Előtte azonban elmélyülünk Veszprém megye kincseiben, a balaton-parti szerelmekben, a tónál és a tóhoz írt költeményekben.

Rengeteg olyan költemény kapcsolódik a Balatonhoz, amelyeket bizonyára Önök is ismernek. Bizonyára réges-régi iskolai emlékeikből még feldereng az irodalom óra, melyen a tanárral hangosan szavaltuk: „Jajgat és sír elpusztúlt reményén / Egy magános árva szív. /Egy magános árva szív. ” Csokonaitól, vagy József Attila két balatoni verse is ismerősen csenghet; az 1936 nyarán, Balatonszárszón, az Eta nővére által bérelt panzióban töltött gondtalan, nyugodt napokban született. A hullámok lágy tánca…kezdetűben a beesteledő Balaton nyugalmát szemlélve próbál megbékélni a világgal és magával.

A másik, a közismert, nagy vers, a Balatonszárszó létösszegző, minimalista, filozofikus remeklése már a közelgő, tragikus véget előlegezi, de ebben még a szörnyűségek csak fenyegető rémekként sejlenek. A vers a József Attila-i tájábrázolások antropomorfizálási technikájának egyik legszebb példája.

„A szerelem sötét verem…”

Íróink, költőink nemcsak a Balaton gyönyörűsége miatt, hanem a szerelem miatt is gyakran időztek a megyében.

1. Balatonfüred híres lakója volt Jókai Mór, aki svábhegyi házából költözött egy időre a Balaton-parti villába, itt írta Az arany ember című regényét 1870 és 1872 között. A 72 éves író titkos viszonyát a 18 éves Grósz (Nagy) Bellával romantikus füredi sétáik leplezték le. Hiába fizette le Jókai a füredi villa cselédeit, kitudódott a dolog. A rokonok próbálták rábeszélni a fiatal színésznőt, hogy hagyja el az írót, ez azonban nem sikerült. Ekkor Jókait kezdték eltéríteni az elhatározásától. Nem jártak sikerrel, a szerelem győzött. Az írófejedelem és a szegény szatócs lánya 1899 őszén összeházasodtak. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. Az idős író viszont boldogan töltötte Bellával élete utolsó időszakát. Jókai Mór balatonfüredi villája ma emlékmúzeum.

Jókai Mór és Grósz (Nagy) Bella
Fotó: anyanyelvapolo.hu

2. Szabó Lőrinc is a Balatonnál keveredett egy életre szóló szerelmi kalandba. Titkos balatoni hétvégéken és külföldi utazásokon találkozott felesége barátnőjével, a szintén házas Korzáti Erzsébettel. A költő felesége egy versből jött rá férje érzelmeire és öngyilkosságot kísérelt meg. Bár a szeretők ekkor szakítottak, néhány év múlva folytatták a titkos viszonyt. Balatonföldváron találkozgattak, itt írta A földvári mólón című versét. 1949 telén Szabó Lőrinc Hévízen pihent, Erzsébet itt is meglátogatta. A Képzelt képzeleteddel című vers kéziratát a költő levélként küldte el szerelmének. A 25 évig tartó titkos viszonynak Korzáti Erzsébet öngyilkossága vetett véget 1950-ben.

3. Nagyszerű írónk, Karinthy Frigyes a Balatont, illetve Siófokot is szülőföldjének tartotta. Imádta a fürdőtelep zsivaját, a vendéglők kiskocsmai hangulatát, a kártyázásokat és a kaszinók éjszakai életét. Gyermekeit már a tanév végén leküldte a városba, később csatlakozott ő is. Karinthy sorra járta a déli part szórakozóhelyeit, ahol felolvasóesteket tartott. A család évről évre a Vitéz-panzióban szállt meg. 1938 augusztusában ebben a panzióban érte a halál, agyvérzést kapott. Egész alakos szobra a siófoki Rózsakertben áll, az üdülő falán márványtábla őrzi emlékét.

4. Móra Ferenc Balatonföldváron kezdte írni híres regényét, az Aranykoporsót. A csendes, de boldogtalan házasságban élő író Balatonföldváron találkozott a házasodni készülő, 30 éves Kalmár Ilonával. A Kicának becézett nővel Mórának másfél évig tartó, titkos, vad szerelmi viszonya volt. Az író ennek hatására kezdett el erotikus szerelmes verseket írni. Kica a rádióból értesült Móra haláláról, közös titkukat egész életén át őrizte.

Móra Ferenc és Kalmár Ilona
Fotó: anyanyelvapolo.hu

5. A leghíresebb balatoni tragédia Balatonszárszóhoz kötődik. 1937. december 3-án József Attilát a szárszói pályaudvaron egy tehervonat halálra gázolta. Máig nem tisztázott, hogy baleset vagy öngyilkosság történt. A költő egyébként többször pihent Etus nővérénél a településen. Emlékét ma köztéri szobor és múzeum őrzi a városban.

5+1 Megígértük az elején, hogy eláruljuk, honnan ered a Magyar Tenger kifejezés, bár ennek több tudományos verziója is létezik:

a: Manapság is forgalomban vannak magyarázatára, keletkezésére különböző próbálkozások, például a Magyar Televízió „Főtér” című műsorában (2007. nov. 11-én) a következő hangzott el: „Siófok nyaranta a déli part fővárosa. A patinás üdülőhelyen 1878-ban készült az első fürdőház, amelynek feliratáról – Magyar Tenger – terjedt el a Balaton máig is élő elnevezése”. A világhálóra is fölkerült. Más idegenforgalmi fórumokon és rádióadókon a költő Pálóczi Horváth Ádám a névadó, pl. MR1 – Kossuth Rádió: „Ha a Balatont »magyar tenger«-nek nevezzük, őt idézzük, ő vezette be ezt az elnevezést” (250 éve született Palóczi Horváth Ádám költő, népdalgyűjtő. Vasárnapi újság, 2010. 05. 16. 16:34). A Wikipédián ugyancsak az olvasható, hogy Pálóczi „A Hol-mi köteteinek (1–3, 1788–1793) számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először »magyar tenger«-nek”.

Pálóczi Horváth Ádám felesége révén, akinek Balatonfüreden voltak birtokai, került a Balaton mellé. Az 1783 és 1797 között Füreden élő író és költő, tudós csillagász, földmérő, igazi polihisztor volt, neki köszönhetjük Füred első térképét is. Szintén ő volt, aki elkészítette a Magyar Tudós Társaság tervét. Nyelvünk elhivatott művelője – barátjával, Kazinczyval szemben – azonban a nyelvújításban ortológus. 1785-ben verses levélben üdvözölte Révai Miklóst nyelvi törekvéseiért (RÉVAI 1787). Nyomtatásban is megjelent verses levél az „Egy szép Asszony mentsége, kit a Balaton látogatóba menni nem engedett” című (Hol-mi
III.). Felesége, Oroszi Julianna egy ízben félt átkelni Füredről a viharos Balatonon, hogy a szántódi vendégségre eljusson. Ebben említi a kis tenger-t:

Habjai országunk kisded tengerének
A partokon olyan rémülést szerzének…

1789. februárjában verses levelet írt Kazinczyhoz (Hol-mi II.), Füredet próbálta vonzóvá tenni a költőtárs előtt. Így dicséri:

Előtte tengert termesztett, háta megett hegyeket,
Mellyek fákkal kiesítik s szőlőkkel a bérczeket.

Balatonalmádi, strand (1920) (forrás: Fortepan | Karabélyos Péter)

b: Prózában, versben, útikönyvekben számtalan helyen hasonlítják tengerhez a Balatont. A tenger-metafora felbukkanásával foglalkozó két szerző, Lipták Gábor és Zákonyi Ferenc a költőt, Pálóczi Horváth Ádámot (1760–1820) tartotta eleinte az elnevezés alkotójának (LIPTÁK–ZÁKONYI 1957: 3). A szerzők többek között „A magyar tenger keresztapja” című cikkükben (ZÁKONYI–LIPTÁK 1956) lelkes nyomozás után azt írják, hogy a költő adta a tónak a Magyar tenger nevet, és hírét elterjesztette az országban. Egy 1787-ben megjelent versében olvasható először szerintük. Zákonyi Ferenc saját – korábbi – állításával ellentétben már 1960-ban idézi Kazinczy néhány sorát, amely Pálóczi elsőbbségét kizárja (ZÁKONYI 1960). 1988-ban kikel a „hiedelem” ellen, amely tudatlanul Pálóczitól eredezteti az elnevezést, „pedig ez tévedés, mert jó barátja és példaképe, Kazinczy Ferenc már jóval
előtte (…) leírta ezt a jelzőt” (ZÁKONYI 1988: 622)

c: A „Magyar ország geographica” Kazinczy első nyomtatásban megjelent műve (KAZINTZY 1775), az akkor 16 éves pataki diák
Magyarország földrajzát választotta témául. E könyv 5. lapján olvasható: „a Balaton, melly, mivel igen hosszú, Maré Hungaricum
azaz Magyar Tenger nevet kapott”. KAZINCZY utal a kifejezés egy korábbi – latin nyelvű – használatára, valóban latinból fordított a magyar tenger. Mint a szerző már az alcímben említi, munkájának anyaga „egynehány fő-Geographusok munkájából ki-szedegetett”, nyilván használta Michael Bonbardusnak az ország-ismereti irodalom hagyományaiba illeszkedő latin nyelvű művét. Ebben található ugyanis a latin frazeológia első felbukkanása.

Forrás: veol.hu
Nyitókép: fortepan