Somogyi József 1807. augusztusában látta meg a napvilágot, egy különleges helyen, az Egyesült Királyságban, Ipschwicben.
Apja a napóleoni háborúk során hadifogságba esett, ezért ez a nem hétköznapi születési helyszín. Innen a család később Erdélybe, Szilágysomlyóra költözött, majd Somogyi Pestre került. Családjának férfitagjai már korán elkötelezték magukat a hadi szolgálat mellett, így katona édesapja példáját követve Somogyi József is belépett a császári és királyi seregbe.
Először a gyalogezredbe, majd a huszárokhoz sorozták, az őrmesteri rangig jutott. 9 év katonai tisztség után leszerelt és a rend őreként csendbiztos lett Kecskeméten, majd Pest megyében. Az 1848-as magyar szabadságharc híre azonban újból fegyverbe szólította és hamarosan az úgynevezett Zrínyi önkéntes zászlóalajban küzdött a magyarság törékeny szabadságáért.
Harcolt Jellasics ellen, majd főhadnagy, később százados lett. Fontos pozíciókat töltött be Perczel Mór seregében, 1849. márciusában már Tiszafüred térparancsnokaként szólnak róla a források. A világosi fegyverletételt követően, sok társával együtt bujdosásra kényszerült, majd megpróbált megélhetési lehetőséget keresni (földbérlés, törvényszéki kiadó), de nem sok sikerrel járt.
Igazság- és szabadságérzete hamarosan bajba is sodorta: egy titkos összeesküvés résztvevője lett. Jámbor András pesti szabómesterrel és társaikkal együtt 1863-ben egy olyan tervet szőttek – a Turinban élő Crouy-Chanel Ágoston herceg trónigényének támogatására –, melynek alapja a Habsburg-ház megdöntése lett volna. A röpiratokat terjesztő összeesküvők ügyét azonban felgöngyölítették és 1864. július 3-án Somogyi Józsefet húsz évnyi várfogságra ítélték.
Az 1867-es kiegyezés sok egykori rabnak amnesztiát hozott, így Somogyi kegyelmet és egy szerény állást is kaphatott. A Magyar Hadügyminisztérium irodatisztje lett. Egészsége azonban megromlott és a Balatontól nem messze, Kilitiben keresett gyógyulást magának. Életét meghosszabbítani csak rövid időre tudta, hiszen itt hunyt el 1872 májusában.
Azonban az utókor nemcsak rá, hanem feleségére is hősként tekintett. Ugyanis Somogyi Józsefné, Görög Mária, aki 1835-ben ment feleségül az őrnagyhoz, és egész életén át hűen támogatta férjét, nagy tettet vitt véghez 1864-ben, az összeesküvés felszámolásakor:
„Somogyit elfogták és házkutatást tartottak nála, az összeesküvők iratainak kézrekeritése végett. De az iratokat, melyek között az összeesküvők névsora is ott volt, még idejében sikerült eltüntetnie a most elhunyt matrónának, ki e tettével sok jó hazafiit mentett meg a haláltól, habár férjét nem is szabadíthatta meg a börtönbüntetéstől. Nagy lélekjelenléttel, az utolsó pillanatban, csaknem a kutatók szeme előtt semmisítette meg a titkos iratokat.” – írta a Pesti Napló Somogyi Józsefné nekrológjában 1900-ban.
A kitartó asszony már korábban tanúbizonyságot tett szeretetéről és állhatatosságáról: 1848-ban eladta kecskeméti házát, földjét és erdejét, követve férjét a csatamezőre.
Az utókor megbecsülte az egykori honvéd emlékét. Siófokon egykoron még úttörőcsapat is viselte Somogyi József nevét, majd a helyi általános vette fel nevét, ahol 1996-ban Nagy Ferenc szobrász és fafaragó művész Somogyi Józsefről készült domborművét avatták fel. Emellett Siófok-Balatonkilitiben a Béke téri hősi emlékművön szintén olvasható neve.
Kevésbé köztudott történeti adalék, hogy Somogyi József dédunokája az a Somogyi Klára, aki az 1930-as híres és ismert magyar teniszcsillaga lett. Somogyi József honvédőrnagy síremlékét minden év március idusán gyerekek zászlói díszítik, hirdetve a magyar szabadságharc örökérvényűségét!
További, látogatható szabadtéri emlékhelyek a Balaton környékén:
Déli part:
Balatonszabadi: Kossuth Lajos első köztéri szobra
Balatonboglár: Lövényi Izidor ’48-as tiszt sírja a zsidótemetőben
Balatonboglár: Rácfa – ’48-as emlékhely
Kőröshegy: Gaál György lelkész sírja
Északi part:
Alsóörs: May János honvéd százados emléktáblája, Vargha Lajos honvéd százados síremléke a temetőben
Badacsonytomaj: a Pöltenberg család síremléke
Badacsonytördemic: Pados János volt tábori lelkész sírja
Balatonalmádi: 1848-as emlékmű az Öreg parkban, Kossuth-szobor, Petőfi-szobor
Balatonfüred: Tagore-sétány: Noszlopy Gáspár partra szállása 1849-ben – emléktábla a Tagore sétányon
Arács temető: Lonkay Antal honvéd őrnagy sírja
Balatonkenese: Kossuth-szobor (1899)
Kővágóőrs: Bozzay Pál sírja
Sümeg: Gerzső János honvéd főhadnagy, Bogyay Kálmán honvéd hadnagy, Kisfaludy Móric honvéd alezredes sírja a temetőben. Sümegi Panteon: Kisfaludy Mór és Horváth János honvéd őrmester emléktáblája
Nyitókép: Kovács Emőke
