A klímaváltozás hatásainak mérséklése és a Balatonban történő többlet víztározás lehetőségének megteremtése érdekében a nyári szabályozási vízszint maximumát 110-ről 120 centiméterre emelték, amit 2019. február 11-től vízjogi engedély rögzít. (2016-ban már megemelték, de csak kísérleti jelleggel működött.)
A Balatonnál is érzékelhető szélsőséges időjárásról itt lehet olvasni.
A szabályozási vízszint-maximum azt jelenti, hogy az efölötti vízszint esetén nyithatják meg a zsilipet és kezdhetik meg a vízeresztést a Sió-csatornába. Mivel a zsilipek (kettő van, nem messze egymástól, egy vízszintszabályozási és hajózási) elavultak, ezért megkezdik az átépítésüket. Ugyanakkor a teljes Sió-csatorna, vagyis a balatoni vízlevezető rendszer is felújításra szorul.
Erről és a várható munkálatokról kérdeztük Csonki Istvánt, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóját.
– Miért volt szükség a Balaton vízlevezető rendszerének korszerűsítésére? Milyen összefüggés van a Balaton vízlevezető rendszerének korszerűsítése és Balaton 120 cm-es vízszinttartása között?
– A Balaton vízszinttartásának az üzemeltetési engedélyben megfogalmazott követelményeit az elmúlt évek szélsőséges időjárási helyzete miatt kevésbé lehet teljesíteni. Aszályos időszakban a minimális vízszintek alatti, csapadékos időszakban a maximális vízszintek feletti vízállások fordultak elő. A klímaváltozás hatásainak mérséklése, a szélsőséges időjárási események gyakoriságának megváltozása, a tóban történő többlet-víztározás lehetőségének megteremtését igénylik.
Viharban elönti a víz Balatonfenyves partját (Fotó: MTI/ Varga György)
A stabil vízhasználatokat támogató állapot elérése érdekében szükségessé vált a vízszint-szabályozás felülvizsgálata a teljes vízgyűjtő területen történt beavatkozások és a globális éghajlatváltozás hatásának figyelembevételével, a mederben való többlettározás lehetőségének megteremtése, az árvízi biztonság növelése miatt. Ennek eszköze a Balaton szabályozási vonalának 120 cm-re emelése a májustól októberig tartó időszakban, ami jobb vízkészlet-gazdálkodásra ad lehetőséget. A szélesebb tartományban történő szabályozás kézenfekvő megoldás a Balaton vízszintjének növelésére, ami egyben jelentős tartalékot is képez a vízkészletben.
A stabil használatokat támogató állapot elérése érdekében szükségessé vált az árvízi biztonság egyidejű növelése érdekében az új, megváltozott körülményekhez és igényekhez igazodóan, a Balaton vízlevezető rendszerének felújítása és bővítése, valamint a fentiekkel összefüggésben a műtárgyak – vízszintszabályozó zsilip, hajózsilip, Balatonkiliti duzzasztó – átépítése. A műtárgyak teljesítőképessége mellett a teljes Sió-csatorna (balatoni vízlevezető rendszer) is felújítandó, hiszen annak elégtelen vízszállító képessége miatt a csatorna vízszintje a környező területek terepszintje, a levezető árkok, vízfolyások, kifolyások szintje fölé került, ami nagy kiterjedésű, nagyfokú elöntéseket, azaz belvizet okoz.
Belvíz a Sió mentén (Fotó: MTI/Jánossy Gergely)
Összefoglalva, a projekt célja a vizek kártételei elleni, a védett értékekkel arányos védelem szintjének biztosítása a teljes vízrendszeren, továbbá a termelési, gazdálkodási feltételek megteremtése, illetve fokozása megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosításával, kormányzásával.
– Miért nem korszerű és miért kell átalakítani a siófoki vízszintszabályozó zsilipet, a siófoki hajózsilipet, a balatonkiliti duzzasztót és a Sió-csatorna egy részét.
– A műtárgyak elavultak, jelenlegi állapotuk a folyamatos átépítések során alakult ki. Újkori megjelenésüket a II. világháború után, 1946-ban kezdődött műtárgyépítés alapozta meg, melyet az 1975-1976 között végzett átalakítási munkák zártak le. A Sió-csatorna, Siófoki leeresztő zsilip jelenleg nem alkalmas 60 m3/s-nál nagyobb intenzitású vízeresztés biztonságos lebonyolítására.
Most még elzárt ipari területen működik a Sió-zsilip (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)
– Hogy fog kinézni, milyen átalakuláson megy végbe a siófoki vízszintszabályozó zsilip?
– Az eredeti műtárgy teljes elbontásra kerül, 2 x 8,0 m szabadnyílású új műtárgy készül, mértékadó helyzetben a tervezési vízszállító-kapacitás 100-120 m3/s-ra növekszik. Az új műtárgy megjelenése és annak környezte teljesen átalakul, modern, de ugyanakkor tájba illesztett megjelenésű lesz, alacsony energiaigényű irányítási épülettel kiegészülve.
– Tudomásom szerint egy látványosságot szeretnének kialakítani. Hogy fog kinézni, mi lesz a bemutató épületben és miért jutottak erre, hogy ez egy mindenki számára látogatható látványosság legyen?
– Jelenleg a műtárgyak és azok környezete a nyilvánosságtól elzártan, „üzemi terültként” működnek. Ezen mindenképpen változtatni szeretnénk, mégpedig azzal, hogy bevonjuk a város életébe a területet, látogathatóvá tesszük, és a későbbi ráépülő fejlesztések (sétány, pihenőhelyek kialakítása) lehetőségét figyelembe vesszük. Az új üzemeltetési épület látogatói része a siófoki hármas műtárgyegyüttes működését lesz hivatott bemutatni.
A Sió-zsilip látványterve (Illusztráció: SBS Komir Kft.)
– Hogyan változik meg itt a terület?
– Állami kezelésében lévő terület válik részben nyitottá (Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság üzemi területe), ami szándékaink szerint elveszíti a jelenlegi ipari terület jellegét és beépül Siófok látványosságai közé.
– A munkálatokhoz a hidakat is át kell építeni. Milyen munkákat végeznek ezeken?
– Két kisebb, nem közfogalmú üzemi híd kerül felújításra: a Sió-csatorna bal parti depónián a Cinca-Csíkgát-patak, jobb parti depónián a Kis-Koppány-patak felett átívelő üzemi hidak. Egyéb közúti, vagy vasúti híd építése, bővítése, átalakítása nem tárgya a projektnek.
– Milyen hiányosságokkal küzdött eddig a hajózási zsilip és miben javul majd esetleg a helyzet?
– Az eredeti műtárgy teljes elbontását követően, 90 x 120 m hasznos méretű új műtárgy épül, ami megfelel a jogszabályban rögzített hajózóút elvárásainak. Az új műtárgy elzáró szerkezetei lehetőséget adnak arra, hogy a Balaton vízszintszabályozását biztosítsák az új vízszintszabályozó zsilip megépítésének ideje alatt, illetve szükség esetén kiegészítő szabályozási szerepet is elláthatnak. Működtetése jóval egyszerűbb, új üzemeltetési épületből vezérelhető lesz.
Láttál már zsilipelést a Sió-csatornán? Itt megnézheted:
– Hogyan változik meg a Sió medre, miért lesz kedvezőbb az új szakasz a környékbeli gazdálkodók számára?
– A levezető kapacitás növekszik, kevésbé kell tartani a szomszédos földterületeken megjelenő belvízi jelenségektől (fakadó vizek, vízborítottság, nagy felületű elöntéses területek). A jelenlegi zátonyok elbontása is megtörténik, ezzel párhuzamosan pedig a mederrézsű átalakításával kedvezőbb lefolyási viszonyok állnak elő. Az árvízvédelmi szakasz biztonsága is növekszik a Só-csatorna mentén azzal, hogy Kölesd térségében az első rendű árvízvédelmi vonal kb. 11 km hosszon áthelyezése és a követelményeknek megfelelő kiépítése valósul meg.
– Milyen terhet jelent majd az egész építkezés, átalakítás, fejlesztés Siófok számára? Mikor kezdődnek a fejlesztés látványos elemei?
– A jelenlegi műtárgyakat, a Sió-csatorna belterületi mederszakaszát és a kikötői területet érinti részben az építkezéssel járó szállítási, építési tevékenység. A kapcsolódó úthálózat és egyéb infrastruktúra igénybevételét a kivitelező vállalkozónak kell megterveznie és engedélyeztetnie. Az építkezés várhatóan 2019. III. negyedévében indul.
Azt le kell szögezni, hogy ez a projekt önállóan nem tudja kezelni a Sió-csatornával és a Balatonnal kapcsolatos összes problémát, ezért további fejlesztések, további projektek lebonyolítása szükséges, amiken jelenleg is nagy erőkkel dolgozunk.
– Mikorra fejeződik be a projekt?
– A projekt építési helyszínei Siófoktól Kölesd településig elszórtan terjednek, építési technológiai szempontból eltérő munkafolyamatok zajlanak a közeljövőben, a kiviteli munkálatok befejezése 2022. második félévében várható.
A Sió siófoki szakasza az M7-es autópályával és elöl a kiliti duzzasztóval, ami távolabbra kerül majd (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)
A projekt pontos elnevezése: Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007).
A projekt költsége KEHOP forrásból mindösszesen bruttó 12 milliárd Ft.
Ebből a projekt előkészítéshez kapcsolódó tevékenységek költségei bruttó 530 millió Ft.
Ebből a megvalósításához, beruházáshoz kapcsolódó tevékenységek költségei bruttó 11,47 milliárd Ft.
Korábban, az elektromos jetskik megjelenése kapcsán a Sió-csatorna somogyi szakaszának rekonstrukcióját is megemlítette a likeBalatonnak Witzmann Mihály, a siófoki térség országgyűlési képviselője (FIDESZ), aki arról nyilatkozott, hogy a meder-rehabilitáció, a hajózási és vízleeresztő zsilipek rekonstrukciója és a Siófok-Kiliti duzzasztó áthelyezése mellett mintegy 150 hektárnyi földterület állami megvásárlására és új víztározók kialakítására is adódhat lehetőség. Az erről szóló cikket itt lehet elolvasni.
Építész tervező: Térhálózat Design Kft. Korompay Attila, Hatvani Ádám
Generáltervező: SBS-Komir Kft. Benedek András
Tájépítészet: VK Stúdió Varga Tibor, Kiss Blanka
Látványtervező: Homologue Kft.
Krausz Andrea
Borítókép: MTI
