntéssel, de pályázati úton nyert például, nemcsak most, hanem mindig. Egyetlen turisztikai attrakcióként értelmezhető remek ötlet sem eshet el támogatástól, ha van rá forrás. Nem a turisztikai ügynökség épített 40 centiméter magas kilátót Bodrogkeresztúron.

– Bizonytalan helyzetbe kerültek viszont a Városligetben tervezett későbbi projektek a most elrendelt változtatási tilalom nyomán, ami az MTÜ által támogatott Vajdahunyadvár fejlesztését is érinti. Mit lépnek most?
– Döbbenten figyelem a fejleményeket. Most úgy állunk, hogy a változtatási tilalom miatt a Vajdahunyadvár, amit másfél millió turista keres fel évente, és megújítása Európa egyik legkülönlegesebb és legszebb beruházása lehetne, meghiúsulhat. Egyelőre várunk, de ha a fővárosi rendelet hatályban marad, a városligeti fejlesztésre tervezett 10 milliárd forintot a vidéki Magyarország attrakciófejlesztésére fogjuk elkölteni.

– Megjelent a kormányhatározat a nemzetközi repülőtér előkészítéséről Székesfehérvár-Börgöndön, amibe az MTÜ-t is bevonták. Miért pont ott lesz új repülőtér és várhatóan mikorra, mennyiből?
– Az előkészítő munka során pontosan ezekre a kérdésekre keressük a választ. Úgy gondolom, hogy Székesfehérvár remek helyszín, hiszen Budapesttel egy olyan vasúti pálya köti össze, ahol hamarosan 160 kilométeres sebességgel mehetnek a vonatok, így Kelenföld 40 perc, a Déli pályaudvar 50 perc alatt elérhető. A lokációja és az infrastruktúrája már most is alkalmas arra, hogy létrejöjjön Magyarország új nemzeti repülőtere. A ferihegyi ma nem európai színvonalon működik, és alkalmatlan arra, hogy Budapest egyetlen kapuja legyen a repülővel érkező turisták számára. Április 30-ig dolgozzuk ki a nemzetközi repülőtérré történő fejlesztés koncepcióját.

– Egy megkerülhetetlen áfakérdés: a munkahelyi étkeztetés felső sávban maradt adókulcsának csökkentését szorgalmazó szakmai szövetségek törekvését támogatja-e az MTÜ?
– Elsőként a vendéglátás áfakul­csa csökkent két lépésben 5 százalékra, az idén januártól a szálláshely-szolgáltatás áfája is az alsó sávba került, vagyis a turisztikai ágazat már így is a jelentősen támogatottak között van, további áfacsökkentés nincsen napirenden.